A Global Workforce Solutions (GWS) Iskolaszövetkezet hat egyetemi városban kérdezte a fiatalokat a munkával kapcsolatos elvárásaikról és félelmeikről. A rossz főnöktől 8 százalékuk tart, a fejlődési lehetőség hiányától 7 százalék, a stressztől és túlterheléstől pedig 6 százalék. Ehhez képest 89 százalék számára fontos, hogy egy új munkahelyen a csapat és a szervezet pozitívan fogadja.

A beilleszkedés azért is lehet érzékeny pont, mert a fiatalok közül csak 29 százalék mondta azt, hogy könnyen azonosul annak a szervezetnek az értékeivel, ahol dolgozik. További 44 százalék bizonytalan volt ebben. Vagyis sok pályakezdőnek nem feltétlenül magával a munkával van problémája, inkább azt kell megtalálnia, hogyan illeszkedik bele egy számára új közegbe.

A „lusta Z generáció” képe nem stimmel a számokkal

A kutatásban a fiatalok maguk is szembesültek azzal, milyen kép él róluk. A nyitott válaszokban a „lusta, motiválatlan” volt a leggyakrabban említett negatív jelző: ez a válaszok 20 százalékában jelent meg. A saját munkájukról azonban egészen mást mondanak.

A megkérdezettek 91 százaléka úgy véli, képes önállóan elvégezni a rábízott feladatokat, 85 százalékuk motiváltnak és érdeklődőnek tartja magát, 83 százalékuk pedig aktív csapattagnak. A válaszadók 71 százaléka úgy érzi, hogy valódi értéket teremt a munkájával. A tanulás és a szakmai tapasztalat megszerzése szintén fontos: 88 százalékuk szeretne már az egyetemi évek alatt gyakorlati tapasztalatot szerezni.

A fejlődéssel már kevésbé elégedettek. Jelentős szakmai fejlődést csak körülbelül kétötödük tapasztal. A visszajelzések fogadása sem egyértelmű: 52 százalék nyitott arra, hogy tanuljon belőlük, 39 százalék viszont nem tudta eldönteni, mennyire igaz ez rá.

A lojalitással kapcsolatban is vannak érdekes adatok. A kérdésre válaszoló fiatalok 67 százaléka szívesen maradna annál a szervezetnél, ahol korábban szakmai gyakorlatot vagy diákmunkát végzett. 53 százalék pedig egy jó főnök mellett akkor is maradna, ha máshol magasabb fizetést kapna.

TikTokon nézik a cégeket, de nem nagyon hisznek nekik

A közösségi média fontos része lett az álláskeresésnek, de a munkáltatói posztokat nem feltétlenül veszik készpénznek a fiatalok. A megkérdezettek 33 százaléka használja a TikTokot arra, hogy tájékozódjon egy leendő munkahelyről, mindössze 19 százalékuk szerint lehet azonban a platformon keresztül reális képet kapni egy cégről.

Még kevesebben, 17 százaléknyian mondták azt, hogy szívesebben jelentkeznének egy olyan vállalathoz, amely jelen van a TikTokon. A szakmai fejlődéshez a LinkedIn a legnépszerűbb felület 33 százalékkal, a Facebook 29, az Instagram 24, a TikTok pedig 14 százalékkal követi.

A fiatalok között ráadásul jelentős különbségek vannak. A GWS elemzése négy csoportot különített el: vannak, akiknek a vállalat online jelenléte és kultúrája fontos, mások elsősorban stabilitást keresnek, megint mások a tanulási és fejlődési lehetőségeket vagy a karriert tartják szem előtt.

A városok között is eltértek a hangsúlyok. Budapesten inkább a karrier és a strukturált előrelépés, Győrben a közösség és a támogató vezető, Szegeden a fejlődés és a mentorálás került előtérbe. Debrecenben a stabilitás és a tisztességes bánásmód, Miskolcon a kiszámítható működés, Pécsen pedig a fejlődési lehetőség és a munka–magánélet egyensúlya kapott nagyobb súlyt.

Bagoly Ágnes, a GWS Iskolaszövetkezet vezetője szerint a pályakezdők az első munkahelyükön azt szeretnék látni, mi a szerepük a szervezetben, hogyan tudnak fejlődni, és számíthatnak-e segítségre, amikor még nincs tapasztalatuk. A GWS a kutatás alapján olyan HR-fejlesztési programot dolgozott ki, amely az első 90 nap beillesztésére, a vezetői visszajelzésekre, a megtartásra és a fiatalok megszólítására koncentrál.