GazdaságSzerző: portfolio 56 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
A pénzhez való viszonyunkat nem pusztán az határozza meg, hogy melyik generációhoz tartozunk: a családi minták, a gyerekkorunkban átélt válságok és a kor technológiai környezete együtt alakítják. Steigervald Krisztián generációkutató a Portfolio Business podcastjának legújabb adásában arról beszélt, hogy egy pénzügyi beidegződés akár száz éven keresztül is öröklődhet, miközben néhány évtized alatt eltűnt a készpénz, átalakult a bankokba vetett bizalom, és már a mesterséges intelligencia segít a mindennapi pénzügyi döntéseinkben.
A pénzről minden családban vannak kimondott vagy kimondatlan szabályok: van, ahol hitelt soha nem szabad felvenni, máshol minden beérkező pénzt azonnal elköltenek, megint máshol a megtakarítás jelenti a biztonság alapját. Steigervald Krisztián generációkutató szerint ezeket a mintákat mindig az adott gazdasági környezetben alkalmazzuk, ezért két, azonos generációhoz tartozó ember pénzügyi viselkedése között is hatalmas különbség lehet.
A generációs pénzügyi különbségekről Steigervald Krisztián a Future of Finance 2026 konferencián is előad, ahol a programozható pénz, a virtuális bankárok, az AI-ügynökök, valamint a lakossági hitelezés és vagyonkezelés jövője is terítékre kerül.
A transzgenerációs pénzügyi minták több nemzedéken keresztül is fennmaradhatnak, miközben már teljesen más gazdasági helyzetben élünk.
Egy korábbi generáció számára racionális tanács ezért évtizedekkel később már nem feltétlenül vezet jó döntéshez. A hitel teljes elutasítása például érthető lehet egy olyan családban, amely korábban súlyos veszteséget szenvedett el, más körülmények között azonban egy kedvezményes lakáshitel egészen más megítélés alá eshet.
A baby boomerek gondolkodását a háború utáni szegénység és a hiánygazdaság formálta, ezért számukra a készpénz, a takarékosság és a biztos tulajdon erősebben kapcsolódhat a biztonsághoz. Az X generáció gyerekként még takarékbélyegen gyűjtött, felnőttként viszont már a piacgazdasággal, a hitelekkel és később a devizahitel-válsággal találkozott. Az Y generáció bizalmára a 2008-as válság volt nagy hatással, míg a Z generáció számára a pénz már sokszor csak egy szám a telefon kijelzőjén.
A készpénz eltűnése pszichológiai változást is hozott. Amikor bankjegyet adunk át, fizikailag érzékeljük vagyonunk csökkenését, ezt nevezik a fizetés fájdalmának. A bankkártyás, majd mobiltelefonos fizetéssel ez az élmény fokozatosan gyengült, az automatikus előfizetéseknél pedig már külön döntés nélkül fogy a pénzünk.
A fiatalok ezért sokszor nem tapasztalják meg, hogyan fogy el például a zsebpénzünk. Ez könnyebbé teheti a költekezést, miközben sok családban továbbra sem beszélnek nyíltan a pénzről.
A generációk közötti egyik legerősebb konfliktus az ingatlanvásárlás körül alakulhat ki. Az idősebbek számára a saját lakás a biztonság legfontosabb formája, míg egy fiatal ugyanebben több évtizedes kötöttséget láthat. Nem biztos, hogy öt év múlva ugyanabban a városban vagy országban akar élni, és nem feltétlenül szeretné teljes vagyonát egyetlen ingatlanban tartani.
A pénzügyi felnőtté válás mérföldkövei is szétcsúsztak. Egy 23 éves élhet önállóan úgy, hogy közben a szülei támogatják, egy 28 évesnek pedig lehet jövedelme és befektetése, miközben még otthon lakik. Steigervald Krisztián szerint ezért a pénzügyi érettséget nem életkorhoz, hanem képességekhez érdemes kötni: képes-e valaki felelősséget vállalni a költéseiért, és tud-e a későbbi önmagára is gondolni.
A legmélyebb generációs különbség Steigervald Krisztián szerint a bizalom kérdésében húzódik. Az idősebbek számára biztonságot jelenthet a tekintélyt sugárzó banképület és az ismerős ügyintéző, míg a fiatalok egy alkalmazásban, digitális szolgáltatóban vagy mesterséges intelligenciában is képesek megbízni.
Ez nem jelenti automatikusan, hogy a fiatal generációk pénzügyileg tudatosabbak. A digitális magabiztosság és a pénzügyi tudás két különböző képesség.
Abban is eltérnek a generációk, mit tekintenek kockázatosnak: amit az egyik biztonságos, megszokott megoldásnak lát, az a másik számára elavult vagy veszteséges lehet.
A következő nagy változást az AI-alapú pénzügyi asszisztensek hozhatják el. Ezek folyamatosan követhetik a bevételeket és a kiadásokat, figyelmeztethetnek a túlköltekezésre, javaslatokat tehetnek, szélsőséges esetben pedig akár bizonyos vásárlásokat is megakadályozhatnak.
Ha a családok és a pénzügyi intézmények nem találnak megfelelő formát arra, miként beszéljenek a pénzről,
a következő generációk már elsősorban a mesterséges intelligenciától kérnek majd tanácsot.
A műsor már meghallgatható a Spotify-on és az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi