portfolio Gazdaság

Új korszak kezdődik Katarban: a háborúra reagálva teljesen átszervezik az állami vagyonalapot

Szerző: portfolio 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás


Új korszak kezdődik Katarban: a háborúra reagálva teljesen átszervezik az állami vagyonalapot

Új belföldi befektetési platformot hoz létre Katar szuverén vagyonalapja hazai portfóliójának kezelésére, miközben az ország az amerikai-iráni háború súlyos gazdasági következményeivel küzd – számolt be a Bloomberg.


A Doha Investment névre keresztelt új szervezetet Mohamed bin Abdulrahman al-Táni miniszterelnök jelentette be a New Yorkban megtartott Katari Gazdasági Fórumon. A platform a több 100 milliárd dolláros hazai portfólió kezelését veszi át az 580 milliárd dolláros vagyon felett diszponáló Qatar Investment Authoritytől (QIA), így a szuverén vagyonalap hatékonyabban fókuszálhat a nemzetközi befektetéseire. Az új társaság a QIA teljes tulajdonában marad, de önálló igazgatótanáccsal működik majd.

A Doha Investment felügyelete alá kerülnek a katari gazdaság legnagyobb vállalatai,

köztük a Qatar Airways, a QNB Group, az Ooredoo, a Qatari Diar, a Katara Hospitality és a Hassad Food. A platform fő célja a nemzeti bajnokok kiépítése, hasonlóan a tavaly elindított Qai mesterségesintelligencia-platformhoz. Az új szervezetet Fejszál bin Táni al-Táni kereskedelmi miniszter vezeti majd ügyvezető igazgatóként és alelnökként.

A katari kormány a következő öt évben mintegy 38,5 milliárd dollár értékben tervez új infrastrukturális projekteket kiírni, köztük számos PPP-konstrukciót. Emellett egy különálló ingatlan- és vendéglátóipari beruházási csomag további 22,5 milliárd dollárnyi magántőkét vonzhat be. A döntés illeszkedik a régióban tapasztalható "infrastrukturális boom"-ba, amelynek keretében Szaúd-Arábia a vörös-tengeri kikötőit fejleszti, az Egyesült Arab Emírségek pedig a Hormuzi-szorost megkerülő szállítási útvonalak kiépítésén dolgozik.

A hazai fejlesztések felgyorsítása különösen sürgetővé vált, mivel Katar az amerikai-iráni háború súlyos gazdasági következményeivel néz szembe. Irán márciusi csapása a Rász Laffán-i létesítményre a katari exportkapacitás mintegy 17 százalékát iktatta ki, a veszteségeket 20 milliárd dollárra becsülik, a helyreállítás pedig legalább három évet vesz igénybe. Bár az ország azóta is szállít cseppfolyósított földgázt (LNG), a volumen messze elmarad a háború előtti szinttől, mivel a Hormuzi-szoroson áthaladó tankhajó-forgalom továbbra is rendkívül kockázatos.

A háború előtt a QIA az LNG-termelés bővítéséből évente mintegy 30 milliárd dolláros többletbevételre számított, ami a nagyszabású nemzetközi akvizíciók finanszírozását biztosította volna. A miniszterelnök a konfliktust "földrengésnek" nevezte, amelynek lökéshullámai messze túlterjedtek a régión, egyúttal egy olyan tartós keretrendszer kiépítését sürgette, amelyben az országok szuverenitását maradéktalanul tiszteletben tartják.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

ad

További tartalom Önnek