„A gyújtást ráadták, de a motor még nem jár” – így jellemezte a magyar gazdaság versenyképességi helyzetét az Economxnak Hannya Nimer, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke. Bár az erősödő forint, a csökkenő hozamok és a visszatérő uniós források kedvezőbb környezetet teremtenek, valódi fordulathoz szerinte az oktatás, a technológia, a kiszámítható adópolitika és az olcsóbb energia területén is előrelépésre van szükség – többek között ezekről a kérdésekről lesz szó szeptember 22-én a GKI Magyar Gazdaság 2030 című konferenciáján.

A budapesti rendezvényen gazdasági döntéshozók, elemzők, vállalatvezetők és piaci szakértők keresik a választ arra, milyen pályán juthat el Magyarország 2030-ig. A magyar gazdaság előtt álló következő évek lehetséges forgatókönyveit, a növekedés feltételeit és a gazdaságpolitikai döntések vállalati hatásait járják körül.

A GKI várakozásai szerint 2027 és 2029 között évi 2–3 százalékos lehet a magyar gazdaság növekedése, miközben az államháztartási hiány csak az évtized végére közelítheti meg a GDP 3 százalékát. A következő időszak egyik meghatározó kérdése ezért az lesz, sikerül-e visszafordítani a beruházások évek óta tartó visszaesését, és gyorsítani a termelékenység javulását.

Az uniós források beérkezése szintén komoly lehetőséget jelenthet, ám azok felhasználása alapvetően meghatározza a hosszabb távú hatásokat. Tartós versenyképességi javulást elsősorban azok a fejlesztések hozhatnak, amelyek az oktatást, a kutatást, a digitalizációt, az energiahatékonyságot és a technológiaváltást támogatják, miközben a kis- és középvállalkozások számára is elérhetők.

A Magyar Gazdaság 2030 konferencián független elemzői szemmel tekintik át a gazdasági kilátásokat, valamint azt, hogyan hatnak a gazdaságpolitikai és szabályozási döntések a hazai vállalatokra. A rendezvény plenáris előadásai és párhuzamos szakmai szekciói egyaránt foglalkoznak a makrogazdasági folyamatokkal és a cégek mindennapi működését érintő kérdésekkel.

A konferencia témái között szerepel:

• a magyar gazdaság lehetséges növekedési pályája 2030-ig;
• az euró bevezetésének feltételei és várható időzítése;
• a költségvetési és monetáris politika mozgástere;
• a beruházási kedv helyreállítása és a vállalati hitelezés;
• az uniós források gazdasági és vállalati hasznosítása;
• a tőzsdei és tőkepiaci finanszírozás lehetőségei;
• a várható adó- és jogszabályváltozások;
• a különadók, a KATA és a vagyonadó jövője;
• a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés vállalati alkalmazása;
• a bizalom, a termelékenység és a versenyképesség kapcsolata;
• a klímaváltozáshoz való gazdasági alkalmazkodás;
• valamint a vállalati szektor szerepe a fenntartható fejlődésben.

A szeptember 22-i rendezvénynek a budapesti CEU Nádor Event Center ad otthont. Az előadók között mások mellett Bod Péter Ákos, Oszkó Péter, Virág Barnabás, Tóth Tibor, Gazsi Attila, Gerendai Károly és Noszek Péter is szerepel. A szakmai programot személyes konzultációs lehetőségek, valamint esti üzleti kapcsolatépítő rendezvény egészíti ki.

A konferencia programja a GKI honlapján, ezen a linken érhető el.