GazdaságSzerző: vg 49 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
Elon Musk cége Las Vegasban már működő hálózatot üzemeltet, Nashville-ben építkezik, Dubajban pedig újabb nagy beruházásra készül.
Újabb nagyszabású közlekedési tervvel rukkolt elő Elon Musk: a tulajdonában álló Boring Company olyan alagút építésén dolgozik, ami Austin és San Antonio városát köti össze, és a jelenlegi akár két és fél órás utazást mindössze 30 percre csökkentené. A két texasi nagyváros nagyjából 130 kilóméterre fekszik egymástól, így messze ez lenne Musk alagútépítő vállalatának egyik legambiciózusabb amerikai projektje.
Musk a tervet a Hyperloop egyszerűbb előfutáraként írta le, és 320 kilométer/óra körüli sebességről is szó esett. Ez már jóval nagyobb vállalás annál, amit a Boring Company jelenlegi közlekedési rendszerei tudnak, de a projekt mögött álló elképzelés nem új:
Musk évek óta azon dolgozik, hogy a felszíni forgalom egy részét több szinten kiépíthető föld alatti úthálózatokba vigye.
A Boring Company Loop nevű rendszere nem egy hagyományos metró. A cég saját meghatározása szerint inkább egy föld alatti gyorsforgalmi úthálózatra hasonlít, ahol az elektromos autók köztes megállás nélkül viszik az utasokat a kiválasztott állomásra. A vállalat nem is bonyolítja túl a magyarázatot: egyszerűen „Teslák az alagutakban” néven is emlegeti a rendszert – írja a Bloomberg.
A működő referencia Las Vegas:
Clark megye és Las Vegas városa ennél jóval nagyobb hálózatot hagyott jóvá: összesen mintegy 109 kilométernyi alagút és 123 állomás szerepel az engedélyezett rendszerben. A koncepció lényege, hogy a járműnek nem kell minden köztes állomáson megállnia. A Boring Company szerint ezért egy sűrű hálózat is gyors maradhat, miközben új állomások viszonylag kis helyen kialakíthatók. Ez az a modell, amelyet Muskék Las Vegasból más amerikai városokba is át akarnak vinni.
A következő nagy amerikai próba Nashville. A Music City Loop közel 40 kilométeres hálózatként kötné össze a belvárost, a fontosabb városi negyedeket és a nemzetközi repülőteret. A Boring Company terve szerint a repülőtér és a belváros közötti utat körülbelül tíz perc alatt lehetne megtenni Tesla Model Y és Model X járművekkel.
A repülőtéri és belvárosi állomások előkészítése is halad. Az Austin–San Antonio elképzelés ehhez képest is léptékváltást jelentene. Nashville-ben egy városi és repülőtéri hálózat készül, Texasban viszont két nagyvárost kellene több mint száz kilométeres távolságon összekötni, ráadásul olyan sebességgel, amely lényegesen meghaladná a jelenlegi Loop-rendszerekét.
A Boring Company terjeszkedése közben már túllépett az Egyesült Államokon. A vállalat idén végleges megállapodást kötött a dubaji közlekedési hatósággal a Dubai Loop megépítéséről. Az első szakasz 6,4 kilométer hosszú és négyállomásos lenne, a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központot kötné össze a Dubai Mall-lal. A beruházás becsült költsége 154 millió dollár (mintegy 49 milliárd forint).
Ez csak a kezdet:
a teljes hálózat 22,5 kilométerre és 19 állomásra nőhet, összesen mintegy 545 millió dolláros (közel 173 milliárd forintos) beruházással.
A cél, hogy az alagútfúrás 2026 második felében megkezdődjön. A teljes rendszer napi körülbelül 30 ezer utas kiszolgálására készülhet.
Ehhez már komoly pénzügyi háttér is érkezett. A társaság szeptemberben 3 milliárd dollárnyi, vagyis hozzávetőleg 952 milliárd forintnyi új tőkét vont be egy, az Egyesült Arab Emírségek által vezetett finanszírozási körben. A tervek szerint több mint 150 kilométernyi föld alatti infrastruktúra épülhet az országban, így Dubaj nem feltétlenül egyetlen különálló projekt, hanem egy jóval nagyobb közel-keleti terjeszkedés első lépése lehet.
Az új Austin–San Antonio terv szempontjából különösen fontos, hogy a Boring Companynak Texasban már saját kísérleti infrastruktúrája van. Bastropban több alagutat építettek a Prufrock fúrógépek tesztelésére; a vállalat összesen hét kutatás-fejlesztési alagutat tart nyilván Kaliforniában és Texasban.
Bastropban készült egy rövid Hyperloop-tesztalagút is, amelyet eredetileg a vákuumrendszerek kipróbálására építettek.
Egy másik kísérleti alagutat később mintegy 150 méteres gyalogos átjáróvá alakítottak, amely a SpaceX telephelyét köti össze a Hyperloop Plazával a forgalmas FM 1209-es út alatt. Nem messze pedig a Tesla austini óriásgyáránál már kereskedelmi célú alagút is működik: a Cybertunnel arra szolgál, hogy a gyártósorról legördülő Cybertruckokat egy nyolcsávos állami főút alatt közvetlenül a kész járművek tárolóterületére vigyék. A korábbi, felszínen körülbelül 12 perces kerülő helyett az út az alagútban nagyjából 60 másodperc.
A texasi alagutak azért is érdekesek, mert Musk vállalatai nemcsak fizikailag kerülnek egyre közelebb egymáshoz: a Tesla vezetőit már arra is felkérték, hogy készüljenek fel a kínai üzletág leválasztására egy esetleges SpaceX-fúzió előtt. Ez komoly átrendeződést jelentene, hiszen Kína 2026 első felében a Tesla értékesítésének 18 százalékát adta, miközben a sanghaji gyárak az autó- és akkumulátorgyártásban is kulcsszerepet töltenek be. A leválasztást az is indokolhatja, hogy a SpaceX az amerikai védelmi ipar kiemelt beszállítója, ezért egy közös vállalatban érzékeny kérdést jelentene a Tesla kínai gyárainak, technológiájának és több millió kínai ügyfél adatainak kezelése. Egyelőre azonban csak lehetséges forgatókönyvekről van szó: a vizsgált megoldások között a kínai üzletág külön tőzsdére vitele, értékesítése vagy akár bezárása is szerepel.
Napi