GazdaságSzerző: economx 44 perccel ezelőtt 5 percnyi olvasás
Javultak a lombikkezelések eredményei 2025-ben, miközben kevesebb páciens vett részt a programban. A friss embriótranszfereknél 27 százalékos, a fagyasztottaknál majdnem 29 százalékos volt a terhességi arány, a kedvezőbb prognózisú csoportban pedig 35, illetve 31,5 százalék. Az intézetek között ugyanakkor több mint 40 százalékpontos különbség is volt.
2025-ben kevesebb páciens és kevesebb petesejt-leszívás mellett javultak a hazai lombikkezelések terhességi eredményei. Az új adatok szerint a friss embriótranszfereknél – az embrió méhbe történő visszaültetésénél – 27,01 százalék, a fagyasztott embriótranszfereknél 28,77 százalék volt a terhességi arány a teljes betegpopulációban. A kedvezőbb prognózisú referencia-csoportban ugyanez 35,03, illetve 31,50 százalékra jött ki. Közben azonban az intézetek között továbbra is jelentős különbségek látszanak – olvasható a Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) elemzésében.
A HRI most először tette közzé a 2024-re és 2025-re vonatkozó intézeti szintű elemzését, amely egységes adatok alapján mutatja meg, hogyan alakult a magyar asszisztált reprodukciós ellátás eredményessége. A jelentés szerint 2025-ben kisebb betegforgalom mellett javultak az eredmények, de a két év adatai még nem elegendők ahhoz, hogy hosszú távú trendről lehessen beszélni.
A teljes betegpopulációban 2024-ben még 10 379 páciens vett részt meddőségi ellátásban, 2025-ben már 9897, vagyis 482-vel kevesebb. A petesejt-leszívások száma 10 834-ről 10 218-ra csökkent.
A kezelések száma tehát visszaesett, miközben a terhességi arányok mind a friss, mind a fagyasztott embrióbeültetéseknél emelkedtek.
A kezelések száma tehát visszaesett, miközben a terhességi arányok mind a friss, mind a fagyasztott embrióbeültetéseknél emelkedtek.
A friss embriótranszferre vetített terhességi arány a teljes betegkörben 24,99 százalékról 27,01 százalékra nőtt, a fagyasztott embriótranszfereknél pedig 25,62-ről 28,77 százalékra nőtt.
A jelentés külön vizsgálja az úgynevezett referencia-csoportot is, amelyben 25–36 év közötti, legalább hat petesejtet produkáló, saját petesejttel kezelt, kedvezőbb prognózisú páciensek szerepelnek.
Ebben a csoportban a friss embriótranszferek terhességi aránya 32,26-ról 35,03 százalékra, a fagyasztott embriótranszfereké pedig 28,39-ről 31,50 százalékra emelkedett.
A háttérben nem egyszerűen több vagy kevesebb kezelés áll. A Humánreprodukciós Igazgatóság szerint az elmúlt években több finanszírozási és szabályozási változás is történt. Ezek között volt az ötnapos blasztociszták és a fagyasztott embriók beültetésének finanszírozási ösztönzése, az egy embrió visszaültetésének előtérbe helyezése a többes embriótranszferrel szemben, valamint a transzferek között korábban kötelező három hónapos várakozási idő eltörlése.
A jelentés szerint lerövidült az egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő, miközben csökkent az ikerszülések aránya is. Az intézetek számára közben 2024-től már folyamatos, egységes adatgyűjtés működik a Humánreprodukciós Regiszteren keresztül. Ez azért fontos változás, mert korábban nem állt rendelkezésre olyan egységes rendszer, amely alapján az intézmények teljesítménye azonos szempontok szerint összehasonlítható lett volna.
A javuló országos átlag mögött azonban meglehetősen eltérő intézeti eredmények húzódnak meg. A referencia-csoportban 2025-ben a friss embriótranszferhez kapcsolódó terhességi arány 23,4 és 50,4 százalék között mozgott. A fagyasztott embriótranszfereknél még nagyobb volt a különbség: 13,2 és 53,6 százalék közötti értékeket mértek.
Ez több mint 40 százalékpontos eltérés a fagyasztott embriótranszfereknél
– olvasható a jelentésben.
A HRI ugyanakkor kiemeli , hogy ezeket az adatokat nem lehet rangsorként értelmezni. Egy centrum eredményét ugyanis jelentősen befolyásolja, milyen életkorú és milyen állapotú pácienseket kezel, mi okozza a meddőséget, illetve hány korábbi sikertelen kezelésük volt. Emellett számít az infrastruktúra, a labor felszereltsége, a fagyasztási technológia, a személyzet létszáma és tapasztalata, valamint az alkalmazott szakmai protokoll is. A Humánreprodukciós Igazgatóság ezért úgynevezett referencia-csoportot is létrehozott, hogy az intézetek teljesítménye összehasonlíthatóbb legyen.
A 13 vizsgált intézet közül kilencben egyaránt emelkedett a friss és a fagyasztott embriótranszferekhez kapcsolódó terhességi arány. A jelentés szerint 2024 és 2025 között a friss embriótranszfer mutatója a Gazdagréti intézetben nőtt a legnagyobb mértékben, 13,4 százalékponttal, míg a fagyasztott embriótranszfereknél a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Osztályán 20,8 százalékpontos emelkedést mértek. A kisebb esetszám miatt azonban ezeket a változásokat óvatosan kell értelmezni.
Volt olyan intézet is, ahol mindkét mutató romlott: Angyalföldön a friss embriótranszferhez kapcsolódó terhességi arány 6,8, a fagyasztott embriótranszferé pedig 3,1 százalékponttal csökkent.
2025-ben a 13 intézetből kilencben javult mindkét terhességi mutató, háromban vegyes kép alakult ki, egy intézetben pedig mindkettő csökkent – írták.
A meddőségi kezelések eredményességét nem lehet az életkor figyelembevétele nélkül értelmezni. A hazai ellátásban részt vevő nők között a 35 év felettiek felülreprezentáltak. A jelentés szerint az életkori megoszlás 2024 és 2025 között csak kis mértékben változott.
A 2025-ös adatok szerint a meddőségi ellátásban részt vevő nők 17,43 százaléka volt 41 év feletti, szemben a 2024-es 18,87 százalékkal. Közben a KSH adatai alapján az első gyermek vállalásának átlagéletkora 2025-ben 29,47 évre emelkedett.
A demográfiai háttér sem kedvező: 2011 és 2025 között a 15–49 év közötti nők száma 13 százalékkal, a 20–39 éves korosztályé pedig csaknem 22 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint a gyermekvállalás halasztása mögött összetett társadalmi és gazdasági okok állnak, amelyekhez a termékenységgel kapcsolatos hiányos ismeretek is hozzájárulnak. A szülőképes korú nők számának csökkenése és a meddőségi ellátásban részt vevők életkora ezért egyaránt felhívja a figyelmet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a reproduktív egészséggel kapcsolatos edukációnak.
A lombikkezelések eredményességét nem lehet egyetlen mutatóval leírni. A szakmai értékelésben fontos a kumulatív élveszülési arány és az ikerszülések aránya is.
A 2024-es adatok alapján a becsült kumulatív élveszülési arány a teljes betegpopulációban 26,4 százalék, a referencia-csoportban 37,16 százalék volt. A 2025-ös évből származó kezelésekhez kapcsolódó gyermekek egy része még 2026-ban is megszülethetett, ezért ezekre az adatokra most még nem lehetett ugyanilyen módon végleges mutatót számítani.
Közben egy másik fontos változás is látható: az ikerszülések aránya 2024-ben 8,10 százalékra csökkent, ami a jelentés szerint a nemzetközi 13 százalékos célérték alatt van. Az egy embrió visszaültetését előtérbe helyező szabályozás egyik célja éppen a többes terhességek és az ezekkel járó kockázatok visszaszorítása volt.
A mostani adatok egyik legfontosabb tanulsága, hogy 2024 és 2025 között kisebb kezelési volumen mellett javultak a terhességi mutatók, de még túl rövid az időszak ahhoz, hogy ebből végleges következtetést lehessen levonni.
A HRI szerint a kedvező változások hátterében feltehetően szerepet játszanak az elmúlt évek finanszírozási és szakmai reformjai, valamint az is, hogy az intézetek rendszeres visszajelzést kaptak saját eredményeikről. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: az ok-okozati kapcsolat bizonyításához hosszabb idősor szükséges.
A fagyasztott embriótranszfereknél ráadásul különösen óvatosan kell értelmezni a 2025-ös adatokat, mert a 2025-ben beültetett embriók egy része még korábbi kezelési ciklusok során, az új intézkedések előtt került lefagyasztásra. A mostani változtatások teljes hatása ezért csak később lesz mérhető.
A magyar meddőségi ellátás 2024 és 2025 között tehát kevesebb kezelés mellett javuló terhességi mutatókat produkált. A következő évek kérdése az lesz, hogy ez a javulás tartós marad-e, és mérséklődnek-e az intézetek között ma még látható jelentős különbségek.
Napi