Magyar Péter már tavaly júliusban arról beszélt, hogy választási győzelmük esetén hivatalt állítanak fel az Orbán-kormányok alatt jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésére. Így is történt, hiszen az Alaptörvény 17. módosítása után, amely kijelölte az új szuperhatóság alkotmányos helyét, az Országgyűlés július 28-án – 143 igen és 46 nem szavazattal – törvényt fogadott el, amely létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.

Az NVVH feladata lett a közvagyont érintő visszaélések feltárása, valamint a jogellenesen kikerült közvagyon felkutatása és visszaszerzése. A hivatal vizsgálhatja az állami és önkormányzati vagyont, közbeszerzéseket, támogatásokat, koncessziókat és uniós források felhasználását, pénzmozgásokat, szerződéses és tulajdonosi láncokat tárhat fel, eljárásokat kezdeményezhet, bizonyos esetekben nyomozhat, illetve közvádlóként is felléphet, és intézkedéseket tehet a vagyon megóvására. A törvény célja egyszerre a korábbi közvagyonvesztések feltárása és visszaszerzése, valamint a jövőbeni visszaélések megelőzése.

Koncepciós eljárásoktól tartanak

Miután a parlament augusztus 28-án Unger Annát megválasztotta a hivatal elnökének, míg Tasnády Katalint nyomozati elnökhelyettesnek, a Fidesz-frakció közleményben „Tisza ÁVH”-nak nevezte az NVVH-t, hangsúlyozva, elfogadhatatlan egy olyan szervezet létrehozása, amely felett nincs valódi bírói kontroll, és amely besúgóhálózatot hoz létre, lehallgat és anyagilag tönkretesz embereket.

A képviselőcsoport szerint „minden jel arra utal”, hogy a szervezet koncepciós eljárásokat fog indítani a Tisza Párt és Magyar Péter politikai megrendelései alapján. A hivatal elnökének megválasztott Unger Annát a Fidesz-frakció közleménye „politikai komisszárnak” nevezte, akinek semmilyen gyakorlati vagy vezetési tapasztalata nincs, és jogi végzettséggel sem rendelkezik. A Fidesz szerint a kiválasztás legfőbb szempontja „a tiszás pártlojalitás” volt.

A Tisza által irányított ÁVH olyan jogkörökkel fog rendelkezni, ami összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, súlyosan sérti a tisztességes eljárás elvét és jogorvoslathoz, a tulajdonhoz és vállalkozáshoz való jogot, az egyenlő bánásmódot, valamint a magánszféra védelmét

– írta az ellenzéki párt frakciója, amely egyben jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerintük a hivatal bárki ellen vizsgálatot indíthat, nyomozhat, vádat emelhet, vádképviseletet elláthat, folyamatban lévő ügyeket elvonhat, lehallgathat, kényszerítőeszközről dönthet, fedett nyomozót alkalmazhat és besúgóhálózatot építhet ki. Ezenkívül a Tisza felruházta azzal a joggal is, hogy bárkinek a magánvállalkozását saját felügyelete alá vonhassa, aki valaha dolgozott egy iskolának, kórháznak, önkormányzatnak vagy bármilyen állami szervezetnek.

Meg sem várták az elnökválasztást

Nos, a Fidesz nem vesztegette az idejét, hiszen az indítványuk már egy nappal az elnökválasztás előtt. augusztus 27-én megérkezett az Alkotmánybírósághoz.

Az utólagos normakontrollban az ellenzéki képviselők mindenekelőtt a törvény Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. A jogszabály egészét elsődlegesen közjogi érvénytelenség miatt támadták, mert álláspontjuk szerint az előkészítés során nem biztosították több, a szabályozással közvetlenül érintett alkotmányos és független szerv törvényben biztosított véleményezési jogának tényleges gyakorlását.

A 46 oldalas indítvány szerint a törvény nem kevesebb mint 13 alaptörvényi rendelkezést sért:

• B) cikk (1) – Magyarország független, demokratikus jogállam.
• C) cikk (1) – A hatalom megosztásának és kizárólagos gyakorlásának tilalma.
• I. cikk (3) – Az alapvető jogok korlátozásának feltételei.
• VI. cikk (1) – Magán- és családi élet, otthon, kapcsolattartás és jó hírnév védelme.
• XII. cikk (1) – Munka és foglalkozás szabad megválasztásának joga.
• XIII. cikk (1) – Tulajdonhoz való jog és a tulajdon védelme.
• XV. cikk (1) – Törvény előtti egyenlőség.
• XV. cikk (2) – Hátrányos megkülönböztetés tilalma.
• XV. cikk (4) – Esélyegyenlőség előmozdítása, egyes csoportok védelme.
• XV. cikk (5) – Kiemelt állami védelem többek között gyermekek, nők, idősek és fogyatékossággal élők számára.
• XXIV. cikk (1) – Tisztességes és részrehajlás nélküli hatósági ügyintézéshez való jog.
• XXVIII. cikk (1) – Tisztességes, nyilvános bírósági tárgyaláshoz és pártatlan bíróhoz való jog.
• XXVIII. cikk (7) – Jogorvoslathoz való jog.

Orbán tovább emelte a tétet

Az utólagos normakontrollról már az új összetételű Alkotmánybíróság dönt. Egy hete tovább emelte a tétet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki a Hír TV Bayer show című műsorában a NVVH-ra utalva kijelentette:

Az egy ÁVH-típusú intézmény, létrehozásáért elsősorban azok felelősek, akik a törvényt megalkották. Ők politikusok, és ezért az önkényuralmi eszközért, ami az ÁVH, a felelősséget ők viselik politikai értelemben. De őket nem lehet se pénzügyi, se büntetőjogi felelősségre vonni.

Hozzátette: aki ebben az ÁVH-ban munkát vállal, döntéseket hoz, eljárásokban vesz részt, nem tudja elkerülni a pénzügyi és jogi felelősségre vonást, amikor majd helyreállítják a jogállamot. Ígérete szerint ezért nyomon fogják követni az ott dolgozókat, minden egyes embernek a nevét, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzák, hogy „kicsoda, ki fia borja, mit csinál ott, milyen eljárásokban vett részt, milyen jogállamiságon kívüli eljárásoknak volt szereplője”.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2024. december 9-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)