GazdaságSzerző: hold 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Török alapkezelők illikvid részvények manipulálásával értek el extra hozamot, befektetők tömegét becsalogatva az alapjaikba. A mesterségesen felhajtott árfolyamokból hatósági beavatkozás és az egész piacra átterjedő…
Török alapkezelők illikvid részvények manipulálásával értek el extra hozamot, befektetők tömegét becsalogatva az alapjaikba. A mesterségesen felhajtott árfolyamokból hatósági beavatkozás és az egész piacra átterjedő pánik lett. A kényszereladások ugyanakkor olyan vállalatokat is magukkal ránthatnak, amelyeknek semmi közük a manipulációhoz – és éppen ez keltheti fel a hosszú távú befektetők figyelmét.
Néhány török alapkezelő – kihasználva a helyi szabályozás lazaságát – új hozamgenerálási módra talált a részvénypiacon. Első lépésként egy új alapot teleraktak egy illikvid részvénnyel, aminek nagyon kis része forog aktívan a tőzsdén. Ezt követően más alapok vásárlásaival az illikvid, kiszívott kínálatot felhasználva a sokszorosára fújták a részvényárat, elképesztő hozamot elérve alapban. A mesés hozam pedig jó hívószó, amivel rengeteg új ügyfelet lehetett bevonzani.
A művelethez vélhetően szükség volt az illikvid részvényt kibocsátó vállalat menedzsmentjének hathatós támogatására, hiszen az bármikor kihúzhatta volna a szőnyeget a felmanipulált részvény alól új részvények kibocsátásával – kihasználva a mesterségesen magas árfolyamot.
A kezdeti sikereken felbátorodott manipulátorok étvágya egyre nőtt. A folyamat szélsőségességét jól mutatja a Destek nevű faktoringvállalat példája: cég részvényei 2025 elején debütáltak a török tőzsdén 47 lírás árfolyamon, majd az árfolyam 2026 nyarára szinte meg sem állt a 4000-es szintig,
ami „szerény” 85-ös szorzó másfél év alatt.
A csúcson a társaság részvényei mintegy 28 milliárd dollárt értek, miközben a vállalat saját tőkéje a Bloomberg szerint mindössze 242 millió dollár volt 2025 végén. A tőzsdei érték így a 2025 végi saját tőke több mint százszorosára rúgott, pedig a pénzügyi szektor vállalatai normál esetben a saját tőkéjük környékén szoktak forogni. A társaság tőzsdei értéke akkorára nőtt, hogy bekerült a török részvénypiac 30 legnagyobb vállalatát tartalmazó tőzsdeindexbe, mégpedig érdemi, 6% körüli súllyal.
Az alábbi ábra mutatja a Destek árfolyamának alakulását euróban a tőzsdei kibocsátás óta (a folyamatosan leértékelődő líra miatt jobb a török részvények árát stabil devizában nézni hosszabb távon):
A probléma csak annyi volt, hogy a manipulátorok túlnyerték magukat. Olyan mesterséges árfolyamokat generáltak, hogy az már komoly alulteljesítéshez vezetett minden normális alapkezelő számára, amely kihagyta a portfóliójából a felmanipulált részvényt.
Utólag már könnyű tisztán látni, de most értettem meg én is, mit is tapasztaltam idén tavasszal egy isztambuli tőzsdekonferencián. Az ottani alapkezelőkkel beszélgetve az átlagosnál rosszabb hangulattal szembesültem. A portfóliómenedzserek arra panaszkodtak, hogy nagyon el vannak maradva teljesítményben az indexektől, néhány alapkezelő pedig agyonveri a piacot. Már értem, miről beszéltek.
Több elkeseredett alapkezelő az indexszolgáltatókhoz fordult a piaci manipuláció miatt. Idén június 24-én a világ legfontosabb indexszolgáltatója, az MSCI figyelmeztette Törökországot, hogy ha nem változtat a manipulációk megakadályozását célzó gyakorlatán, vissza fogja minősíteni a török részvénypiacot, aminek nagyon komoly külföldi tőkekivonási következményei lehetnek. Júliusban ugyanezt a figyelmeztetést megismételte a másik nagy globális szolgáltató, az S&P.
Innentől az események felgyorsultak. Törökországnak nem volt más választása, rendet kellett raknia a tőzsdéjén. Előbb lecserélték a helyi tőzsdefelügyelet több vezetőjét, majd augusztusban és szeptemberben olyan új piaci szabályozásokat jelentettek be, amelyek ellehetetlenítik a kis közkézhányadú, illikvid részvényekben történő koncentrált pozíciók fenntartását, és azok leépítésére kötelezik a szereplőket.
Csakhogy természetesen senki nem akarja megvenni a felmanipulált részvényeket tőlük, az árfolyamesésük azóta eléri anapi esési küszöböt jelentő 10 százalékos limitet, miközben az eladásra kínált mennyiségre nincs vevő. A bajba került alapok befektetői menekülnének, de az alapkezelők nem tudják visszaadni a befektetőik pénzét, hiszen nem tudják eladni az eszközeiket.
Az elmúlt hetekben egyre több török alapkezelőről kezdett terjengeni a hír, hogy problémája van az ügyfelek kifizetésével, majd végül a hatóság múlt csütörtökön bejelentette, hogy összesen hét alapkezelő több mint 100 befektetési alapját fagyasztja be, átvéve felettük a kontrollt.
Muszáj volt a központi beavatkozás, mert pár nap alatt egyre nagyobb pánik alakult ki a török tőkepiacon. Eleinte csak attól tartott a piac, hogy egy-két alapkezelő kényszerből eladja néhány likvid befektetését. Mivel ők nem tudták eladni a beragadt eszközöket, ezért a maradék, más, némileg piacképesebb eszközeiket likvidálták, szélesedő eladási hullámot okozva egyes kisebb papírokban. Ahogy ezekről egyre többen tudomást szereztek, a befektetők attól kezdtek félni, mi van, ha más alapkezelők alapjainál is likviditási gondok jelentkeznek, és felfüggesztik a befektetési jegyek visszaváltását.
A rossz hírek terjedése oda vezetett, hogy múlt hétre már a legnagyobb, nagy forgalmú török részvények is zuhanásba kezdtek.
Az alábbi ábra mutatja a török tőzsdeindex idei teljesítményét euróban, az utolsó napokban a begyorsuló eseményekkel.
A török hatóságok attól tarthattak, hogy ha nem avatkoznak be, tömeges visszaváltások indulnak az egyébként normális, tisztességes alapkezelők termékei esetében is. Ezért csütörtök reggel válságtanácskozást tartott a helyi pénzügyi vezetés, és több intézkedést is bejelentett. Egyrészt széles körű likviditást nyújtottak a tőkepiac normális szereplői számára. Másrészt átvették a kontrollt a manipuláló alapkezelők eszközei felett, megállítva a kontrollálatlan likvidálást. Végezetül az állami intézmények részvényvásárlásokba kezdtek, megtámasztva a piacot.
Több alapkezelő vezetőjét őrizetbe vették, ahogy a fentebb említett Destek vállalat vezetőjét is.
A török hatóságok az átvett eszközöket a tervek szerint a következő három hónap alatt fogják fokozatosan értékesíteni, a befolyt összegekből kielégítve az ügyfeleket, amennyire lehet. A hét alapkezelő most befagyasztott eszközeit a helyiek 22 milliárd dollár körüli összegre becsülik, amiből mintegy 8 milliárd dollár tőzsdei részvény, de nagyobbrészt felmanipulált, valósan alig valamit érő eszköz.
A török piacon valamennyire aktív szereplőként érdeklődve követjük az eseményeket. Hosszú távú, értékalapú szemlélettel pár olyan török részvényben van jelenleg kisebb arányú befektetésünk, amelyeket nagyon jó minőségű vállalatnak ismerünk. Nem meglepő módon egyikük sem volt érintett a piaci manipulációban. Ettől még elérheti őket is az átmeneti likvidálási hullám, ami akár jó hosszú távú lehetőséget teremthet.
Befektetőként mindig érdemes arra figyelni, ha valahol likvidálják a piaci szereplőket. Meglátjuk, alakul-e majd itt is érdekes ilyen helyzet a tőzsdemanipulálás kipukkanása kapcsán.
Cser Tamás, a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelőjének írásait és szemléit itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.
Napi