Az EU következő, 2028 és 2034 közötti költségvetésén csak olyan új uniós adónemek segíthetnek, amelyek nem mennek a tagállamok jelenlegi bevételiforrásaik kárára.

- árulta el az Európai Tanácsot vezető António Costa a Politico-nak. A tagállamokat tömörítő szerv elnöke augusztus közepétől járta a kontinenst, hogy minden kormányfővel beszéljen az uniós többéves pénzügyi keretének (MFF) jövőjéről.

Bár a soron következő ciklus MFF-jét tipikusan az utolsó pollanatig tárgyalják, most mindenkin nagy a nyomás, hogy a közelgő választások és az állandósuló globális instabilitás miatt egy évvel a határidő előtt, már 2026 végén megszülessen a tagállamok konszenzusa. A fő dilemma persze, hogy hogyan lehet úgy finanszírozni az új uniós prioritásokat - a versenyképességet és a védelmet -, hogy közben ne kelljen jelentősen növelni a tagállami befizetéseket, de a hagyományos felzárkóztatási és agrártámogatások se sérüljenek.

Az uniós költségvetést a tagállamok GNI- és áfaalapú befizetései, vámbevételek, valamint néhány uniós szintű saját forrás finanszírozza. A következő költségvetési ciklusban Brüsszel új bevételeket is bevezetne, ezek elfogadását azonban nehezíti, hogy több javaslat olyan termékeket vagy tevékenységeket adóztatna meg, amelyekre a tagállamok már most is kivetnek közterheket.

Costa példaként a dohánytermékek uniós szintű megadóztatását említette, hiszen a hagyományos dohánytermékeket már minden tagállamban adóztatnak, ezért egy új uniós teher ebben az esetben jó eséllyel a nemzeti költségvetések bevételeit csökkentené. Ezzel szemben valódi új bevételi forrást jelenthetne

1. az elektromos cigaretták és más új nikotintermékek eddig nem létező adója, de
2. komoly lehetőség rejlik a kriptovaluta-ágazat megadóztatásában is, mivel erre is alig vonatkoznak közterhek jelenleg, és ott van még
3. az online szerencsejátékok, valamint
4. a nagy digitális vállalatok megadóztatása is.

A digitális adó egyértelműen a legnagyobb és legkönyebbben beszedhető teher elméletben, azonban itt meglehetősen komoly eltérések vannak a tagállami álláspontok között. Egyrészt egyes országok már rendelkeznek hasonló teherrel, másrészt sokan inkább a fogyasztókra vagy a hirdetésekre helyeznék a hangsúlyt, ezzel némileg kimozogva az amerikai techóriások érzékeny Donald Trump válaszreakcióját.

Ahogy arról korábban a Portfolio-n is részletesen írtunk, a Bizottság eredeti javaslata több mint évi 60 milliárd euró bevételt remélt öt új forrásból, de több tagállam - köztük Magyarország is - ellenzi a károsanyag kibocsátásra alapozó megoldásokat, amelyek szerintük aránytalanul érintenék őket.

Írország, amely az év második felében tölti be a Tanács soros elnöki tisztségét, októberre új tárgyalási csomagot készít elő a kiadáscsökkentésekről és az új bevételekről. Costa szerint a javaslatokat úgy kell átalakítani, hogy egyetlen ország se érezze magát egyértelmű vesztesnek, de szerinte természetesen, hogy

az elégedetlenségben is osztozni kell.

A tanácselnök elmondása alapján a kormányfők továbbra is elkötelezettek az év végi megállapodás mellett, de a 2027-ben esedékes francia, olasz, spanyol és lengyel választások jelentősen megnehezíthetik a tárgyalásokat. Costa október után veszi át közvetlenül a költségvetési egyeztetések vezetését, miután az uniós vezetők megvitatják az ír elnökség új csomagját.

Címlapkép forrása: EU