origo Techtud

Kiderülhetett, meddig élhet az ember

Szerző: origo 2026. 07. 23. 1 percnyi olvasás


Kiderülhetett, meddig élhet az ember

Lehet, hogy DNS-ünk már eleve kijelölte az emberi élet végső határát.


A kutatók szerint még akkor sem élhetnének örökké az emberek, ha sikerülne megelőzni az öregedéssel összefüggő betegségeket. Az öregedés során ugyanis a sejtekben folyamatosan véletlenszerű DNS-mutációk halmozódnak fel. Ezek idővel rontják a sejtek működőképességét, végül pedig a szervezet már nem képes megfelelően ellátni létfontosságú feladatait.

A friss kutatásban bemutatott modell szerint ugyan sokáig élhetünk, de az öregedés nem állítható meg, a halhatatlanságot sosem érjük el.
A friss kutatásban bemutatott modell szerint ugyan sokáig élhetünk, de az öregedés nem állítható meg, a halhatatlanságot sosem érjük el.
Fotó: CRISTINA PEDRAZZINI/SCIENCE PHOT / CPD

Matematikai modellel vizsgálták, megállítható-e az öregedés 

A Skolkovo Tudományos és Technológiai Intézet kutatói arra keresték a választ, hogy a DNS-ben felhalmozódó mutációk akkor is korlátoznák-e az emberi élettartamot, ha az öregedés minden más ismert tényezőjét sikerülne kiküszöbölni. Ennek vizsgálatához egy matematikai modellt készítettek, amely megmutatta, hogyan hatnak a véletlenszerű DNS-mutációk a szervezet legfontosabb szerveire. 

A modell egy olyan elméleti emberi népességgel számolt, amely mentes az életkorral összefüggő betegségektől.

Nagyon hosszú ideig élhetünk, de a halhatatlanság továbbra is álom marad 

A számítások szerint a legoptimistább forgatókönyvben 

a születéskor várható átlagos élettartam 146 és 194 év közé esne.

Néhány kivételes ember ennél jóval tovább is élhetne, de a modell alapján senki sem érhetné el a halhatatlanságot.

Az npj Aging című tudományos folyóiratban megjelent kutatás vezető szerzője, Dmitrij Krjukov hangsúlyozta, hogy megállapításaik pusztán matematikai becslések, nem kísérleti eredmények. A modell nem azt jósolja meg, hogy a jövőben ténylegesen meddig élhetünk, inkább azt mutatja meg, hogy önmagukban a DNS-mutációk milyen felső határt szabhatnak az emberi élettartamnak.

Nem minden sejt öregszik egyformán 

A kutatás szerint a különböző szövetek eltérően reagálnak a mutációk felhalmozódására. A bőr és a máj sejtjei folyamatosan megújulnak, ezért ezek a szövetek hosszú időn keresztül képesek pótolni az elöregedett sejteket.

A szívben és az agyban azonban egészen más a helyzet. Ezeknek a szerveknek a sejtjei nagyrészt nem cserélődnek ki, ezért az évek során egyre több genetikai változás halmozódik fel bennük. Éppen e hosszú életű sejtek jelentik az emberi élettartam egyik legfontosabb korlátozó tényezőjét.

ad

További tartalom Önnek