GazdaságSzerző: vg 5 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A paksi blokkokat úgy tervezték, hogy alacsony dunai vízállás mellett is képesek legyenek működni.
Fontos mérföldkőhöz érkezett a törökországi Akkuyu atomerőmű első blokkja: a Roszatom vezetője szerint működésre kész az egység blokkvezénylője. A fejlemény Magyarország számára is érdekes, hiszen a török erőműben ugyanaz a VVER–1200-as reaktortechnológia dolgozik majd, amelyre a Paks II. két új blokkja is épül. Alekszej Lihacsov, az orosz Roszatom vezérigazgatója szerint elkészült és munkára kész a törökországi Akkuyu atomerőmű első blokkjának irányítóközpontja – számolt be róla az orosz Izvesztyija.
A blokkvezénylő átadása újabb jele annak, hogy a sokat késő török nukleáris beruházás első egysége egyre közelebb kerül az üzembe helyezéshez. Az Akkuyu első blokkján az elmúlt hónapokban már a beüzemelést előkészítő munkák kerültek előtérbe. A Roszatom korábbi tájékoztatása szerint a szakemberek a hideg- és melegjáratásra, majd a fizikai indításra készítik elő az egységet. A cél továbbra is az, hogy az első blokk 2026 végéig működésbe léphessen, bár a projekt eredeti ütemtervéhez képest már többéves csúszásban van. A Reuters szerint az első egységet eredetileg 2023-ban tervezték üzembe helyezni, a projektet azonban finanszírozási, beszállítói és geopolitikai problémák is hátráltatták.
A török projekt magyar szempontból azért lényeges, mert Akkuyu négy, egyenként 1200 megawattos VVER–1200-as reaktorral épül. Ugyanezt a reaktortípust alkalmazzák a Paks II. beruházás két új blokkjánál is. Az Akkuyu projekt hivatalos dokumentációja négy VVER–1200-as blokkot rögzít, a Paks II.-nél pedig szintén két VVER–1200-as, III+ generációs egység épül.
Ez nem jelenti azt, hogy a két beruházás műszakilag minden részletében azonos lenne, ugyanakkor Akkuyu fontos nemzetközi referencia a Roszatom számára. A török erőmű üzembe helyezése ezért közvetve arról is képet adhat, hogyan működik a gyakorlatban a Paks II.-nél is alkalmazott orosz technológia, illetve hogy a Roszatom milyen gyorsan képes végigvinni a beüzemelés összetett folyamatát.
A párhuzam azért is figyelemre méltó, mert a paksi beruházás 2026-ban már maga is belépett a tényleges építési szakaszba. Februárban megtörtént az 5. blokk első betonöntése, amitől a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség módszertana szerint Paks II. már épülő atomerőműnek számít. Július végén megkezdődött a reaktorépület alaplemezének kivitelezése, szeptemberben pedig újabb több mint kétezer köbméter betont öntöttek be az 5. blokk nukleáris szigetének alaplemezébe.
A 6. blokknál közben szintén zajlanak a földmunkák: a csaknem félmillió köbméternyi kitermelendő talaj több mint negyedét már korábban eltávolították.
Akkuyu jelentősége azonban túlmutat magán a technológián. A több mint 20 milliárd dolláros beruházás az elmúlt években komoly nehézségekkel szembesült. A projekt finanszírozása és egyes nyugati berendezések beszerzése is problémákat okozott, az üzembe helyezés időpontját pedig többször módosították. Oroszország 2025 végén további 9 milliárd dollár finanszírozást biztosított a beruházáshoz, amelyből több milliárd dollárt 2026-ban használhatnak fel.
Éppen ezért a török első blokk sikeres elindítása a Roszatom számára technológiai és üzleti szempontból is fontos bizonyíték lenne arra, hogy a vállalat a szankciós és beszállítói nehézségek mellett is képes befejezni egy nagy külföldi VVER–1200-as projektet.
Ez Paks II. szempontjából sem közömbös. Magyarországon ugyanis az 5. és 6. blokk fővállalkozója ugyancsak a Roszatomhoz tartozó Atomsztrojexport, így a török projekt során szerzett üzembe helyezési tapasztalatok közvetlenül is hasznosíthatók lehetnek más VVER–1200-as beruházásokon.
A Roszatom a napokban külön is hangsúlyozta a paksi projekt műszaki képességeit. Lihacsov szeptember 14-én azt mondta, hogy az új
paksi blokkokat úgy tervezték, hogy alacsony dunai vízállás mellett is képesek legyenek működni.
A kérdés idén különösen érzékennyé vált, miután a nyári alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet miatt a jelenlegi paksi erőmű teljesítményét jelentősen vissza kellett fogni.
Az Akkuyuból érkező mostani hír tehát nem pusztán egy törökországi építkezés újabb állomása. A következő hónapok azt is megmutathatják, hogy a Paks II.-nél alkalmazott orosz reaktortechnológia és a mögötte álló kivitelezői rendszer hogyan teljesít egy olyan külföldi beruházáson, amely már közvetlenül az üzembe helyezés kapujában áll.
Napi