Három civil szervezet nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz az új génkezelési technikákkal előállított növények, vagyis az NGT-k uniós szabályozása miatt. A szervezetek arra kérik a kormányt, hogy ne engedje el Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságának alkotmányos vállalását, és más ellenző tagállamokkal együtt készüljön fel arra, hogy az Európai Unió Bíróságához kell majd fordulnia.

A civilek szerint az új szabályozás gyengítené a fogyasztói jelölést és a nyomonkövethetőséget, miközben az NGT1 kategóriába sorolt növények előzetes kockázatértékelése is háttérbe szorulna.

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az NGT-k nem válnak GMO-mentessé attól, hogy az új uniós szabályozás egy részüket kivenné a jelenlegi GMO-engedélyezési, kockázatértékelési és jelölési szabályok alól. Az Európai Unió Bírósága 2018-ban kimondta, hogy az új mutagenezis útján előállított szervezetek GMO-nak minősülnek, és maga az NGT-szabályozás is génmódosított növényként határozza meg az NGT-növényeket.

Veszélyben a biogazdálkodók is

„A GMO-mentes mezőgazdaság Magyarországon nem pillanatnyi politikai ügy, hanem több évtizedes társadalmi vállalás, amelyet az Alaptörvény is megerősít. Most az a kérdés, hogy ezt a vállalást valóban komolyan vesszük-e. Magyarországnak következetesen ki kell állnia amellett, hogy a génmódosított növények ne kerülhessenek jelölés és megfelelő kockázatértékelés nélkül a földekre és az élelmiszerláncba” – mondta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A szervezetek szerint félrevezető az NGT-ket kész klímamegoldásként bemutatni. Jelenleg nem ismert olyan, kereskedelmi forgalomban elérhető NGT-eredetű szárazságtűrő búzavetőmag, amelyet a magyar gazdák ténylegesen használhatnának.

A klímaváltozás valóság, a gazdák kitettsége pedig napról napra nő. Éppen ezért nem lehet beérni a géntechnológiai iparág kétséges ígéreteivel. A szárazságtűrés nem egyetlen génnel megoldható kérdés, hanem a növény, a talaj, a vízmegtartás, a tájszerkezet és a termesztési mód együttese

– mondta Turchányi Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatóhelyettese, és hozzátette, a fogyasztói jelölés és a kockázatértékelés gyengítése nem klímavédelem, hanem kockázatáthárítás.

A nyílt levél szerint az NGT-k deregulációja a biogazdálkodók számára különösen súlyos következményekkel járhat, mivel az ökológiai termelésben az NGT-k használata továbbra sem megengedett, miközben a gyengülő jelölés és nyomonkövethetőség megnehezítené a GMO-mentesség igazolását.

A biogazdálkodás alapja a bizalom, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség. Ha az NGT-k megjelennek a rendszerben, de közben gyengül a jelölés és a nyomon követés, akkor a biogazdák kerülnek nehéz helyzetbe, vélekedett Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke.

A szervezetek arra is emlékeztetnek, hogy Magyarország az áprilisi EU-tanácsi szavazáson Ausztriával, Horvátországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával együtt nemet mondott az NGT-rendeletre. Ezek az országok természetes szövetségesei lehetnek Magyarországnak egy közös jogi fellépésben.

A három szervezet ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy kezdeményezzen egyeztetést az ellenző tagállamokkal, és forduljon az Európai Unió Bíróságához az NGT-szabályozással szemben. Levelük itt olvasható.