Dunaújvárosban is megkezdődtek a szeizmikus mérések, amelyekkel a föld mélyén rejlő geotermikus lehetőségeket kutatják – jelentette be Facebook-videójában Nagy Ervin. Elmondta, a Földtani Szolgálat munkatársaival találkozott, a szakemberek azt vizsgálják, található-e a térség alatt olyan megfelelő hőmérsékletű és mennyiségű termálvíz, amelyet energetikai célokra is hasznosítani lehetne.

A tét Dunaújváros esetében különösen nagy. Ha a kutatások kedvező eredményt hoznak, a helyben rendelkezésre álló földhő a város fűtésében, illetve a jelentős energiaigényű helyi ipar ellátásában is felhasználható lehet. A szeizmikus vizsgálatok még nem jelentik azt, hogy biztosan kitermelhető geotermikus energiát találtak. A mérések elsődleges célja a mélyben húzódó földtani rétegek feltérképezése és annak meghatározása, hol lehet érdemes később kutatófúrásokat végezni. Ezzel jelentősen csökkenthető egy későbbi, jóval költségesebb fúrás kockázata.

Dorog és Esztergom alatt is ugyanezt keresik

Dunaújváros nem az első helyszín, ahogy arról a Világgazdaság korábban beszámolt, tavasszal Dorog és Esztergom térségében is nagyszabású szeizmikus földtani kutatás indult. Ott mintegy 80 négyzetkilométeres területet vizsgáltak 

• Esztergom, 
• Tát, 
• Tokod, 
• Tokodaltáró, 
• Dorog, 
• Kesztölc, 
• Piliscsév 
• és Leányvár térségében.

A vizsgálatok során speciális járművek kis energiájú rezgéseket juttatnak a talajba, majd a visszaverődő hullámokból készítenek képet a mélyben található földtani szerkezetekről. Az Esztergom környéki programban összesen 28 kilométeren, három nyomvonalon készültek nagy felbontású szeizmikus szelvények. Az ottani kutatásnak is kettős célja volt: a települések és közintézmények energiaellátása mellett az ipar számára is helyben rendelkezésre álló energiaforrást keresnek. Esztergom esetében például az ipari park és azon belül a Suzuki jelentős energiaigénye miatt különösen fontos lehet egy hasznosítható geotermikus lelőhely.

A kutatások az országos geotermikus program részei. A cél, hogy Magyarország nagyobb arányban használja ki kedvező földtani adottságait, és ezzel mérsékelje az importált energiahordozóktól való függőségét. A földhő egyik előnye, hogy a nap- és szélenergiával szemben termelése nem függ közvetlenül az időjárástól, és megfelelő lelőhely esetén folyamatos, helyben rendelkezésre álló hőforrást jelenthet.

Most Dunaújvárosban keresik ugyanezt a lehetőséget: ha a szeizmikus mérések megfelelő földtani adottságokat mutatnak, a következő nagy kérdés már az lehet, hogy a város alatt rejlő hőből mennyi hasznosítható gazdaságosan.