BelföldSzerző: index 2026. 07. 23. 11 percnyi olvasás
A NAV ezrek vagyonát vizsgálhatja, a kormány ezermilliárdos Eximbank-ügyekben tett feljelentést.
Csütörtökön ismét kormányszóvivői tájékoztatót tartottak, amelyen a kormányfő is részt vett. Magyar Péter ismertette a szerdai kormányülésen született döntéseket. A miniszterelnök már előzetesen beszámolt arról, hogy szeptembertől áfamentesek lesznek a vényköteles gyógyszerek. A kormány ezzel újabb vállalását teljesítette.
Ez a hét különösen mozgalmas, így bőven volt miről beszélni: A miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hétfőn hatalmas vasútfejlesztési csomagot jelentett be, megszavazták az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, Orbán Viktor meghirdette az ellenállást az „önkényuralmi rendszer” ellen, Magyar Pétert pedig leköpték a nyílt utcán – ráadásul Tusványos is van a héten. Témából tehát nem volt hiány, ráadásul az üzemanyagok is tovább drágulnak.
Köböl Anita a kezdésben arról tájékoztatott, hogy a rászoruló gyermekek számára 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosítanak, elindul a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv, korszerűsítik a kórházi klímaberendezéseket, valamint elindították a szerződések átfogó átvilágítását. Három belügyi alap kap pénzt uniós forrásokból, összesen 122 milliárd forint értékben. A kormány szakértői egyeztetések alapján arról is döntött, hogy az érintett önkormányzatokkal együttműködve támogatják az azbesztmentesítési munkálatokat azokon a helyszíneken, ahol korábban a megengedett határértéket meghaladó azbesztkoncentrációt mértek. Azokon a területeken, ahol azonnali beavatkozás szükséges, pénzügyi segítséget is biztosítanak.
Köböl Anita elmondása szerint az érintett útszakaszok teljes felszedése akár egy évig is eltarthat. A kormány segíti azon területek mentesítését, ahol a mérések határérték feletti számot mutattak. A kormány 3 milliárd forintos alapot hozott létre az érintett önkormányzatoknak. A támogatás feltétele
Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, hogy jelenleg sehol nincs határérték feletti mérés. Hozzátette azt is, hogy a legjobb megoldás az út felszedése lenne, de ez, például Szombathelyen, a 12 kilométernyi útszakasznál legalább egy évig tartana, és a munka kockázatos. Hosszú évekre megfelelő megoldást jelentene, ha ezt az útrendszert mielőbb leaszfaltoznák.
Ezt segíti elő az azbesztalap, ami 3 milliárd forint, de szükség esetén növelhető. Zajlanak a tárgyalások az önkormányzatokkal, a költségek egy részét az állam állja, egy részét az önkormányzatok, az egyeztetéseket a munkáról az önkormányzatoknak kell végeznie, de minden segítséget megkapnak az államtól
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Köböl Anita azt is bejelentette, hogy csökkentik az állami cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak javadalmazását, valamint létszámát is. A miniszterek és államtitkárok nem kapnak pénzt, ha felügyelőbizottsági tagok lesznek. Magyar Péter szerint a döntések célja a költségcsökkentés: a törvényi minimumra mérséklik a felügyelőbizottságok és igazgatóságok létszámát, valamint díjazását, az állami cégek vezetőinek bérplafonját 3,6 millió forintban határozzák meg – eddig 50 milliárdos megtakarítást értek már el a képviselői javadalmak csökkentésével.
A kormányfő ekkor azt mondta, hogy neki
bruttó 3,8 millió forint a fizetése,
de ebben benne van a miniszterelnöki és a képviselői fizetése is. Ennél nem kereshetnek többet az állami cégvezetői sem. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor fizetése a végén már bruttó 7-8 millió forint volt.
A vényköteles gyógyszerek áfamentességéről a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy országjárása során sokan jelezték, hogy a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése jelentené számukra a legnagyobb segítséget, ezért ezt a Tisza Párt egyik vállalásává tették. Jelenleg Magyarországon a vényköteles gyógyszerek – függetlenül attól, hogy részesülnek-e társadalombiztosítási támogatásban – az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs alá tartoznak. Magyar Péter szerint az intézkedés mellett garanciák is biztosítják, hogy a gyártók ne emelhessék meg az árakat. A gyógyszerárak módosításához ugyanis a NEAK előzetes jóváhagyása szükséges, így az áfacsökkentés nem maradhat a forgalmazóknál. Magyarországon mintegy 41 ezer gyógyszerkészítmény van forgalomban, ezek közül több tízezer vényköteles; az áfamentesség a költségvetésnek évente mintegy 7 milliárd forintos kiesést jelentene.
Egy gyógyszertár nem dönthet úgy, hogy áremeléssel vagy magasabb árréssel magának megtartja a szeptember 1-től eltörölt áfát. Ez komoly segítség
– hangsúlyozta Magyar Péter. Hozzátette, hogy még idén 5 százalékra csökkentenék a tűzifa áfáját, várakozásai szerint még a következő fűtési szezon előtt. Magyar Péter azon túl, hogy a tűzifánál is áfacsökkentés jöhet, elárulta, kiterjeszthetik a szociális tűzifaprogramot az 5–20 ezer fő közötti településekre, valamint megduplázzák a rendelkezésre álló keretet. Emellett dolgoznak az egészséges élelmiszerek áfakulcsának mérséklésén is, amelyről előzetes szakmai egyeztetések után dönthetnek.
Magyar Péter szerint az eddigi vagyonbevallási rendszer vállalhatatlan, hiszen bármit el lehetett rejteni. Ennek megakadályozására a NAV erős jogosítványokat kap, hogy bele tudjon nézni a volt politikusok és családtagjainak vagyonnyilatkozataiba. Kockázatelemzéssel a NAV bele tud majd nézni az adott politikus, politikai felsővezető, valamint a vele egy háztartásban élők vagyoni helyzetébe.
Mintegy ezer emberről van szó.
Ez a vizsgálati rendszer Európa több országában is létezik. Magyar Péter megjegyezte, szeretné, hogy az új terv alapján két év eltelte után már az új képviselők is vizsgálhatók legyenek.
Magyar Péter bejelentette: a kormány elrendeli az Állami Számvevőszék működésének felülvizsgálatát, feladatköreinek szükséges módosítását.
A cél az, hogy az Állami Számvevőszék végre maradéktalanul, lelkesen el tudja látni alkotmányos feladatait
– közölte, hozzátéve: megvizsgálják, jók-e a felügyeleti jogosítványok, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a működést. A cél az, hogy az összes felügyeleti szerv összehangoltan, következetesen és hatékonyan tudjon ellenőrizni, a megállapításaik időben jöjjenek.
A kormányfő szerint azt, hogy eddig mit tett az ÁSZ különböző elnökök alatt, nem érdemes minősíteni. „Mindenki látta, hogy például a pártfinanszírozás kapcsán micsoda kettős mércét alkalmazott az Állami Számvevőszék. Valahogy úgy alakult, hogy a Fidesz kampányköltéseivel soha semmi probléma nem volt, de az aktuális ellenzékkel kapcsolatban mindig minden rossz volt, és százmilliós, milliárdos bírságokat szabtak ki.”
Magyar Péter közölte, hogy továbbra is zajlik a minisztériumok átvilágítása, amelynek nyomán egyre több feljelentés születik. Szerinte ez a folyamat a következő időszakban tovább gyorsul: a Gazdasági és Energetikai Minisztérium szerdán
négy, összesen mintegy 1000 milliárd forint értékű ügyben tett feljelentést, amelyek mind az Eximbank működéséhez kapcsolódnak.
A kormányfő állítása szerint a pénzintézet több esetben is gyanús körülmények között helyezett ki jelentős összegeket, és a NER-hez kötődő üzleti körök, illetve oligarchák „magánbankjaként” működött. A következő négy ügyben történt feljelentés:
A tájékoztatón szóba került a köztársasági elnök megválasztása is. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormánynak ebben nincs közvetlen szerepe, ugyanakkor 30 napon belül új államfőt kell választani. Úgy fogalmazott, nem szerencsés „kétszer ugyanabba a folyóba lépni”, ezért ezúttal más megközelítést alkalmaznak. Elmondása szerint számos jelölés érkezett, ugyanakkor ismét cáfolta, hogy társadalmi egyeztetés zajlott volna a jelölési folyamatról. Hozzátette:
szeptemberben megkezdődik az alkotmányozási folyamat, amely során a köztársasági elnök megválasztásának szabályait is felülvizsgálhatják.
A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy a Tisza Párt korábban egyértelművé tette, kiket nem támogat államfőjelöltként: korábbi miniszterek és országgyűlési képviselők nem jöhetnek szóba. A jelölésről a párt parlamenti frakciója várhatóan még ezen vagy a jövő héten tárgyal. Viszont arról, hogy ő személyesen kit jelölne, akkor sem mondana semmit, ha lenne valaki a fejében.
Magyar Péter szerint Szijjártó Péternek, az Orbán-kormány volt külgazdasági és külügyminiszterének mindenképpen van politikai felelőssége az eximbankos ügyletekkel kapcsolatban, viszont azt, hogy pontosan hogyan vett részt ezekben a döntésekben, a hatóságoknak kell kiderítenie. Az MTI Szijjártó Péter BYD-állásával kapcsolatos kérdésére, miszerint szigorítanak-e a miniszterek munkavállalási szabályain, Magyar Péter így felelt:
Ez meg fog történni.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásával összefüggésben Magyar Péter megjegyezte, hogy „még vannak emberek, akiknek távoznia kell”. A miniszterelnök idesorolta a többi között a Kúria elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint az adatvédelmi biztost. Balásy Gyula cégeinek állami átvételére nincs szándék, viszont azt vizsgálják, hogy érték vagy közpénz van-e bennük, amelyet esetleg mégis át kellene venni. A kormány középtávú célja, hogy legyen olyan tudás a magyar államigazgatásban, hogy ne kelljen alvállalkozókat bevonni, ahol nem muszáj.
A miniszterelnök megvédte a személyvédelmét a Nyugati pályaudvaron történt köpéssel kapcsolatban, és hangsúlyozta, nem akar más, erősebb védelmet, mert úgy nem lehet az emberekkel beszélgetni, és ő pont ezért lett politikus, miniszterelnök. Nem érzi magát veszélyben sem egyedül, sem akkor, ha a gyerekeivel járja az országot. Magyar Péter a Gondosóra-programról kijelentette:
A program full lopás. Az ügyben feljelentés várható. Nem a célját vitatom a Gondosóra-programnak, bár azzal kapcsolatban is vannak érdekességek, hogy milyen elavult technológiákkal szerelték fel. A cél természetesen nemes, biztos vagyok benne, hogy sok ember életét mentette meg vagy segítette.
Az Integritás Hatóság feljelentést is tett az ügyben, a részletekről itt írtunk.
A kormányfő szerint az uniós források nélkül a költségvetési hiány akár 8,3 százalékra is emelkedhetett volna, így azonban 7,5 százalék alá szorítható. Úgy fogalmazott, hogy a 7 százalékos hiánycél ambiciózus, jelenleg a 7,5 százalékot tartja reálisnak, de végleges előrejelzést nem kívánt adni. Hangsúlyozta: a 3 százalékos hiány elérése jelenleg nem reális, a hiánycsökkentést úgy kell végrehajtani, hogy az ne fékezze, hanem támogassa a gazdasági növekedést. Szerinte a korrupció visszaszorításával ez megvalósítható, jövőre már 6 százalék alá kell csökkenteni a deficitet, míg a 3 százalékos cél 2030-ra érhető el, ami nem kizárólag Magyarországon múlik.
A jövő évi célt nem szeretném megelőlegezni. Folyamatosan csökkenő hiány a cél, elmondtuk, hogy az ország szeretne az eurózónához csatlakozni
– mondta a miniszterelnök, aki később megjegyezte, jövőre jóval 6 százalék alatt kell lennie a költségvetés hiányának.
Végül Magyar Péter arról beszélt, hogy a benzin és a dízel átlagára Magyarországon jelenleg a védett ár körül van, viszont a környező országokban ez mind jóval magasabb. Éppen ezért nem lehetne mesterségesen alacsonyan tartani az árakat, hiszen ha beindulna az üzemanyag-turizmus, akkor az „amúgy is akadozó importellátás” miatt akár el is fogyhatna a magyar kutakon az üzemanyag.
A tájékoztatót percről percre is követtük, ezt a tudósításunkat itt tudja visszanézni.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. július 23-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi