Bóka János elmondta, hogy frakcióvezetői jelölését Orbán Viktor kezdeményezte, a képviselőcsoport pedig egyhangúlag támogatta. Hangsúlyozta, hogy a frakcióvezető önálló döntési jogkörrel rendelkezik:

A frakcióvezetőnek szabad keze van, akár stratégiai döntések meghozatalában is, tehát nem kellett szabad kezet kérnem elnök úrtól, merthogy ez magától értetődő a frakció és a párt jelenlegi viszonyában.

Az interjúban szó esett a Fidesz megújulásáról és az ellenzéki szerepről is. Bóka szerint a parlamenti viták felértékelődtek, ezért a frakció összetétele is ehhez igazodik. Úgy fogalmazott:

A politizálásnak a csatornái, a politikai kommunikáció természete […] teljesen megváltozott. És a politikus megteheti azt, hogy ezen kesereg, de akkor elég hamar kiiratkozik a politikából.

Magyar Péter „csődbiztosnak” nevezte az új frakcióvezetőt, amit Bóka nem tekintett különösebben jelentős támadásnak. Szerinte a Tisza Párt egyszerre próbálja azt a képet festeni, hogy a Fidesz nem képes megújulni, illetve hogy szétesőben van. Mint mondta: „Van ez a két narratíva, az egyik narratíva az, hogy a Fideszben ugyanazok az arcok ülnek és képtelen a megújulásra. A B pedig az, hogy a Fideszből bizonyos arcok eltűnnek, ami azt jelenti, hogy a Fidesz a szétesés szélén áll.”

A beszélgetés végén a „nemzeti ellenállás” politikájáról is beszélt. Bóka szerint a 17. alaptörvény-módosítás „egy illegitim helyzetet eredményezett a magyar alkotmányos berendezkedésben”, ezért a Fidesz több közjogi eljárásban sem kíván részt venni. Álláspontja szerint „a kétharmados felhatalmazás sem jelenti azt, hogy a magyar Országgyűlés túlléphet az alkotmányos rendszeren”, és úgy véli, a jelenlegi parlamenti többség a fékek és ellensúlyok rendszerét bontja le.

(Borítókép: Bóka János 2026. július 22-én. Fotó: Német Kata / Index)