A Politico brüsszeli hírportálnak adott interjújában beszélt először António Costa, az Európai Tanács elnöke arról, hogyan nyilatkoztak az uniós országok vezetői európai útja során. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Costa a 25 fővárost – köztük Budapestet is – felkereső körútja során a tárgyalások egyik legkényesebb kérdéséről tárgyalt az országvezetőkkel a közelgő EU-csúcs előtt: hogyan lehetne támogatást szerezni az új uniós adókhoz – az úgynevezett „saját forrásokhoz” –, amelyek új bevételeket generálnának a költségvetés számára.

A Politico azt írja, a tét az, hogy az EU kormányai meg tudnak-e állapodni egy költségvetésben az év végéig – mielőtt a 2027-es franciaországi, olaszországi, spanyolországi és lengyelországi választások veszélyeztetnék a tárgyalásokat – anélkül, hogy csökkentenék az új prioritások kiadásait, vagy a nemzeti kormányokat többletköltségekre kérnék fel.

A szóban forgó lehetőségek némelyikét – például a dohányadót – azonban a kormányok vitatják, mivel ezek olyan bevételekhez nyúlnának, amelyeket már belföldön is beszednek. 

Costa szerint végső soron egyensúlyra van szükség az összes tagállam között. Arra a kérdésre válaszolva pedig, hogy ez azt jelenti-e, hogy a kormányokat „ugyanolyan boldogtalanná” kell tenni, úgy fogalmazott:

A Bizottság eredeti, tavaly közzétett javaslata öt olyan illetéket tartalmazott, amelyek becslések szerint évi több mint 60 milliárd euró bevételt hoznának. A tárgyalások során azonban a kormányok ellenálltak azoknak a lehetőségeknek, amelyekről úgy vélték, hogy aránytalanul érintenék őket.

A legkevésbé népszerű ötletek közé tartozik az Európában működő vállalatokra kivetett CORE néven ismert adó, amelyet Németország és mások elleneznek, valamint egy olyan mechanizmus, amely a szennyező vállalatok bevételeit az EU költségvetésébe irányítaná, amelyet Lengyelország és más keleti országok elutasítanak. Az Európai Parlament további adókat javasolt a kriptovalutákra, az online szerencsejátékra és a nagy digitális vállalatokra. 

Fukar hatok a nettó kedvezményezettek ellen

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az uniós költségvetési háborúban két, egymással teljesen ellentétes logikát követő tábor áll egymással szemben.

1. A „Fukar Hatok”: Németország vezetésével ez a csoport azt képviseli, hogy az EU-nak pontosan úgy kell viselkednie, mint egy felelős háztartásnak vagy vállalatnak krízis idején. Ha nincs növekedés, akkor kevesebből kell gazdálkodni. Követelik a kohéziós és agrártámogatások hatékonyságának felülvizsgálatát, a brüsszeli bürokrácia leépítését, és mereven elutasítják az Európai Bizottság azon tervét, hogy az unió saját, közvetlen adókat vethessen ki a polgárokra. Úgy vélik, a szuverenitás utolsó bástyáját jelenti, hogy a pénzcsapok a nemzeti parlamentek kezében maradjanak.
2. A nettó kedvezményezettek: Lengyelország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és a közép-európai államok ezzel szemben úgy tekintenek a hétéves költségvetésre, mint a gazdasági felzárkózásuk egyetlen garanciájára. Számukra a kohéziós alapok és a közös agrárpolitika megvágása felér egy gazdasági hadüzenettel. Varsó vagy Róma joggal érvel azzal, hogy az északi államok cégei óriási profitot realizálnak a keleti és déli piacok megnyitásából, így a költségvetési támogatások valójában kompenzációt jelentenek. Ha Merzék elzárják a pénzcsapokat, ezekben az országokban azonnal leállhatnak az infrastrukturális beruházások, ami belföldi politikai válságokhoz és Európa-ellenes hangulat erősödéséhez vezet.

Mindeközben, miután a tagállamok egyre kevesebbet akarnak csak befizetni a közösbe, az Európai Bizottság új, állandó, független bevételi forrásokat akar teremteni magának. Brüsszel éppen ezért tervezi új, közvetlen uniós adók bevezetését.

Év eleje óta megy az alkudozás, Costa figyelmeztet

Amikor Ciprus az EU Tanácsának elnökségét töltötte be 2026 első hat hónapjában, már 32 milliárd euróval csökkentette a Bizottság eredeti uniós költségvetési javaslatát. Írország várhatóan ismét felülvizsgálja az összeget, Németország és más kormányok – a Fukar Hatok – pedig több százmilliárd eurós csökkentéseket sürgetnek.

Costa azonban óvatosságra intett, hogy az uniós prioritásokba fektetett összegek csökkentése ellenállást válthat ki a kormányok részéről.

Costa azt mondta, hogy minden vezető, akivel beszélt, továbbra is elkötelezett amellett, hogy az év végéig megállapodásra jussanak, így a következő költségvetés 2028. január 1-jén hatályba léphet.

Costa az októberi Európai Tanács ülésen vezeti majd a tárgyalásokat, amikor az EU vezetői reagálnak majd Írország csomagjára.

Borítókép: António Costa, az Európai Tanács elnöke (Fotó: AFP)