GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Miközben Németországban gyárbezárásoktól tartanak a Mercedes dolgozói, Kecskeméten milliárd eurós beruházással bővítik a termelést.
Komoly munkaügyi konfliktus bontakozik ki a Mercedes-Benz németországi üzemeiben. A vállalat vezetése azt szeretné elérni, hogy a jelenlegi 35 órás heti munkaidő helyett 38 órát dolgozzanak a munkavállalók változatlan fizetés mellett – írja a Handelsblatt vállalati forrásokra hivatkozva. A Mercedes vezetése szerint a németországi költségstruktúra – ezen belül a munkaerőköltség – nem versenyképes nemzetközi összehasonlításban. A vállalat egy belső körlevélben már június végén azt írta: „A munkaórának olcsóbbá kell válnia.”
A vállalat felügyelőbizottságának elnöke, Martin Brudermüller korábban arról beszélt a Handelsblattnak, hogy komolyan meg kellene fontolni a 40 órás munkahét visszaállítását. (S nem ő az egyetlen csúcsvezető: mint megírtuk, a Stihlnél is úgy látják, a német ipari termelés sorsa múlhat például azon, hajlandók-e a dolgozók valamennyivel többet dolgozni változatlan javadalmazás mellett.)
A németországi dolgozók számára különösen érzékeny pont, hogy a vállalat a külföldi telephelyek költségeivel is összehasonlítja a németországi üzemeket. A Handelsblatt beszámolója szerint
a németországi telephelyeken tartott üzemi gyűléseken a menedzsment többek között a magyarországi kecskeméti Mercedes-gyár adatait is bemutatta.
A vállalat által ismertetett adatok szerint Kecskeméten a bérköltség mintegy 70 százalékkal alacsonyabb a németországi szintnél, miközben a munkaidő több mint negyedével magasabb. Ez a német munkavállalói oldal számára azért is fontos összehasonlítás, mert a Mercedes egyszerre próbálja csökkenteni költségeit Németországban és átszervezni termelését nemzetközi szinten.
A konfliktus hátterében az is áll, hogy a Mercedes évek óta csökkenő értékesítéssel és nyereséggel küzd. Ola Källenius vezérigazgató átfogó modelloffenzívával próbálja megfordítani a trendet: 2025 és 2027 között több tucat új modellt vezetnek be, miközben jelentősen bővítik az elektromosautó-kínálatot.
Ezzel párhuzamosan 2025 elején takarékossági program indult, amelyet a vállalat most elsősorban Németországban szeretne tovább szigorítani. A Mercedes ezt „termelékenységi offenzívának” nevezi.
A német munkavállalói oldal számára különösen kellemetlen összehasonlítás a kecskeméti üzem helyzete. Miközben Németországban a munkahelyek és az üzemek jövője miatt aggódnak, Kecskeméten jelentős fejlesztések zajlanak.
A Mercedes a közelmúltban mintegy egymilliárd eurót fordított a kecskeméti gyár kapacitásának megduplázására. A beruházás eredményeként az üzem éves kapacitása a korábbi mintegy 200 ezerről akár 400 ezer járműre is nőhet.
A magyarországi gyárban ezzel párhuzamosan
A német sajtó és a munkavállalói oldal ezért egyre gyakrabban állítja szembe a kecskeméti és a németországi helyzetet.
A német üzemi tanácsok és a nagy német fémipari szakszervezet, az IG Metall ugyanakkor nem fogadja el a fizetés nélküli többletmunkát. Christiane Benner, a szakszervezet elnöke szerint a 35 órás munkahét és a nyolcórás munkanap a szakszervezet identitásának része, amelyet a dolgozók korábban küzdelmek árán vívtak ki.
Egyes Mercedes-alkalmazottak a vállalat fizetetlen túlórákra vonatkozó követeléseit „kényszernek és zsarolásnak” nevezik.
Más alkalmazottak attól tartanak, hogy Németországban gyárbezárásokra kerül sor, ha a követelések részben sem teljesülnek.
A vita tétje így nem csupán a heti munkaidő. A Mercedesnél egyes bérelemek és juttatások felülvizsgálata is felmerült, miközben a német munkavállalók attól tartanak, hogy a költségcsökkentés elmaradása esetén további termelést helyezhetnek át külföldre, illetve németországi üzemek bezárása is napirendre kerülhet.
Napi