A kormánypárt Egységes Oroszország vezet az oroszországi parlamenti választásokon a VTsIOM elemzőintézet exit pollja szerint. A szavazókörből távozó emberek megkérdezéséből leszűrt felmérés 49,4 százalékra teszi a párt eredményét az Interfax cikke szerint. A második helyen a kommunista párt áll 14,2 százalékkal, majd az ultrakonzervatív Liberális Demokrata Párt 10,7 százalékkal, az Új Emberek 9,7 százalékkal, az Igazságos Oroszország 6,6 százalékkal. A dumába jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt a felmérés szerint csak ezek a pártok lépték át.

Az INSOMAR intézet exit pollja 50,8 százalékra taksálja az Egységes Oroszországot, a Kommunista Pártot 14,8, a liberális demokratákat 9,9, az Új Embereket 8,6, az Igazságos Oroszországot pedig 5,5 százalékra.

A legfrissebb hivatalos adatok 25,21 százalékos feldolgozottságnál 57,04 százalékos Egységes Oroszország vezetést mutatnak. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (CPRF) a második (13,92%), a Liberális Demokrata Párt (LDPR) a harmadik (9,31%), az Új Emberek a negyedik (8,01%), az Igazságos Oroszország pedig az ötödik (5,22%) az Interfax cikke alapján.

Utoljára Oroszország lenyugatibb csücskében, a Litvánia és Lengyelország közé ékelődő kalinyingrádi exklávéban zártak a szavazókörök magyar idő szerint este 8-kor, ezután kezdték nyilvánosságra hozni az első részeredményeket. Az Egységes Oroszországot vezető pártelnök – és volt államfő – Dmitrij Medvegyev rövid nyilatkozatot adott urnazárás után a TASZSZ hírügynökség szerint. Közölte, országa és a párt minden kihívás felett győzni fog, nincs kétsége. A teljes végeredményt hivatalosan szeptember 25-én hirdetik ki.

A lettországi száműzetésben működő, független orosz portál, a Meduza forrásai széttartóan nyilatkoztak arról, milyen részvételnek örülne a Kreml, az 50 és 60 százalék közt szórtak a vélemények. A részvétel azért is fontos Putyinnak és pártjának, mert az egyetlen reális esélyük az oroszoknak, hogy jelezzék ellenállásukat a háború és a rendszer felé, ha otthon maradnak. Kisebb tüntetésekről egyébként beszámolt a Meduza, egy akció keretében a háború ellen tiltakozók 12:00-kor adhatták le szavazataikat.

Ilyen körülmények közt szavaztak

Ahogy írtuk korábban, az nem volt kérdés, hogy a 23 éve domináló kormánypárt, az Egységes Oroszország nyer a péntektől vasárnap estig tartó orosz parlamenti választáson, a háború alatti első szavazás mégis a korábbinál nagyobb kihívás elé állította a Kremlt. A BBC veterán tudósítója, Steve Rosenberg az orosz rendszert „menedzselt demokráciának” nevezte, ahol a Kreml irányít mindent, így a választásokat is. Így a 450 fős dumába majd a Vlagyimir Putyin elnökhöz hű képviselők vagy a felépített rendszeren belüli ellenzék tagjai ülhetnek be. A parlamenti mellett több helyen regionális és önkormányzati választásokat is tartottak.

Az állami duma tagjairól utoljára 2021-ben, tehát Ukrajna lerohanása előtt szavaztak az oroszok, a kormánypárt akkor 54 százalékot kapott. Mint a New York Times megjegyezte, azóta százezrével menekültek el az országból azok, akik egy kicsit is ellenkeznek a Kreml irányvonalával, elnémították, sokszor bebörtönözték az ellenzékieket, betiltottak pártokat és szervezeteket.

Ugyanakkor az orosz–ukrán háború ötödik évében a teljes körű állami kontroll mellett sem volt mindegy, hogy a háború kezdete óta első parlamenti választáson milyen mélyen kell közvetlenül belenyúlnia a hatalomnak az eredményekbe, mennyire kerül ellentétbe az állami propaganda azzal, amit a háború következtében oroszok milliói minden nap tapasztalnak.

Márpedig ahogy arról részletesen is írtunk, a putyini állítás, hogy a háború a terv szerint halad – megfeledkezve arról, hogy a propaganda egykor két-háromnapos katonai beavatkozással, Ukrajna gyors kapitulációjával számolt –, súlyos ellentétben áll a mindennapokkal. Ott vannak a tapasztalatok a sikeres ukrán dróncsapások okozta rendszerszintű benzinhiányról, az égő olajfinomítókról, a katonai veszteségek és a közép-ázsiai munkavállalók elvándorlása miatti munkaerőhiányról vagy az orosz vállalkozók tízezreinek árukészleteit megsemmisítő, az orosz hátországot mélyen elérő dróncsapásokról a Wildberries raktárai ellen.

Sokatmondó az orosz vezetés növekvő arroganciája saját polgárai felé, és egyre többször merült fel az is az elmúlt időszakban, hogy lesz-e mozgósítás a választás után. Ezt az orosz vezetés a tagadás ellenére sem tudta meggyőzően kizárni. „Nekünk megvan a saját politikai rendszerünk, a saját politikai folyamatunk” – magyarázta az orosz rendszert nem értőknek Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. A BBC szerint a fő cél, hogy alátámasszák, a társadalom többsége nincs az ukrajnai háború ellen. Ehhez közel kétszáz ukrajnai veteránt is bevetettek, ők is elindultak a választáson, tehát jelzik: van út a hadseregből a politikai elit felé.

A független választási megfigyelő szervek nem nagyon tudnak működni. Tavaly öt év börtönre ítélték az egyik szervezet vezetőjét, Grigorij Melkonjancot, mert a vádak szerint együttműködött egy „nemkívánatos szervezettel”. Szervezetét, a Goloszt pedig bezárták.

Ukrajna az orosz választás harmadik napjára méretes légitámadást időzített. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szerint városát a háború alatti legnagyobb támadás érte. Azt mondta, tegnap óta 1600 drón indult el Oroszország felé, ebből 450 Moszkvát célozta. A támadásban ketten meghaltak, egyikük a főváros melletti olajfinomítót ért találatban. A polgármester szerint egy lakóházat is találat ért, de mindenki túlélte. Szombaton az orosz választási rendszert kibertámadás is érte.