Az Egyesült Államokban egy törvényjavaslat nagy feltűnést kelt, aminek messzemenő következményei lehetnek több nemzetközi autógyártó számára. Azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a kínai befektetők milyen befolyást gyakorolnak az autóipar vállalataira, és hogy ez kockázatot jelent-e a nemzetbiztonságra vagy az Egyesült Államok ipari bázisára nézve. A jelenleg tárgyalt törvényváltozat szerint akár a Mercedes-Benzt is érintheti értékesítési és gyártási tilalom.

A kiindulópont az úgynevezett „2026-os gépjármű-korszerűsítési törvény”. A törvényt február elején terjesztették be az Egyesült Államok Képviselőházában, és eredetileg a közlekedési és infrastrukturális projektek finanszírozását kívánta szabályozni a következő öt évben. Egy később hozzáadott kiegészítés azonban lényegesen tágabb értelmet adott a tervezetnek. Az új szabályozás az úgynevezett „külföldi ellenállamok” amerikai autóiparra gyakorolt ​​befolyása ellen irányul. Az amerikai meghatározás szerint ezek közé tartozik Kína, Oroszország és Észak-Korea.

Gyártási és értékesítési tilalom

A jelenlegi tervezet előírja, hogy az ilyen állam által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött járműgyártók a továbbiakban nem gyárthatnak, importálhatnak vagy értékesíthetnek járműveket az Egyesült Államokban. A vonatkozó küszöbérték átlagosan legalább 15 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedés.

A Mercedes-Benz esetében a probléma a csoport részvényesi struktúrájából adódik. A legnagyobb egyéni részvényes a kínai BAIC csoport 9,98 százalékos részesedéssel. A BAIC a pekingi városi önkormányzat irányítása alatt áll, ezért államilag leányvállalatnak minősül. Ott van még Li Shufu, a Zhejiang Geely Holding Group alapítója és fő részvényese, aki a Mercedes-Benz további 9,69 százalékát birtokolja. Ezek a részesedések együttesen 19,67 százalékot tesznek ki, így meghaladja a törvénytervezetben meghatározott 15 százalékos küszöböt.

Két nagy részvényes Kínából

A Mercedes-Benz és a kínai befektetők közötti kapcsolatok több éves múltra tekintenek vissza. A BAIC nemcsak részvényese a stuttgarti gyártónak, hanem a Mercedes hosszú távú vegyesvállalata is Kínában. A Geely főnöke, Li Shufu 2018-ban meglepő módon jelentős részesedést szerzett a Daimlerben, így egy ideig a csoport legnagyobb egyéni részvényese lett. Mindkét beruházás stratégiai befektetésnek minősül. Sem a BAIC, sem Li Shufu nem kapott még helyet a Mercedes-Benz Group AG felügyelőbizottságában; nincs működési vezérlés. A mostani törvénytervezet szerint azonban már a részvétel mértéke is meghatározó lehet.

A probléma azért különösen robbanásveszélyes, mert a Mercedes-Benz évtizedek óta az egyik legnagyobb külföldi autóipari befektető az Egyesült Államokban. A cég fő észak-amerikai létesítménye az alabamai Tuscaloosában található. A gyártás 1997-ben indult ott. Ez az üzem volt a Mercedes-Benz első nagy autógyára Németországon kívül, és a gyártó megkezdte a helyi gyártást az észak-amerikai piacon. Mára több mint ötmillió járművet gyártottak ott.

Ma Tuscaloosa a világ egyik legfontosabb Mercedes-Benz SUV helyszíne. Ott gyártják a GLE és GLS modellsorozatokat, beleértve a hozzájuk tartozó Maybach és AMG változatokat is. A teljesen elektromos SUV EQE SUV és EQS SUV szintén legurulnak az alabamai gyártósorról. Emellett a Mercedes bejelentette, hogy további modelleket is gyárt majd az USA-ban. Az üzem több ezer embert foglalkoztat, és Alabama állam fontos gazdasági tényezőjének számít.

Milliárdos beruházás

Az elmúlt években a Mercedes-Benz folyamatosan fektetett be a helyszínre. A csoport csak 2026 tavaszán jelentett be további, mintegy négymilliárd dolláros beruházásokat a helyi termelés bővítése és további járműprogramok USA-ba való eljuttatása érdekében. Nagy összegek áramlottak már be új gyártási technológiákba, akkumulátor-összeszerelésbe és elektromos járművek gyártásába,beleértve egy új akkumulátor üzemet(Ezt a képgalériában mutatjuk meg.) Az alabamai gyárakon kívül a Mercedes-Benz más telephelyeket is üzemeltet az Egyesült Államokban értékesítési, fejlesztési, logisztikai és Sprinter-gyártás céljából. A vállalat összességében több mint 11 000 embert foglalkoztat az Egyesült Államokban.

A törvényjavaslat valóban tartalmaz mentességeket azon gyártók számára, amelyek legalább öt éve gyártanak járműveket az Egyesült Államokban. Ezek a kivételek azonban nem alkalmazhatók, ha egy ellenségnek minősített állam közvetlen vagy közvetett érintettsége van. Ezen a ponton lehet, hogy a Mercedes-Benz kiterjedt amerikai gyártása ellenére a tervezett korlátozások alá eshet. A megfogalmazás végső értelmezése azonban még nyitott.

Újabb leküzdött akadály

A törvényjavaslat most újabb parlamenti akadályt hárított el. A Szenátus Kereskedelmi Bizottsága jóváhagyta a törvényjavaslatot, így szabaddá vált az út a további jogalkotási eljárások előtt. Továbbra is a tervezet része az a szabályozás, amely szerint a 15 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett kínai részesedéssel rendelkező autógyártókat kizárhatják az amerikai piacról. A bizottság elnöke, Ted Cruz (republikánus, Texas) kifejezetten a Mercedes-Benzre hivatkozott. A kínai befektetők csaknem 20 százalékos részesedése miatt a cégcsoport a jelenlegi törvényváltozat szerint a szabályozás hatálya alá tartozna. Cruz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt a szakaszt módosítani kell, mielőtt elfogadják, és véleménye szerint nem állt szándékában a Mercedes-Benz értékesítési tilalma.

Bernie Moreno republikánus szenátor kifejtette, hogy a törvény jelenleg tárgyalt változata szerint a Mercedes-Benznek 2030-ig kell a tulajdonosi szerkezetet az új követelményekhez igazítania. Ezenkívül kivételek is lehetségesek, feltéve, hogy azokat az illetékes hatóságok jóváhagyják. A törvényjavaslattal Moreno és Elissa Slotkin demokrata szenátor törvénybe kívánja foglalni a kínai autógyártók számára már a Biden-kormány idején bevezetett tilalmat, és tartósan korlátozza a kínai gyártók piacra jutását.

Következtetés