ÉletmódSzerző: origo 55 perccel ezelőtt 2 percnyi olvasás
Több mint 112 ezer ember adatait elemezték.
A magas vérnyomás kockázata összefügghet bizonyos, feldolgozott élelmiszerekben széles körben alkalmazott tartósítószerek fogyasztásával – derült ki a European Heart Journal című szaklapban megjelent kutatásból. A vizsgálat több mint 112 ezer Franciaországban élő ember táplálkozási adatait elemezte.
A kutatást a NutriNet-Santé program keretében végezték. Az elemzésbe 112 395 önkéntest vontak be, akik félévente három napon keresztül részletesen feljegyezték, mit ettek és ittak. A kutatók ezek alapján azt is meg tudták vizsgálni, milyen tartósítószerekkel találkoztak rendszeresen – számolt be róla a Science Daily.
A résztvevőket átlagosan hét-nyolc évig követték, és azt vizsgálták, kialakult-e náluk magas vérnyomás vagy valamilyen szív- és érrendszeri betegség, például szívroham, stroke vagy angina.
A tartósítószerek fogyasztása rendkívül elterjedt volt: a résztvevők 99,5 százaléka fogyasztott legalább egy ilyen adalékanyagot a vizsgálat első két évében.
A kutatók a 17 leggyakrabban fogyasztott tartósítószert külön-külön is megvizsgálták. Ezek közül nyolc fogyasztását hozták statisztikai összefüggésbe a magas vérnyomás nagyobb kockázatával:
Az aszkorbinsav (E300) fogyasztását a kutatásban külön a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával is összefüggésbe hozták.
Fontos ugyanakkor, hogy az eredmények nem jelentik azt, hogy ezek az anyagok önmagukban magas vérnyomást vagy szívbetegséget okoznának. Megfigyeléses vizsgálatról van szó, ezért a kutatók összefüggéseket tudtak kimutatni, közvetlen ok-okozati kapcsolatot azonban nem.
Az úgynevezett nem antioxidáns tartósítószerekből a legnagyobb mennyiséget fogyasztó résztvevőknél 29 százalékkal magasabb volt a magas vérnyomás kockázata azokhoz képest, akik a legkevesebbet fogyasztották ezekből. A szív- és érrendszeri betegségek kockázata ebben a csoportban 16 százalékkal volt magasabb.
Az antioxidáns tartósítószerekből a legtöbbet fogyasztóknál 22 százalékkal magasabb magasvérnyomás-kockázatot figyeltek meg.
A két csoportba tartozó anyagokat eltérő céllal alkalmazzák. Egyes tartósítószerek például a baktériumok és penészgombák elszaporodását akadályozzák, míg az antioxidáns hatású anyagok az élelmiszerek oxidációját lassítják, így segíthetnek megelőzni például az avasodást vagy a szín és az íz megváltozását.
A kutatók szerint az egyik lehetséges magyarázat az oxidatív stressz lehet. Ez akkor alakul ki, amikor a szervezetben lévő reaktív molekulák és az ezeket semlegesítő védekező folyamatok egyensúlya felborul, ami hosszabb távon károsíthatja a sejteket és a szöveteket.
A szakemberek azt is vizsgálják, hogy egyes tartósítószerek befolyásolhatják-e a hasnyálmirigy működését, valamint milyen kapcsolatban állhatnak a gyulladásos folyamatokkal, az anyagcserével és a bélmikrobiommal.
Napi