Csak néhány helyen fordul elő csapadék, és a hőség miatt alig alakultak ki olyan állóvizek, amikben csípőszúnyogok tudnának tenyészni, emiatt, írja a katasztrófavédelem, a települések többségén

kifejezetten enyhe a szúnyogártalom, jellemzően az inváziós fajok, elsősorban az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte tapasztalható.

A közlemény szerint az inváziós ázsiai tigrisszúnyogok a ház körüli kisebb vizekben,

például eldugult ereszcsatornában, vödrökben, gyermekjátékokban, temetői virágvázákban fejlődnek ki, ehhez már néhány deciliter víz is elég, emiatt aztán az aszályos időjárás ellenére is folyamatos a jelenlétük.

Ettől függetlenül a következő napokban is folytatódik a szúnyoggyérítés, most Baks, Kecskemét, Szeged, Szegvár és Tömörkény belterülete lesz a soros, ott földi kémiai úton fognak irtani.

„Az inváziós fajok jellemzően lokális, pontszerű szúnyogártalmat okoznak, mivel csak néhány száz méterre távolodnak el a fejlődési helyüktől. Ezért egyes településrészeken kifejezetten zavaró tömegben jelennek meg, míg néhány utcával távolabb már nem okoznak problémát” – írják még. A katasztrófavédelem megbízásából folyamatosan vizsgálják a szakemberek a szúnyogok jelenlétét, ilyen esetekben csak részkezeléseket hajtanak végre az ellenük való védekezés során.

A közlemény szerint az inváziós fajok visszaszorítása és terjedésük megakadályozása érdekében fel kell számolni a ház körüli vizeket, az esővízgyűjtőket érdemes szúnyoghálóval lefedni, hiszen magántelkeken nem lehet szervezett lárvagyérítést végezni.

Az NNGYK oldalán hasznos kisokos is elérhető szúnyogtémában, amelyből kiderül, hogy:

• Magyarországon több mint 50 csípőszúnyogfaj honos. Az a közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják.
• „A szúnyog tojásaiból (petéiből) szúnyoglárvák kelnek ki, ehhez állóvízre van szükség. A lárvák a vízben fejlődnek, növekednek, majd bebábozódnak. A bábokból kikelnek a kifejlett szúnyogok, melyek képesek szaporodni. A megtermékenyített nőstény tojásait vagy a víz felszínére, vagy a víz közelébe helyezi el. A nőstény szúnyogok jelentősen több tojást tudnak lerakni, ha vért szívnak.”
• magánterületen a tulajdonos/fenntartó kötelessége, közterületen pedig az önkormányzat felelőssége a kártevők elleni védekezés.
• több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit emiatt érdemes zárva tartani ősszel vagy szúnyoghálóval védeni azokat.
• nem szerencsés hagyni, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát pedig kaviccsal, sóderral vagy homokkal kell feltölteni az NNGY szerint, és javasolt erre ráönteni a vizet.
• Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.
• A szúnyog csípésekor a rovar nyálával számos különböző anyagot juttat szervezetünkbe (pl. különböző fehérjéket, véralvadásgátlót, emésztő enzimeket) Az idegen anyagok jelenlétére szervezetünk allergiás reakcióval válaszol (viszketés, fájdalom, duzzanat, bőrpír). A tünetek súlyossága függ az egyén immunrendszerétől és a bejutó testidegen anyag mennyiségétől.
• A Magyarországon előforduló szúnyogok által terjesztett legfontosabb betegség a nyugat-nílusi láz. Szintén szúnyogok közvetítésével terjed, de járványügyi szempontból kevésbé számottevő az usutu vírus és a dirofilariosis (bőrférgesség). A fertőzés átviteléhez több feltételnek kell egyszerre teljesülnie.