KülföldSzerző: Pál Tamás 56 perccel ezelőtt 4 percnyi olvasás
Mecklenburg-Elő-Pomerániában Friedrich Merz kancellár pártja még az öt százalékot sem érte el. Berlinben először nyert a szélsőbaloldali Linke.
Súlyos vereségeket szenvedett Friedrich Merz német kancellár pártja a vasárnapi tartományi választásokon. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) az északkeleti Mecklenburg-Elő-Pomerániában még az 5 százalékot sem érte el, vagyis egyetlen képviselőt sem fognak küldeni a tartományi parlamentbe, amire a német újraegyesítés óta nem volt példa. Berlinben valamivel jobban szerepelt a CDU, itt kis különbséggel megelőzték a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ugyanakkor jócskán kikaptak a történelmi győzelmet arató szélsőbaloldali Linkétől, és elveszítették a német főváros kormányzását.
A berlini és a mecklenburg-elő-pomerániai választáson elért gyenge CDU-eredmények ellenére Friedrich Merz kancellár nem akar lemondani, és pártelnökként is folytatni kívánja az eddig megkezdett reformpolitikáját. „Szeretném előrevinni az országunkat. A reformoknak meg kell valósulniuk” – mondta Merz Berlinben.
A szociáldemokrata SPD elnöke, Lars Klingbeil szintén kitartana a reformok mellett, ugyanakkor változtatásokat is kilátásba helyezett. A nyugdíj kérdése különösen „nagy bizonytalanságot okoz a lakosság körében” – mondta Klingbeil az úgynevezett 63 éves kori nyugdíj megszüntetésére vonatkozó tervekkel kapcsolatban, számolt be róla a ZDF Heute.
A tartományi választások tétjéről itt írtunk hosszabban.
A volt kelet-német, több mint 1,6 millió lakosú Mecklenburg-Elő-Pomerániában az AfD nyerte a vasárnapi tartományi választást, megelőzve a Szociáldemokrata Pártot (SPD). Az AfD a 2021-es választáshoz képest több mint megduplázta eredményét, és a szavazatok 38,2 százalékát szerezte meg. A szintén keleti Türingia és Szász-Anhalt után ez már a harmadik német tartományi parlament, ahol az AfD a legerősebb politikai erő. Azonban a Mecklenburg-Elő-Pomerániában ez az eredmény kevés az egyedüli kormányalakításhoz.
Manuela Schwesig miniszterelnök pártja, az SPD visszaesett az öt évvel ezelőtti győzelméhez képest, és most 35,5 százalékon végzett. A szociáldemokraták azonban a Linkével (6,5 százalék) és a Zöldekkel (5,7 százalék) együtt továbbra is kormányon maradhatnak a tartományban. A jobbközép CDU mindössze 4,9 százalékot szerzett, így hajszállal ugyan, de nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A baloldali Sahra Wagenknecht pártja (BSW) 4,8 százalékkal szintén nem jutott be. A 2021-ben még parlamentbe jutó liberálisok (FDP) ezúttal mindössze 1 százalékot szerzett. A részvételi arány a korábbi választáshoz képest emelkedett: most 78 százalék volt, míg 2021-ben a választásra jogosultak 70,8 százaléka voksolt csak – írta a ZDF.
Az új tartományi parlamentben mindössze négy párt lesz jelen. Az AfD 32, az SPD 29 mandátumot szerzett, míg a Linke és a Zöldek egyaránt öt-öt képviselőt küldhetnek a parlamentbe. A 71 fős parlamentben az abszolút többséghez 36 mandátum szükséges. Az SPD és a Linke eddigi koalíciójának már nincs meg a többsége, ugyanakkor a két párt a Zöldekkel együtt újra kormányt alakíthat. Ezek a pártok korábban kizárták az együttműködést az AfD-vel.
Manuela Schwesig SPD-s miniszterelnök a ZDF heute journal című műsorában azt mondta, örül annak, hogy az SPD-nek sikerült felzárkóznia az AfD-hez. Schwesig kiemelte, hogy a tartományban a választók többsége demokratikus pártok mellett döntött. Azt mondta, most azt fogja megvizsgálni, hogy mely demokratikus erőkkel lehet kormányt alakítani.
Az AfD miniszterelnök-jelöltje, Leif-Erik Holm elismerte, hogy pártjának nem sikerült megszereznie az önálló kormányzáshoz szükséges többséget. Ugyanakkor az AfD végzett az élen, „és természetesen lehetőség szerint kormányozni is szeretnénk” -mondta. Holm azt várja a többi párttól, hogy vegyenek részt azokon a tárgyalásokon, amelyekre az AfD meghívja őket.
A mecklenburg-elő-pomerániai választással egy időben Berlinben is tartományi választást tartottak, ahol a Linke egyértelműen megelőzte a CDU-t. Az Elif Eralp vezette Linke 25,7 százalékot szerzett, és egyértelműen megelőzte a Stefan Evers vezette CDU-t, amely 18,8 százalékon végzett. A Linke története során először lett a legerősebb politikai erő a német fővárosban.
Az AfD 16,3 százalékos eredménnyel a harmadik legerősebb erő lett a berlini képviselőházban. A Zöldek 14,3 százalékot kaptak, míg az SPD 12,1 százalékos eredménnyel végzett. A BSW itt sem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt (4,7 százalék), míg az FDP 2,5 százalékot kapott. A részvételi arány 74,2 százalékos volt, ami jóval magasabb, mint 2023-ban, amikor a berlini választók 62,9 százaléka adta le a voksát.
A leendő tartományi parlamentnek 158 képviselője lesz, az abszolút többséghez 80 mandátum szükséges. A Linkének 47, a CDU-nak 34, az AfD-nek 29, a Zöldeknek 26, az SPD-nek pedig 22 mandátuma van, vagyis több koalíciós forgatókönyv is elképzelhető. Ami biztos, hogy az eddigi CDU és az SPD alkotta fekete-vörös koalíció elveszítette a többségét. A CDU nem akar koalícióra lépni a Linkével, az AfD-vel pedig az összes többi párt kizárta az együttműködést. Mivel sem a CDU, sem a Linke nem szerzett olyan előnyt, amely önmagában eldöntené a helyzetet, politikailag két hárompárti koalíció jöhet szóba:
Ebben a helyzetben tehát nem az a döntő, hogy végül ki nyerte a választást, hanem az, hogy ki tudja maga mellé állítani a Zöldeket és az SPD-t. A Zöldek már a választás előtt nyitottak voltak egy baloldali koalícióra.
Az életkor szerinti megoszlásokban jelentős különbségek mutatkoznak Berlinben. Míg a 16–24 évesek 46 százaléka a Linkére szavazott, a 60 év felettiek körében a párt csak a negyedik a CDU, az SPD és az AfD mögött. „A mai naptól közösen megváltoztatjuk Berlint, és jobb hellyé tesszük” – mondta Eralp a párt választási rendezvényén. „A városunkban ma a szeretet és az igazságosság győzött a gyűlölet felett, ezt ma mindannyian megmutattuk, és ez az üzenet eljut a világba is.”
Az SPD számára katasztrofálisan alakult a berlini választás. A szociáldemokraták évtizedeken át olyan polgármesterekkel irányították Berlint, mint Willy Brandt vagy Klaus Wowereit, most azonban még a legutóbbi választáson elért történelmi mélypontjuknál, a 18,4 százaléknál is jóval rosszabb eredményt értek el. „Katasztrofális eredmény a berlini SPD számára” – ismerte el a párt listavezetője, Steffen Krach.
Napi