Új ritmusban folytatja munkáját hétfőtől az Országgyűlés, ugyanis szeptember 21-én életbe lép a háromhetes ülésezési rend. A változtatásról még szeptember elején döntött a Házbizottság, ahol Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke szerint konszenzus alakult ki a frakciók között.

Az új rendszer három, eltérő funkciójú hétre bontja a parlamenti munkát. Az úgynevezett 

• „A” héten hétfőtől csütörtökig, szükség esetén péntekig is tarthatnak plenáris üléseket. 
• A következő, „B” héten hétfőn biztosan összeül a parlament, és ha a törvényalkotási pr
• ogram szükségessé teszi, további plenáris napokat is kijelölhetnek.
• A harmadik, „C” hét viszont alapvetően nem a plenáris munkáról szól. Ezt az időszakot a képviselők választókerületi és egyéb feladataikra használhatják. Az állandó és eseti bizottságokat elsősorban a B és C heteken hívják majd össze, lehetőség szerint úgy, hogy azok ne ütközzenek a plenáris ülésekkel.

Több időt akarnak hagyni a választókerületekre

A változtatás mögött elsősorban szervezési és munkaszervezési okok állnak. Hallerné Nagy Anikó a döntés bejelentésekor hangsúlyozta, hogy a Házbizottságban a javaslatot konszenzus övezte, mert az minden frakció érdekeivel egybeesett, és az Országgyűlés Hivatala számára is tervezhetőbb működést tesz lehetővé. Az alelnök szerint a cél az is, hogy„sokkal több idő és energia maradjon a választókerületekre”.

Hallerné Nagy Anikó egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az új rendszer nem jelenti a plenáris ülésnapok számának csökkentését, és nem kívánják vele lassítani a jogalkotást. Ehelyett a bizottsági munka válhat szervezhetőbbé, a képviselők pedig kiszámíthatóbban tervezhetik a választókerületükben végzett munkát. A parlamenti apparátus szempontjai is szerepet játszottak a döntésben. Az alelnök szerint az Országgyűlés Hivatalának terhelhetőségét is figyelembe vették, hogy az ott dolgozók munkarendje tervezhetőbb és kiszámíthatóbb legyen.

Továbbra is gőzerővel nyomják át a törvényeket

A háromhetes munkarend bevezetése azért is figyelemre méltó, mert az év hátralévő részében jelentős jogalkotási program vár az Országgyűlésre. Hallerné Nagy Anikó szeptember elején arról beszélt, hogy év végéig 83 jogszabályt érinthet a tervezett, úgynevezett tömbösített jogalkotási folyamat. Az alelnök ezért külön hangsúlyozta:„az átállás nem lassítja a törvényalkotás ritmusát”. A parlament működéséről szóló hivatalos tájékoztató alapján egyébként a Házszabály nemcsak heti vagy kéthetes, hanem háromhetes ülésezési rendet is lehetővé tesz. Az Országgyűlés munkarendjéről ülésszakonként a Házbizottság foglal állást.

Nem teljesen ismeretlen a háromhetes rendszer az Országgyűlés történetében

Bár a mostani parlament számára változást jelent az új munkarend, maga a háromhetes konstrukció nem előzmény nélküli a magyar Országgyűlés történetében. Hasonló rendszer működött az első Orbán-kormány időszakában is. Erre Hallerné Nagy Anikót is emlékeztették a szeptember 3-i tájékoztatón. Az alelnök erre úgy reagált, hogy a technikai és logisztikai munkarend nem politikai kérdés: „nyilván akkor is volt észszerűség emögött, meg most is van észszerűség”.

Már hétfőn érezhető lesz a változás

Az első háromhetes ciklus szeptember 21-én indul. Az Országgyűlés jövő héten hétfőn és kedden tart plenáris ülést, majd a következő héten, szeptember 28-án hétfőn ül össze ismét. Mindkét hétfői ülés Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik. A munkarend átalakításával egy másik, a parlamenti ellenőrzést érintő változás is életbe lép: 

Az új rendszer első hete rögtön sűrűnek ígérkezik. Hétfőn az interpellációk és az azonnali kérdések mellett több törvényjavaslat tárgyalása is folytatódik, kedden pedig határozathozatalok következnek. A következő plenáris ülés szeptember 28-án lesz – utána már a háromhetes parlamenti ciklus logikája határozza meg, mikor az ülésteremben, mikor a bizottságokban, illetve mikor a választókerületekben dolgoznak a képviselők.

Ez lesz napirenden szeptember 21-én

A törvényalkotási részben hétfőn öt fontos témakör kerül elő:

1. Egészségügy: sürgős eljárásban tárgyalják az egészségügyi törvény és az egészségügyi szakmai kamarákról szóló törvény módosítását. A zárószavazás már kedden megtörténhet.
2. Gyermekvédelem, javítóintézetek: ugyancsak sürgős eljárásban jön a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásával kapcsolatos törvénycsomag. Ehhez egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító javaslat is kapcsolódik.
3. Építészet: módosítják a magyar építészetről szóló törvényt.
4. Budapesti ingatlanok és közlekedés: külön csomag foglalkozik a fővárosi ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedési szabályokkal. Egyes rendelkezésekhez kétharmad kell.
5. Koncessziók: a koncessziós szabályozás módosítása is napirenden lesz, ennek bizonyos részei szintén kétharmadosak.