Noha a Tisza Párt azt hangoztatta: alkotmányos elvnek tekinti, hogy újból a 70 évben határozta meg azt a felső korhatárt, amíg valaki betölthet alkotmánybírói tisztséget, egy beszédes körülmény arra utal, hogy Magyar Péteréknek ez a döntése valójában taktikai eszköz lehet, amellyel a politikai ellenfeleiket igyekeztek ellehetetleníteni. Azonban egy friss alkotmánybírót is hátrányosan érinthet a módosítás, ha így hagyják. 

A saját jelöltjüknél is visszaüthet a korhatár

Amint a Tűzfalcsoport felhívta rá a figyelmet: a minap megválasztott új alkotmánybírák egyike, Orosz Árpád Gábor a blog forrásai szerint 67 éves. Bár pontos születési dátuma nyilvánosan nem szerepel a sajtóösszefoglalókban, de a Kúrián 2024-ben nyugdíjba vonult, jogi diplomáját pedig 1983-ban szerezte. Mivel az alkotmánybírák hivatali ciklusa jelenleg 9 esztendő – amit a korábbi 12 évről csökkentett le a parlament tiszás többsége -, Orosz Árpád Gábor ennek csak a harmadát tudja majd végigszolgálni, ugyanis a 17. alaptörvény-módosítás alapján az alkotmánybírói megbízatás a 70. életév betöltésével automatikusan megszűnik. 

A Tűzfalcsoport emlékeztetett: szeptember 1-én éppen ez történt több korábbi alkotmánybíró: Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós, Lomnici Zoltán, valamint Polt Péter elnök esetében. A blog szerint két, egymástól élesen elváló értelmezés adódik: Orosz nem tölti ki a 9 éves mandátumát, vagy a Tisza később módosítja azt a szabályt, amelyet néhány hónapja maga állított vissza. - Egyik verzió sem magyarázza meg teljesen, miért kellett a nyilvánosságnak 9 éves mandátumról hallania anélkül, hogy a korhatár következményét a jelölt esetében külön kiemelték volna – írták.

A Fidesz a szavazást bojkottálta, és jelezte, hogy egy későbbi politikai fordulat után felülvizsgálná a döntéseket. A Tisza ezzel szemben a helyreállítás és a szakmai függetlenség jegyében kommunikálta a cserét.