KülföldSzerző: Ignácz Péter 3 órával ezelőtt 7 percnyi olvasás
Lassan az első számú közellenséggé vált az Egyesült Államokban a Flock nevű, rendszámfigyelő kamerarendszer. A rendőrök által hasznosnak tartott, mesterséges intelligenciával támogatott rendszert egymás után tiltják be szerte az országban, jobb- és baloldali politikusok szólalnak fel ellene vagy az emberek rongálják meg a kamerákat.
Idén nyáron új közellensége lett az amerikaiaknak. Egy mesterséges intelligenciát használó rendszámolvasó biztonsági kamerarendszer, aminek napelemmel működő kis fekete kamerái az elmúlt években szép csendben kezdtek el terjedni szerte az Egyesült Államokban, a rögzített felvételek pedig egy olyan hatalmas adatbázist hoztak létre, amiben a rendőrök külön bírósági engedély nélkül szinte bárki mozgását követni tudják.
A rendőrök imádják a mostanra már nyolcmilliárd dollárra értékelt Flock Safety nevű cég alkalmazását, ami szerintük rendkívül hasznos bűnfelderítési eszközt adott a kezükbe. Az eszköz viszont mostanra pártállástól függetlenül közös ellenségévé vált a magánéletüket féltő amerikaiaknak, akik a Kínában megszokott megfigyelőállam rémét látják megtestesülni a Flock kamerákban. És lépnek is. Augusztusban egymást érték a Flock elleni tüntetések, önkormányzati gyűléseken követelték eltávolításukat a környékükről városokban és vidéki megyékben, pereket indítottak a cég ellen, vagy saját kezükbe vették az ügyet, és elkezdték leszerelni, megrongálni a kamerákat.
A választók dühét már a politika sem hagyhatta figyelmen kívül, különösen a novemberi félidős kongresszusi választások előtt. A kamerák több államban is kampánytémává váltak, demokrata és republikánus jelöltek egymást túllicitálva igyekeznek biztosítani a választókat arról, hogy ellenzik a Flock terjedését, a szenátus vizsgálatot indított, a képviselőházban törvényben tiltanák, hogy szövetségi pénzeket használhassanak a telepítésükre. Az egyébként a rendvédelmi erőket erőteljesen támogató republikánus kormányzók keltek ki ellene, demokrata irányítású nagyvárosokban függesztették fel a használatát, önkormányzatok egymás után rendelik el a már telepített kamerák leszerelését, Floridában pedig az állami autópályákról tüntetik el őket.
„Mindegy, hogy libertariánus, konzervatív, MAGA vagy progresszív, mindenki ellenzi a Flockot” – mondta a New York Timesnak Chad Marlow, az ACLU jogvédő szervezet megfigyeléssel foglalkozó szakértője. Csak Donald Trump nem. Az amerikai elnök szeptember közepén kijelentette, hogy bár sokan nem szeretik, mert jogsértőnek tartják, ő kedveli a kamerarendszert.
Az automata rendszámfelismerőket gyártó Flock Safetynek kevesebb mint tíz év alatt sikerült elérnie, hogy közutálat tárgya legyen. A céget 2017-ben alapította Atlantában a Georgia Tech műszaki egyetemen végzett három fiatal, Garrett Langley, Paige Todd és Matt Feury, utóbbi már nincs a cégnél. A cég vezetője, Garrett Langley szerint az ötletet a környékén történt megoldatlan bűncselekmények adták. Ezek felderítésére egy androidos mobilt szereltek fel az utcára, ami minden arra járó autó rendszámát feljegyezte, és egy könnyen kereshető adatbázisba rendezte.
A cég eleinte lakóközösségeknek adta el a rendszert, majd először 2020-ban egy rendőrségnek Texasban, ezután a Flock villámgyorsan terjedni kezdett. Mostanra a cég közlése szerint már nagyjából hétezer rendőrkapitányság, azaz az összes amerikai rendőrség negyven százaléka használja a rendszerüket, és 49 államban több mint 120 ezer kamerájuk figyeli és rögzíti az előttük elhaladó autókat, az adatokat pedig egy könnyen kereshető országos adatbázisban tárolja.
Bár hivatalosan csak rendszámfigyelőről van szó, a Flock ennél sokkal többet nyújt. Nemcsak az autók rendszámát jegyzi fel, hanem a járművek márkáját és típusát, színét, és az egyedi ismertetőjegyeket is, így a horpadásokat, matricákat vagy akár a platókon lévő szerszámosdobozokat. Emellett, bár a cég ezt igyekezett tagadni, lehetőséget ad az adatbázisban szereplő autó, és ezzel együtt az egyes emberek mozgásának feltérképezésére és követésére, sőt ismerősi hálójuk felderítésére. Sőt, a kamera az előtte elhaladó emberekről is felvételeket készít, és a rendőrök egyes személyekre is rá tudnak keresni a rendszerben.
A céggel szerződő rendfenntartó erőknek pedig lehetőségük van az egész adatbázisban rákeresni a rendszámokra, azaz olyan helyeken rögzített adatokra is, amik kívül esnek azon a területen, ahol illetékesek. Mindezt mindenféle külön engedély nélkül tehetik meg, ami jogvédők szerint sérti a megalapozott gyanú nélküli házkutatásokat és motozásokat tiltó, a magánéletet védő negyedik alkotmánykiegészítést. Mindez pedig utat nyit a visszaéléseknek.
A rendszerbe vetett bizalmat megrengette, hogy kiderült: rendőrök szerte az országban arra használták a Flockot, hogy barátnőket és exeket kövessenek és zaklassanak. Hogy mennyi ilyen eset lehet, azt nem lehet tudni. Egy áprilisi tanulmány legalább 18 esetet talált az elmúlt évekből, de ahogy a visszaélések egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak, egyre több és több hasonló esetre derült fény.
A Washington Post augusztus eleji vizsgálata szerint legalább ötven rendőr ellen indult eljárás, mert visszaéltek a rendszámfelismerő rendszerekkel: 26 esetben a feleségüket, barátnőjüket, exüket, exük új partnereit vagy olyan nőket követtek, akikkel találkozni akartak. A USA Today augusztus végén közzétett vizsgálata szerint csak a megelőző két hónapban legalább 19 rendőr ellen indult eljárás, mert a Flockot illegálisan használták autók követésére. A lap jelezte, hogy az eseteket nem a rendőrség vagy a Flock vette észre, hanem az újság riporterei. A Washington Post augusztus 19-én már 69 esetet említett.
Szeptember első hetében 24 óra alatt öt ilyen esetről számolt be az amerikai sajtó öt különböző államból, köztük egy rendőrről, aki hét hónap alatt több mint kétezer alkalommal keresett rá barátnője rendszámára. A cég a visszaélésekről szóló hírekre reagálva tavaly decemberben átalakította a rendszerét. Ezzel azonban nem a visszaélések elkövetését tették nehezebbé, hanem azt, hogy azokat az áldozatok, aktivisták, jogvédők, kormányügynökségek vagy újságírók fel tudják deríteni.
A visszaélések nem álltak meg itt. Jogvédők vizsgálata szerint politikai tüntetéseken részt vett emberekre kerestek rá a rendszerben, és ehhez gyakran homályos indokokat adtak meg, amivel el akarták rejteni, hogy az alkotmányban védett szólásszabadságot gyakorló embereket figyeltek meg. De volt, hogy állatvédő aktivistákat, vagy egy olyan ember mozgását igyekeztek követni, aki feljelentést tett a vele szemben intézkedő rendőrök ellen, Texasban pedig egy dühös partner kérésére követtek a rendszerben egy önmagán abortuszt végrehajtó nőt. Mindemellett szerte az országban használta a szövetségi idegenrendészet (ICE) és a határőrség is a rendszert az illegális bevándorlók felkutatására.
A Flock ezekre reagálva a rendőrökre hárította a felelősséget, közölve, hogy ők is esendő emberek. Jogvédők szerint azonban az ilyen rendszerek alapvető problémája, hogy minden rendőr mindenféle bírósági engedély nélkül követni tudja egyes emberek mozgását. A cég augusztusban közölte, hogy új biztonsági fejlesztéseket hajtottak végre a rendszeren, például 30 nap helyett hét nap után törlik az adatokat. Jogvédők szerint a bejelentett változtatások nem elégségesek, és nem fogják megakadályozni a visszaéléseket, a cég pedig továbbra is olyan emberek rendszámait tárolja, akik nem követtek el semmilyen bűncselekményt.
A Flock azzal érvel, hogy rendszere fantasztikus eszközt ad a rendőrök kezébe. A cég CEO-ja még 2025-ben a Forbesnak nyilatkozva azt jósolta, hogy tíz éven belül kameráik szinte minden bűncselekményt ki fognak irtani az Egyesült Államokban. A cég állítása szerint több mint egymillió nyomozást támogattak, 2025-ben több mint tízezer eltűnt embert találtak meg, és ahol telepítették a rendszerüket, a bűncselekmények húsz százalékának megoldásában segítettek.
Független vizsgálatok azonban még nem készültek a rendszámfelismerő rendszer hatékonyságáról. Nincsen bizonyíték arra, hogy csökkenti a bűnözést, és mennyire növeli a bűncselekmények felderítését. Bár a Flock azt hangsúlyozza, hogy 98 százalékban olvassa pontosan a rendszámokat, egy kaliforniai város vizsgálata szerint a rendszer 71 százalékban hibásan azonosított rendszámokat, amikor lopott, vagy bűncselekményben érintett autókról küldött riasztást. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy egy sor teljesen ártalmatlan embert állítottak meg rendőrök, és rájuk fegyvert szegezve vették őrizetbe őket. A The Drive autós szaklap egy újságíróját például napokon át követték a rendszerben, mert a Flock lopott autóként azonosította a Range Rovert, amit éppen tesztelt.
Jogvédők, kiberbiztonsági szakemberek és egyes aggódó amerikaiak tavaly kezdték el kongatni a vészharangot a cég tevékenységével kapcsolatban. Közösségi oldalakon, többmilliós nézettséget elérő videókban hívták fel a figyelmet a rendszer veszélyeire, és 2024 végén egy hamar népszerűvé vált appot is létrehoztak, ahol térképre lehet rakni, hogy hol vannak a cég kamerái. Ennek hatására idén az emberek egyre szélesebb körben figyeltek fel a cég jellegzetes kis fekete kameráira, amik látszólag mindenhol ott vannak. Szerte az országban önkormányzati gyűléseken szólaltak fel a magánélethez való jogukat sértő, őket megfigyelő és „disztópikus poklot” terjesztő cég ellen, és kezdték el követelni a városvezetőktől a rendszámfigyelő eszközök eltávolítását.
Az aggódó emberek idén már elkezdték a saját kezükbe venni az irányítást. Az NBC News augusztusi vizsgálata szerint legalább ötven településen és megyében rongálták meg vagy távolították el a cég kameráit. Volt, ahol felgyújtották, szétverték, fűrésszel vágták ki a tartóoszlopát, festékkel fújták le, autóval döntötték ki, puskával lőtték ki és egymás után tüntették el a kamerákat több városban is.
Tették mindezt az emberek legnagyobb örömére, ahogy az a minnesotai Winona város rendőrségének Facebook-oldalán a település Flock kameráinak ellopásáról szóló posztra érkezett kommentekből is látható. A reakciókat látva az önkormányzatok tavaly júniustól egymás után kezdték el megszüntetni, vagy nem megújítani szerződéseiket a céggel. Ez a folyamat az elmúlt pár hónapban indult be igazán, és mostanra már több mint 210 helyen fejezték be a kamerák használatát.
A cég vezetője, Garrett Langley a nagy felzúdulás hatására egymás után kezdte adni az interjúkat az amerikai sajtónak, hogy eloszlassa a rendszerrel kapcsolatban megfogalmazott aggályokat. Elutasította a vádat, hogy megfigyelőállamot hoznának létre, és hogy megsértenék a magánélethez való jogot, miközben megértően beszélt az ellenük tiltakozó aktivistákról és jogvédőkről.
Langley azonban egészen más hangot üt meg, amikor a rendfenntartó erők vagy önkormányzatok képviselőivel beszél, és úgy hiszi, szavai nem kerülnek a nyilvánosság elé. Egy dél-karolinai város rendőrségének küldött levélben, amit közérdekűadat-igénylés után szerzett meg egy önkormányzati képviselő, a Flockot ellenző embereket rendőrségellenes aktivistáknak nevezte, akik „gyengíteni akarják a közbiztonságot és normalizálni a törvénytelenséget”, és fegyverként használják az adatigénylési eljárásokat.
A cég vezetője egy ohiói rendőrkapitányokkal és kormányzati tisztviselőkkel folytatott telefonhívásban, amit tudta nélkül egy helyi újságíró is rögzített, arra biztatta őket, hogy folytassanak PR-kampányt a helyi médiában a cég védelmére. Langley azt mondta, hogy az ideje 80 százalékában országos lapoknak ad interjút, közölve, hogy „majd én foglalkozom a New York Timesszal, önök foglalkozzanak a helyi sajtóval”.
A 404 Media cikke szerint Langley többször is hazudott arról, hogy a texasi hatóságok hogyan használták a rendszerüket egy abortuszt végrehajtó nő felkutatására olyan államokban is, ahol az abortusz legális. Az ACLU pedig közölte, hogy Langley rendszeresen hazudik önkormányzatoknak, rendőrségeknek és a közvéleménynek szerte az országban, egyebek mellett arról is, hogy cége együttműködött a jogvédő szervezettel, vagy arról, hogy az idegenrendészet nem fér hozzá a rendszerükhöz. Sőt, a cég még a saját munkatársainak is hazudott arról, hogy kapcsolatban állnak az ICE-szal.
A cégvezető azonban még nyilvános nyilatkozataival is felháborodást tud kiváltani. 2025-ben, amikor a cég még nem volt olyan nagy nyomás alatt, mint most, a Forbesnak adott interjújában „terrorista szervezetként” jellemezte a telepített kamerák helyszíneit gyűjtő DeFlockot, aminek „fő célja a káosz”. Ezért idén nyáron már elnézést kért. Idén pedig azzal váltott ki felháborodást, hogy a Fox Newsnak nyilatkozva kijelentette: az amerikaiaknak kompromisszumot kell kötniük a magánélethez való jog kérdésében, ami után a közösségi oldalakon olyan posztok kezdtek terjedni, amikben a cégvezető állítólagos lakcímét tették közzé, valamint a Google Street View fotóját, amin a háza el van homályosítva.
Napi