Kedden ismét összeül a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a legutóbbi ülésén 25 bázisponttal 5,5 százalékra vágta vissza az alapkamatot. Ez volt sorozatban a harmadik kamatvágás, ám könnyen lehet, hogy szeptemberben szünet jön. A Varga Mihály-vezette testület ezenfelül bemutatja a szeptemberi inflációs jelentését is és arról döntés születethet, hogy a jegybank már idén csökkenti inflációs célját 3 százalékról 2,5 százalékra.

MNB: ennyi volt a kamatvágásoknak, Varga Mihály már az energiaárakra veti vigyázó tekintetét

Noha a nyári hónapokban több, monetáris politikai szempontból kedvező adat is napvilágot látott, és a forint árfolyama is alapvetően stabilan alakult, az iráni háború eszkalációja új helyzetet teremtett az elmúlt hetekben. Augusztus közepére ugyanis kifulladt a béketárgyalások, ami hónapok óta nem látott energaiárszinteket eredményezett, ez pedig egyértelműen megállásra kényszerítheti az MNB-t. A kamatdöntés mellett legalább ennyire fontos lehet, hogy a monetáris manács milyen jelzéseket ad a monetáris politika következő hónapokban várható irányáról

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a legutóbbi, 1,3 százalékos inflációs adat önmagában egyértelműen indokolná az újabb kamatvágást, azonban várakozása szerint a monetáris tanács ezúttal változatlan szinten tartja az alapkamatot. Erre számít a piac is, különösen az elmúlt időszakban megemelkedett energiaárak, valamint a forint korábbi gyengülése miatt. Emlékeztetett rá, hogy a forintra nehezedő nyomást egy szokatlan jegybanki kommunikáció enyhítette nemrégiben: a Bloomberg szeptember 3-án írt arról, hogy szeptemberben nem várható kamatcsökkentés, raádásul vizsgálja a jegybank, hogy 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentse az inflációs célt. Hogy a hírügynökség értesülései mennyire voltak valósak, kérdéses, mindenesetre a célt elérték vele, ugyanis a forint erősödni tudott az ingatag nemzetközi környezet ellenére.

Az elemző alapvetően két, egymással összefüggő tényező miatt nem számít egyelőre további lazításra: 

• az egyik a forintárfolyamban megjelent nagyobb volatilitás és néha nagyobb gyengülés, illetve 
• a világpiaci energiaárak elszabadulása. 

Az energiaárak közül bár az olajról beszélünk többet, aminek az ára ismét 108 dollárig emelkedett a múlt héten, az elemző szeirnt nem ez jelenti a nagyobb bajt, hanem a földgáz ára. Ez mostanában 80 euró/MWh körül mozog, ami a háború előtti árnak nagyjából a háromszorosa.  Ráadásul a gázbeszerzések jelentős része előre rögzített áron történik, a fix áras szerződések jelentős része október 1-jén fordul,

És ez persze a megdráguló import miatt rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét is, ami pedig gyengíti a forintot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció elleni küzdelemben jelentős sikereket ért el a jegybank, ami nemcsak egy rövidtávú siker, hiszen ezzel az inflációs várakozásokat is mérsékelték. Ebben nagy szerepe volt a forint erősödésének, viszont ekkora mértékű forinterősödés a jövőben nem várható, így nehezebb lesz ennyire alacsonyan tartani az inflációt. 

Sem a Fed, sem az EKB nem könnyíti meg a jegybank helyzetét

A szeptemberi lazítás ellen szól a nemzetközi kamatkörnyezet is. A Fed múlt heti és az EKB egy héttel korábbi kamatemelése sem abba az irányba hatnak, hogy az MNB lazítson. Ennek ellenére az elemző nem gondolja, hogy ez lenne a fő akadálya a hazai kamatvágásoknak, szerinte ez inkább csak a másodlagos okok között szerepel. 

A magyar kamatszint szempontjából az EKB a meghatározóbb, ahhoz viszonyítva pedig még bőven van kamatkülönbözet, amit mérsékelni lehet, meg persze a régiós cseh és lengyel jegybankokhoz képest is. 

Úgy véli, hogy sem a túlzott optimizmus, sem a pánik nem indokolt egyelőre az energiaárak kapcsán, de az MNB-t mindenképpen óvatosságra kell, hogy intse a kialakult helyzet. Felhívta rá a figyelmet, hogy az energiaárak elsősorban az iráni háború miatt magasak (másodsorban az európai gáztározók alacsony töltöttsége és a piaci spekuláció az ok) és ebben nagyon pozitív változás az amerikai félidős választásokig nem is valószínű, hogy lesz. Éppen ezért az biztos, hogy az ország (és Európa) makrogazdasági pozícióját rontja a kialakult energiapiaci helyzet, ugyanakkor úgy véli, energiapiaci válságnál egyelőre nem tartunk.

Még mindig stabil a forint árfolyama

A forint kapcsán az elemző arra mutatott rá, hogy a hazai deviza a csúcsához képest mindenképp gyengült és szükség volt a jegybank intervenciójára is ahhoz, hogy egy erősebb szintre visszahúzzák az árfolyamot, ugyanakkor a kamatcsökkentési várakozások kiárazódásával erősödött és egész jól tartotta magát az energiapiaci viharban. 

– mondta Regős Gábor. Alapesetben a korábbi 2-vel szemben most már csak 1 kamatvágást vár idénre, de ez lehet 0 vagy 2 is az energiapiaci folyamatok és a forintárfolyam alakulásának függvényében.