GazdaságSzerző: vg 50 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
Megszületett a megállapodás: Alsó-Szászországban épül fel Európa első fúziós szintű szupravezető-gyára, amely véget vethet az ázsiai importfüggőségnek, 60 ezer km-nyi biztosan kell a különleges anyagból.
Európa fúziósenergia-iparának egyik alapvető beszállítói kapacitását építené ki Németországban a Proxima Fusion: a müncheni vállalat Alsó-Szászországban hozná létre Európa első nagyléptékű gyártóüzemét a fúziós reaktorokhoz szükséges magas hőmérsékletű szupravezető (HTS) szalagok előállítására. Ez fontos lépés lenne afelé is, hogy Európa kibontakozó fúziósenergia-ipara mérsékelje kitettségét Kína és Japán irányába a szupravezetők terén.
A tervek szerint a projekt első két szakaszának költsége mintegy 140 millió euró, azaz kb. 51 milliárd forint lesz, amelyet fele-fele arányban magán- és közpénzből finanszíroznának. A két szakasz 2029 végéig valósulhat meg.
Alsó-Szászország ebből 21 millió euróval járul hozzá a projekthez. A közfinanszírozás fennmaradó részét szövetségi vagy európai uniós forrásokból tervezik előteremteni.
Ezt tudják a „láthatatlan ketrecek” anyagai
A HTS-szalagok a fúziós technológia egyik kritikus alkotóelemének számítanak. Ezek olyan speciális fémszalagok, amelyek az abszolút nulla (-273,15 Celsius) fokhoz képest viszonylag magas hőmérsékleten válnak szupravezetővé. Ebben az állapotban gyakorlatilag veszteség nélkül képesek nagy elektromos áramot vezetni. A HTS szalagokból tekert mágnesek teszik lehetővé a kompaktabb és kereskedelmileg is életképes fúziós erőművek építését. A mágneses elzárású fúziós reaktorokban (pl. tokamak típusok) egy 150 millió Celsius-fokos mesterséges csillagot (plazmát) kell lebegtetni. Semmilyen fizikai anyag nem bírná ezt a hőt, így a plazmát mágneses mezővel tartják fogva. A HTS-szalagokból font mágnesek alkotják azt a „láthatatlan ketrecet”, amely képes mozdulatlanul tartani a plazmát.
A technológia iránti keresletet maga a Proxima Fusion biztosítaná:
A cég célja, hogy a kritikus beszállítói igényeinek mintegy 90 százalékát Európán belülről szerezze be.
A nukleáris fúziós technológiába irányuló globális magánbefektetések 2025-ben történelmi csúcsot értek el: összesen 4,48 milliárd dollárnyi tőke áramlott az ágazatba a friss iparági jelentés szerint. Míg az MI-vállalatok igényeivel a hagyományos energiaszolgáltató rendszerek egyre kevésbé tudnak lépést tartani, az atomerőművekre való támaszkodásnak pedig az előkészítése is éveken át tartó folyamat, addig a világnak épp a hormuzi válság tanította meg újra az olaj- és logisztikai függés veszélyeit. A nukleáris fúziós technológiák várhatóan a 2030-as évtizedben már termelhetnek hálózatokra is – a fúziós energia iparába áramló befektetésekről részleteket cikkünkben talál.
A beruházás stratégiai jelentőségét növeli, hogy a fúziós minőségű HTS-szalagok globális gyártásának több mint 90 százaléka jelenleg Kínában és Japánban történik. Az Egyesült Államok szintén bővíti saját gyártókapacitásait, míg az Egyesült Királyságban a Tokamak Energy dolgozik a HTS-technológia, köztük a szupravezető szalagok fejlesztésén.
A Proxima Fusion szerint ezért
az alsó-szászországi gyártókapacitás létrehozása nem csupán egy új üzem felépítését jelentené, hanem egy európai fúziós ipari beszállítói lánc egyik fontos elemének kialakítását is.
Francesco Sciortino, a Proxima Fusion társalapítója és vezérigazgatója szerint a HTS-szalag a fúziós energia ipari léptékű felfuttatásához szükséges kritikus technológiák egyike.
Az új üzem helyszínét Alsó-Szászországon belül még vizsgálják. A szándéknyilatkozat része a potenciális helyszínek értékelése, a támogatási és finanszírozási rendszer kialakítása, az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, valamint az együttműködés kialakítása vállalatokkal, önkormányzatokkal és kutatóintézetekkel.
A Proxima Fusion emellett több nemzetközi technológiai partnerrel is tárgyal arról, hogy a már meglévő HTS-gyártási tapasztalatokat és kapacitásokat Németországba hozzák.
A projekt illeszkedik a vállalat szélesebb iparfejlesztési stratégiájába is. Az úgynevezett Alpha Alliance keretében már több mint 50 európai vállalat dolgozik a fúziósenergia-termelés ipari beszállítói láncának kiépítésén és az Alpha demonstrátor megvalósításán.
Speciális HTS szalag az egyik gyártó által közzétett felvételen:
A Proxima Fusion a Max Planck Plazmafizikai Intézet (IPP) spin-off vállalataként jött létre, és a stellarator, vagyis csillagfúziós berendezés fejlesztésén dolgozik. A technológia alapját többek között az IPP Wendelstein 7-X kísérletének eredményei adják.
A vállalat tervei szerint az Alpha demonstrátor a 2030-as évek elején állhat működésbe, míg az ipari méretű Stellaris a későbbi évtizedben követheti.
A HTS-szalagok iránt ugyanakkor nem csak a fúziós energiaiparban lehet kereslet: a technológia alkalmazható lehet az elektromos hálózatokban, a kvantumszámítástechnikában, az orvosi képalkotásban, valamint a repülési és űripari meghajtási rendszerekben is.
A müncheni vállalat számára a beruházás finanszírozását megkönnyítheti, hogy a közelmúltban 411 millió eurós tőkebevonási kört zárt le.
Ezzel a Proxima Fusion Európa egyik legjobban finanszírozott fúziósenergia-startupjává vált.
A friss tőkét részben az új németországi gyártókapacitás magánforrásból finanszírozott részének előteremtésére is felhasználhatja a vállalat.
Napi