A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójának ötven képviselője utólagos normakontroll iránti indítványában kérik, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az Alaptörvény-módosítás 6. cikk (2) bekezdésével az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezéseibe beiktatott 34. pont megalkotásának az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangját. A támadott rendelkezés szerint „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”.

Azt tudni kell, hogy az Alaptörvény és az Alaptörvény-módosítás alkotmánybírósági kontrollja rendkívül szűk körű, egyáltalán nem terjedhet ki tartalmi felülvizsgálatra. Ilyen eljárás csak akkor lehetséges, ha az indítványozásra jogosult szerint a módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg. Vagyis nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy a módosítás „jó” vagy „rossz”, igazságos vagy sem, tartalmilag összhangban áll-e az Alaptörvény más rendelkezéseivel. Ez esetben is az alkotmánybírák alkotmányossági vizsgálata kizárólag arra terjedhet ki, hogy a támadott rendelkezés elfogadása során betartották-e az Alaptörvényben előírt eljárási szabályokat.

Egyedi közhatalmi döntés

Az 56 oldalas indítvány július 21-én érkezett meg a Donáti utcába. Az ellenzéki képviselők szerint a támadott rendelkezés megalkotása nem felel meg az Alaptörvény S) cikkében az Alaptörvény módosítására meghatározott eljárási követelménynek, mert

A beadvány szerint a támadott 34. pont első mondata közvetlenül és automatikusan megszünteti a hatálybalépéskor hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. A 34. pont második mondata az így előidézett mandátummegszűnésre építve írja elő új államfő megválasztását. Miután az első mondat megsemmisítése esetén a második mondat alkalmazási előfeltétele és eredeti szabályozási rendeltetése megszűnne, ezért a 34. pontot megállapító rendelkezés egészének megsemmisítését kérik. Emellett azt is indítványozzák, hogy az Alkotmánybíróság a rendelkezést az Alaptörvény-módosítás kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

Előzetes döntéshozatali eljárás

Az ellenzéki képviselők azt javasolják, hogy a kérelem érdemi elbírálása előtt – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján – az Alkotmánybíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.

Erre az indítványozók szerint az uniós bírósági értelmezés szükséges annak megítéléséhez, hogy a támadott rendelkezés valódi normatív alkotmányos szabálynak vagy az alkotmánymódosító hatáskör tárgyi körén kívül eső egyedi közhatalmi döntésnek minősül-e.

(Borítókép: Az Országgyűlés ülése 2026. július 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)