GazdaságSzerző: vg 3 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az IMF számításai szerint az adósság növekedésének jelentős része a világ két legnagyobb gazdaságához, az Egyesült Államokhoz és Kínához köthető.
A világ kormányai még mindig nem tesznek eleget a költségvetési hiányok csökkentéséért, miközben a globális államadósság történelmi magasságba emelkedett – figyelmeztetett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. A szervezet szerint az Egyesült Államoknak és Kínának különösen nagy szerepe van az adóssághegy további növekedésében, miközben a magas kamatok és a közel-keleti háború miatt egyre drágábbá válik az államok finanszírozása.
Az IMF már régóta figyelmezteti a kormányokat arra, hogy meg kell kezdeniük költségvetéseik rendbetételét, ám a felismerést egyelőre nem követik megfelelő ütemben konkrét intézkedések – mondta Kristalina Georgieva vasárnap a Qatar Economic Forum New York-i rendezvényén a Bloomberg beszámolója szerint.
A probléma mérete gyorsan nő. Az IMF legfrissebb Fiscal Monitor jelentése szerint a globális bruttó államadósság 2025-ben már a világ GDP-jének közel 94 százalékára emelkedett, és a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén 2029-re eléri a globális GDP 100 százalékát. A szervezet szerint ilyen adósságszintre a második világháborút követő időszak óta nem volt példa.
Az IMF számításai szerint az adósság növekedésének jelentős része a világ két legnagyobb gazdaságához, az Egyesült Államokhoz és Kínához köthető. A washingtoni intézmény arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési helyzet további romlása mellett a növekvő kamatterhek, a védelmi és szociális kiadások is egyre nagyobb nyomást helyeznek az államháztartásokra.
Georgieva szerint a valutaalap az amerikai kormánnyal folytatott tárgyalásokon rendszeresen felveti az Egyesült Államok költségvetési helyzetét. Mint mondta, Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken is egyértelmű volt, hogy a jelenlegi adósságpálya hosszabb távon nem fenntartható, ezért Washingtonnak fokozatosan mérsékelnie kell a költségvetési hiányt és az államadósságot.
A gondot tovább súlyosítja, hogy a magasabb adósság már jóval drágábban finanszírozható, mint az előző évtizedben. Az IMF szerint az államok kamatkiadásai néhány év alatt jelentősen megugrottak, miközben
beruházások is egyre nagyobb terhet jelentenek a költségvetéseknek.
Georgieva arra is figyelmeztetett, hogy az infláció továbbra is makacsul magas lehet. Emiatt egyes jegybankok számára további kamatemelések válhatnak szükségessé. Ez viszont újabb problémát okoz az eladósodott országoknak: minél magasabbak a kamatok, annál nagyobb összeget kell fordítaniuk meglévő adósságaik finanszírozására.
Az IMF szerint a közel-keleti háború tovább rontotta a globális költségvetési helyzetet. Az energiaellátás és a szállítás zavarai egyszerre növelik az inflációt és lassítják a gazdasági növekedést, miközben több kormány számára új támogatási kiadásokat tesznek szükségessé.
A szervezet szeptember elején is arra figyelmeztetett, hogy bár a világgazdaság a vártnál jobban átvészelte az energiaellátási sokkot, a Hormuzi-szoros továbbra is nagyrészt zárva van, a stratégiai olaj- és gáztartalékokat pedig újra fel kell tölteni, miközben az északi félteke közeledő tele tovább növeli az energiaigényt.
Különösen súlyos a helyzet több közel-keleti nyersanyag-exportőr esetében. Irak, Kuvait és Katar gazdaságát egyszerre érintette az energiatermelés kiesése és a szállítási útvonalak zavara. Georgieva szerint ezekben az országokban a gazdasági teljesítmény meredek visszaesése következhet be.
Katar különösen látványos példája annak, milyen gyorsan írhatja át a geopolitika a gazdasági kilátásokat. A háború előtt az IMF még 6 százalék körüli gazdasági növekedést várt az országtól, a jelenlegi prognózis azonban már 8,6 százalékos GDP-visszaeséssel számol 2026-ra.
A fordulat hátterében elsősorban az energiatermelés és az LNG-szállítások zavarai állnak. Georgieva ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Katar a korábbi években jelentős pénzügyi tartalékokat halmozott fel, amelyek most tompítják a válság hatásait.
Az IMF üzenete azonban globálisan jóval keményebb: a következő gazdasági sokk egy olyan időszakban érheti a világot, amikor számos kormány már eleve történelmileg magas adósságszintről indul. Ha a költségvetési hiányokat nem sikerül időben csökkenteni, a magasabb kamatok és az újabb válságok egyre szűkebb mozgásteret hagyhatnak a gazdaságpolitika számára.
Napi