Miközben a Szilícium-völgyben a legfejlettebb mesterséges intelligenciák feletti kontroll elvesztésének veszélyeiről beszélnek, Kína a technológiai verseny felgyorsításában érdekelt. Peking ugyanakkor saját biztonsági szabályozását is folyamatosan szigorítja, és egyes szakértők szerint a két nagyhatalomnak több közös pontja lehet az MI kockázatairól alkotott elképzeléseiben, mint azt elsőre gondolnánk – írta meg a The Guardian.

Körülbelül két évvel ezelőtt Boris But oktatási vállalkozó rádöbbent arra, hogy cége nem kerülheti el a mesterséges intelligencia alkalmazását. Ahogy fogalmazott, eljött a „penny-drop moment”, vagyis az a felismerés, amikor az emberben hirtelen összeáll a kép: ha nem alkalmazkodik az új technológiához, az könnyen a vállalkozása végét jelentheti. But cége, a Hampshire Education olyan tehetős szülőknek nyújt segítséget, akik külföldön szeretnék taníttatni gyermekeiket. Az ügyfelek azonban egyre gyakrabban érkeztek hozzájuk úgy, hogy a konkurens vállalatok helyett már mesterségesintelligencia-chatbotokból szerzett információkkal és véleményekkel készültek.

A vállalkozó ezért saját MI-alapú tanulási eszköz fejlesztésébe kezdett.

Ha nem tudod legyőzni őket, csatlakozz hozzájuk

– vonta le a következtetést.

Nem lesz összefogás

A mesterséges intelligencia fejlesztésében Kína az Egyesült Államok mögött áll, a két nagyhatalom közötti verseny azonban egyre élesebbé válik. A szakértők általában egyetértenek abban, hogy a legmodernebb, úgynevezett frontier modellek terén az amerikai fejlesztések még előrébb járnak kínai versenytársaiknál. Az elmúlt hetekben azonban a Szilícium-völgyből egyre komorabb hangok érkeztek. Több iparági szereplő arra figyelmeztetett, hogy a

Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója nemrég a legfejlettebb MI-modellek fejlesztésének nemzetközi összehangolását szorgalmazta. Szerinte a fejlesztések ütemének összehangolásához Kínával is együtt kellene működni.

Lian Jye Su, az Omdia technológiai kutatóintézet elemzője szerint azonban Peking aligha fogadna el olyan lassítást, amelyet amerikai feltételek mellett határoznának meg. „Kína számára a mesterséges intelligencia a szuverenitás egyik alapvető képessége” – mondta Su. Peking nem akarja veszélybe sodorni az elmúlt időszakban elért eredményeket az amerikai technológiákkal szembeni lemaradás csökkentésében.

Amodei nem is rejtette véka alá geopolitikai megfontolásait: Kínát külön megemlítve arról írt, hogy fenn kell tartani a demokratikus országok mesterségesintelligencia-előnyét az autokratikus államokkal szemben. Az Anthropic vezetője az élvonalbeli chipek és a fejlett gyártóberendezések Kínába irányuló exportkorlátozásainak fenntartását is szorgalmazta.

De vérre menő verseny sem

A kínai külügyminisztérium Amodei írására reagálva úgy fogalmazott, hogy a félelemkeltés, a konfrontáció és a kíméletlen versengés csak hátráltatja a mesterséges intelligencia globális kormányzásának kialakítását. A portálnak nyilatkozó szakértők szerint azonban ebből nem következik, hogy Peking figyelmen kívül hagyná a fejlett mesterséges intelligencia kockázatait. Kína a héten hozta nyilvánosságra az MI-biztonsági kormányzásra vonatkozó keretrendszerének harmadik változatát. Gabriel Wagner, a pekingi Concordia nevű MI-biztonsági tanácsadó cég kutatója szerint a dokumentum lényegében feltérképezi a mesterséges intelligenciával kapcsolatos veszélyeket, és felvázolja az azok kezeléséhez szükséges lépéseket.

Az új változatban külön figyelmet kapnak az úgynevezett MI-ügynökök, a legfejlettebb modellek által jelentett kiberbiztonsági kockázatok, valamint a rekurzív önfejlesztés problémája. Utóbbi egyelőre hipotetikus forgatókönyv, azt feltételezi, hogy egy mesterséges intelligencia olyan fejletté válik, hogy képes saját magát továbbfejleszteni.

Sok szempontból úgy gondolom, hogy nagyobb az egyetértés Amodei álláspontja és a kínai kormány megközelítése között, mint azt sokan feltételeznék

– mondta Wagner.

Ez éles ellentétben áll Donald Trump amerikai elnök álláspontjával, aki a héten „átverésnek” nevezte azokat a félelmeket, amelyek szerint a mesterséges intelligencia akár az emberiség pusztulásához is vezethet. Trump a jövő héten Washingtonban találkozik kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel. A várakozások szerint a mesterséges intelligencia is a tárgyalások napirendjén szerepel majd, elemzők azonban nem számítanak áttörésre.

A Kínai Kommunista Párt, amely kiemelt figyelmet fordít a politikai stabilitást veszélyeztető tényezőkre, igyekszik állami keretek között tartani az új technológia fejlődését. Az Omdia elemzője szerint a kritikus infrastruktúra és a gazdasági tevékenység feletti központosított ellenőrzés miatt Kína bizonyos szempontból jobb helyzetben lehet az Egyesült Államoknál egy esetleges, mesterséges intelligenciával kapcsolatos katasztrófa kezelésére.

Leia Wang, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért munkatársa ugyanakkor rámutatott: a kínai vállalatok kevesebb önkéntes ellenőrzési és értékelési munkát végeznek, mint amerikai társaik.

A kutató szerint Kína szabályozása ugyanakkor folyamatosan változik, a hatóságok pedig gyorsan reagálnak az új kihívásokra. Peking már 2022-ben létrehozta az algoritmusok nyilvántartását. Az idén kiadott, MI-ügynökökre vonatkozó figyelmeztetések azonban arra utalnak, hogy a hangsúly fokozatosan áthelyeződik. A szabályozók immár nem csupán azt akarják ellenőrizni, hogy mit mond a mesterséges intelligencia, hanem azt is, hogy mit tesz.

Kína emellett országos szabályozást vezetett be az MI-alapú társalkalmazásokhoz való érzelmi függőség visszaszorítására. Mindeközben a kormány aktívan ösztönzi a mesterséges intelligencia gazdasági alkalmazását. A technológia a legújabb ötéves tervben is kiemelt szerepet kapott, a cél pedig a gazdasági növekedés előmozdítása. A helyi önkormányzatok támogatásokkal és kedvezményes bérleti lehetőségekkel igyekeznek magukhoz vonzani az MI-fejlesztő vállalkozásokat. Boris Butot például nemrég egy Sanghajtól háromórányi útra fekvő kisvárosba hívták meg, hogy mutassa be cégét. A település technológiai központként szeretne hírnevet szerezni.

Együtt kell élni vele

Kína hatalmas feldolgozóipari bázisában a gyárakat is arra ösztönzik, hogy folyamataikat a mesterséges intelligencia korszakához igazítsák. A Black Lake Technologies nevű ipari MI-platform képviselője szerint a biztonság és az ellenőrizhetőség kérdései természetesen itt is fontosak, a gyártásban azonban sokkal inkább kézzelfogható, működési problémákról van szó.

A vállalatok számára az a legfontosabb, hogy a mesterséges intelligencia megbízhatóan működjön

– mondta a cég képviselője. A platform állítása szerint világszerte mintegy 40 ezer gyárral dolgozott már együtt.

Kínában a mindennapi élet már most is erősen digitalizált. A személyes adatok védelméről folytatott társadalmi vita hagyományosan kevésbé hangsúlyos, mint számos nyugati országban, ami megkönnyítheti az új technológiák széles körű elterjedését. Az A-fu nevű digitális egészségügyi szolgáltatás például olyan MI-chatbotokat kínál, amelyek ismert orvosok virtuális változataiként működnek, és valódi klinikai kutatások alapján tanították be őket. A szolgáltatás felhasználóinak száma nemrég elérte a 150 milliót.

Ni Tao, a Yangtzeer technológiai portál alapító szerkesztője szerint a kínai társadalom jelentős része már nem elvont fenyegetésként, hanem hasznos, mindennapi eszközként tekint a mesterséges intelligenciára.

A legtöbben úgy kezelik az MI-t, mint egy már most is használható hétköznapi eszközt, nem pedig mint valamilyen absztrakt veszélyt. A gyakorlati hozzáállás az, hogy együtt kell élni vele

– mondta. A szakember szerint a munkahelyek elvesztése és a félretájékoztatás miatt valóban érezhető aggodalom Kínában is, ez azonban együtt jár azzal a széles körben elterjedt meggyőződéssel, hogy az országnak uralnia kell a mesterséges intelligenciát, nem pedig le kell lassítania a fejlesztését.

(Borítókép: Három humanoid robot összeszinkronizált mozdulatsort hajt végre a Pekingi Humanoid Robot Innovációs Központ standjánál Kínában 2026. augusztus 23-án. Fotó: Cheng Xin / Getty Images)