Nem vezettek eredményre a tárgyalások a Tisza-kormány és a hazai bankok között. Mint ismert: az új kabinet a nyár elején közölte, hogy szeptember végével kivezetik az előző kormányzat által életre hívott kamatstop intézményét.

Ez az intézkedés 2021. elején lépett hatályba, amikor a referenciakamatok meredek emelkedésnek indultak. Több százezer hitelesnek rögzítették 2 százalék körüli kamaton a hitelét, ezzel óriási terhektől óvva meg őket.

Azóta sokan kiléptek már belőle, főleg, miután a piaci szereplők és a Magyar Nemzeti Bank is ezt javasolta. Több mint kétszázezer család viszont mostanáig benne maradt, ezért az előző kormány félévente meghosszabbította a kamatstop intézményét. Legutóbb a választások után, áprilisban hosszabbította meg a Fidesz-kormány az intézkedést, akkor határozatlan időre.

Már a bejelentés is furcsa volt

A Tisza-kormány júniusban aztán egy kormany.hu-ra feltöltött dokumentumban ejtette el, hogy szeptember végével kivezetnék a kamatstopot, ami az indoklás szerint jelentős terheket rótt a szektorra és az államra is, tovább pedig nem fenntartható. Legalábbis akkor még ez volt a kommunikáció.

Az Economx szerdán elsőként írta meg, hogy Boda Nikoletta, a pénzügyminisztérium államtitkára egy parlamenti viszontválaszában jelentette be, hogy a kormány mégsem vezeti ki a kamatstopot.

Boda Nikoletta felszólalásában elismerte, hogy a kormány több körben egyeztetett a Magyar Bankszövetség képviselőivel a kivezetésről, de nem sikerült olyan megoldásban megegyezni, amely kellő garanciát jelentett volna arra, hogy a kivezetés ne jelentsen az érintett ügyfelek számára jelentős tehernövekedést.

Kiemelte: mivel a kormány számára az érintett ügyfelek védelme alapvető szempont, így egyelőre nincs megállapodás, és ennek hiányában a kamatstop egyelőre változatlan feltételek mellett fennmarad.

A bankok nem engednek

A döntés sokakat meglephetett, a kormány pedig azóta sem fejtette ki alaposabban, mi áll a háttérben. Ezért kérdésekkel fordultunk a Magyar Bankszövetséghez, hogy megtudjuk, milyen megoldások merültek fel a tárgyalások során és miért esett kútba végül a megállapodás.

A Magyar Bankszövetség az Economxnak azt írta: a tagság álláspontját képviselve folyamatos konstruktív szakmai egyeztetést folytat a kormányzati szereplőkkel a bankszektort és gazdaságot érintő legfontosabb kérdésekben.

Leszögezték:

a Bankszövetség azt az álláspontot képviseli, hogy a piaci működés, a kiszámítható szabályozási környezet és a hosszú távú pénzügyi stabilitás szempontjából a rendkívüli intézkedések csak átmeneti jelleggel indokoltak.

„Ez a kamatstop esetén is igaz: volt egy időszak, amikor valóban indokolt volt ez az intézkedés, azonban mostanra gazdaságilag sem indokolt és alkotmányos alapon sem támasztható alá a fenntartása. Ráadásul olyanoknak is segít, akik erre nem szorulnak rá” – emelték ki.

Az intézkedés torzító hatásait a szövetség szerint jól szemlélteti, hogy a bankok kamatstop miatti veszteségeinek 30 százaléka az adósok 5 százalékához kötődik, akik az áltagosnál jóval magasabb jövedelem mellett vettek fel hitelt, esetenként több száz millió forintos ingatlanok vásárlására. Aláhúzták:

A Bankszövetség szerint a jövőben a széles körű, általános intézkedések helyett a valóban rászoruló, sérülékeny ügyfelek célzott támogatása jelentheti a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb megoldást – írták.

Levelüket azzal zárták, hogy kiemelten fontosnak tartják, hogy az ilyen jelentőségű kérdésben a párbeszéd folytatódjon. A Bankszövetség továbbra is a pénzügyi stabilitást, a kiszámítható szabályozási környezetet és az össztársadalmi érdek figyelembevételét szem előtt tartva képviseli álláspontját.

Hogy ezt elfogadja-e a kormány, egyelőre kérdéses.