Hosszú és kanyargós út vezet 2050-ig.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A múlt héten az EU elindított egyszabálysértési eljárásminden taggal szemben, mert nem ültették át teljes mértékben az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet (EPBD), más néven aZöld otthonokról szóló irányelv,törvénybe. Ennek beküldési határideje 2026. május 29. volt.

Brüsszel azt tervezte, hogy a század első felére az épületek kötelező korszerűsítésével, Európa legnagyobb energiafogyasztójának számító épületek kötelező korszerűsítésével közös pályára állítják a tömböt a nettó nulla kibocsátás felé.

A kötelezettségszegési eljárás megindítása, ami azt jelenti, hogy minden tagállamnak hivatalos figyelmeztető levelet küldtek az átültetés befejezésére, nem jelenti azt, hogy Európa nem halad ezen a téren.

Valójában sok épület energiahatékonyabbá válik, még ha nem is olyan gyorsan, mint Brüsszel szeretné.

Az Eurostat adatai szerint ma körülbelül minden negyedik uniós polgár él zöldebb épületegyüttesben, mint hat évvel ezelőtt, de a cselekvés sebessége nagyon eltérő az egyes országokban.

A legmagasabb arányt Hollandiában jelentették, 60,5%-kal, ezt követi Dánia (34%), Franciaország (33%) és Szlovénia (33%), körülbelül egyharmaddal.

A számok óriási különbséget mutatnak Olaszországhoz képest, amely a felújítási sebesség tekintetében az utolsó helyen áll, mivel 2018-hoz képest az épületek mindössze 3%-át minősítették hatékonyabbnak.

Málta (8%) és Görögország (9,5%) nem sokkal előrébb jár, épületeik kevesebb mint 10%-a zöldebb.

Az épületek energiahatékonyabbá tétele például a tető- és ablakszigetelés javítását jelenti az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Az EU azonban arra törekszik, hogy fokozatosan megszüntesse a régi gáz- és fosszilis tüzelésű kazánok ösztönzőit és támogatásait a hőszivattyúk és a napelemek javára.

A terveket azonban számos kritika érte, mivel sok tagállam szerint túl drága a változtatásokat ilyen rövid időn belül végrehajtani.

„Nem az a kérdés, hogy egyetértünk-e az EU-val vagy sem, hanem inkább számok” – mondta Gilberto Pichetto Fratin, Olaszország környezetvédelmi és energiabiztonsági minisztere. "Hogyan tudunk 2033-ig beavatkozni, és rávenni egy nyugdíjaspárt, hogy 50 000 eurót költsenek arra, hogy otthonukat B energiaosztályba hozzák?"

Kritika érkezett Németország egykori lakásügyi miniszterétől, Klara Geywitztől is, a balközép SPD párttól, aki szerint nem helyes az embereket arra kényszeríteni, hogy az energiahatékonysági normák betartása érdekében felújítsák épületeiket vagy eladják ingatlanaikat.

Nyolc ország nyújtott be Nemzeti épületfelújítási tervet

Ennek ellenére, még ha egyetlen ország sem ültette át maradéktalanul törvénybe a teljes uniós irányelvet, valami megmozdul a felújítási fronton.

Nyolc tagállam már benyújtotta a Nemzeti Épületfelújítási Terv (NBRP) tervezetét az Európai Bizottságnak, ami az első konkrét lépés az EPBD végrehajtásában.

Ezek az országok Belgium, Bulgária, Horvátország, Finnország, Litvánia, Románia, Szlovénia és Spanyolország.

Az NBPR célja, hogy részletes felújítási ütemtervet határozzon meg mind a lakóépületekre, mind a nem lakóépületekre vonatkozóan, és tartalmaznia kell az országos épületállomány elemzését, valamint a 2030-ra, 2040-re és 2050-re kitűzött célokat, valamint e célok elérését szolgáló politikákat, beleértve a beruházási igények felmérését is.

„A korábbi stratégiákkal ellentétben az NBRP-k közös EU-szintű sablont követnek, lehetővé téve a tagállamok közötti előrehaladás következetesebb értékelését.

Bár a már bemutatott stratégiák általános irányt adtak, „hiányoztak belőlük az Unió-szerte harmonizált szerkezet, közös mutatók és kötelező érvényű mérföldkövek” – mondta a Bizottság.

A tervek végleges változatának benyújtásának határideje 2026. december 31.