A hosszú távú adatok alapján a nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett Magyarországon. Ezzel párhuzamosan megnőtt a hőhullámok és a trópusi éjszakák száma. Míg az ezredforduló előtt évente átlagosan csupán 2-3 olyan éjszakát rögzítettek, amikor a hőmérséklet nem süllyedt 20 fok alá, tavalyelőtt már 16 ilyen fordult elő.

A statisztikákból az is kiderült, hogy az éves csapadékmennyiség érdemben nem változott, az eloszlása jelentősen átalakult. Az elmúlt több mint száz évben 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma,

ugyanakkor gyakoribbá váltak a rövid idő alatt lezúduló, 20 millimétert meghaladó záporok és a szupercellák.

A megváltozott éghajlat erőteljes hatást gyakorol a mezőgazdaságra, különösen az Alföldön, ahol az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályok okozzák a legnagyobb károkat. A szélsőséges időjárási jelenségek – például a jégeső, a tavaszi fagyok és a viharok – mellett a hosszan tartó szárazság az erdőket is megviseli,

így a 2025-ös erdőkárok mintegy kétharmadáért a vízhiány volt a felelős.

Az ökoszisztémák átalakulását jelzi az is, hogy a hazai fecske- és gólyaállomány 1999 és 2025 között mintegy 23 százalékkal csökkent. A hőség az emberi szervezetet is megterheli, a hőhullámok sűrűsödése pedig a hőségriasztásos napokon tapasztalható többlethalálozás növekedésével jár.

Globális szinten a légköri szén-dioxid-koncentráció 2025-ben meghaladta a 427 ppm-et, ami több mint 50 százalékkal magasabb az iparosodás előtti szintnél. Magyarország egy főre jutó karbonlábnyoma 2023-ban 5,15 tonna szén-dioxid volt, amelynek legnagyobb részét az importált termékek és szolgáltatások előállítása tette ki.

A hazai kibocsátási és energiafogyasztási trendekben ugyanakkor kedvező változások is megfigyelhetők. Hosszú távon csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, javult a gazdaság energiaintenzitása, és közel háromszorosára nőtt a megújuló energiaforrások aránya. Ennek ellenére az ország fajlagos energiaigénye továbbra is meghaladja az európai uniós átlagot. A háztartások fűtési szokásait vizsgálva jelentős jövedelmi különbségek mutatkoznak. Míg 2024-ben a lakosság 58 százaléka földgázt használt elsődleges hőforrásként, a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 34 százaléka továbbra is fával fűtött.

Az adatokat a KSH új, Klímaindikátorok Magyarországon című kiadványa közel ötven látványos mitatóval, ábrákon keresztül igyekszik bemutatni, amely elérhető az alábbi linken.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.