ÉletmódSzerző: origo 2026. 07. 23. 1 percnyi olvasás
Többféleképp védekezhetünk ellene a virológus szerint.
Nem tartozik a gyakran emlegetett kórokozók közé, mégis érdemes tisztában lennünk azzal, hogyan terjed, milyen tüneteket okozhat, és miként csökkenthetjük a fertőzés kockázatát. Habár a hantavírus Magyarországon is előfordul, a szakemberek szerint nincs ok pánikra, hiszen a hazánkban jelen lévő vírusváltozatok egészen másképp viselkednek, mint egyes dél-amerikai törzsek.

A hantavírusok természetes hordozói elsősorban a vadon élő rágcsálók, például az egerek és a patkányok. Az ember legtöbbször nem közvetlen érintkezéssel fertőződik meg, hanem akkor, amikor belélegzi a fertőzött állatok vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett, felkavarodott port.
Ritkábban előfordulhat fertőzés harapás vagy karmolás következtében is, az emberről emberre történő terjedés azonban rendkívül kivételes, és csak bizonyos vírusváltozatok esetében ismert.
A hantavírus hazánkban sem ismeretlen, azonban a szakértő szerint a magyarországi helyzet jelentősen eltér attól, amit Dél-Amerikában tapasztalnak.
Európában – így Magyarországon is – más hantavírus-típusok fordulnak elő. A döntő többségük nem képes emberről emberre terjedni, elkapva pedig vesebetegséget idézhetnek elő. A Dél-Amerikában terjedő Andes-vírus különleges kivételnek számít, amely a szívet és a tüdőt egyszerre támadja meg, valamint magas halálozási aránnyal jár
− mondta Kemenesi Gábor virológus, hozzátéve, hogy a hazai fertőzések elsősorban azoknál fordulhatnak elő, akik a munkájuk vagy hobbijuk miatt (például erdészek, vadászok vagy más szabadtéri munkát végzők) gyakran kerülnek kapcsolatba rágcsálók élőhelyével, az ürüléküket tartalmazó felkavarodott porral.