PolitikaSzerző: origo 4 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
A rossz árfolyam sokba kerülhet.
Magyarország 2004-es uniós csatlakozásával vállalta az euró későbbi bevezetését, annak időpontjáról azonban – a szükséges gazdasági feltételek teljesítése mellett – maga dönthet. A kérdés egyre hangsúlyosabb a magyar közbeszédben, különösen az elmúlt évek magas inflációja és a forint korábbi gyengülése után. A közös valuta előnyeiről, kockázatairól és a magyar gazdaság felkészültségéről Pásztor Szabolcs gazdasági szakértőt kérdeztük.
A Világgazdaság elemzése szerint a magyar lakosság közel 80 százaléka támogatja az euró bevezetését. Ez volt a legmagasabb arány az öt vizsgált, euróövezeten kívüli uniós ország között: Romániában 65, Svédországban 51, Lengyelországban 43, Csehországban pedig 42 százalékos támogatottságot mértek. Pásztor Szabolcs szerint a 80 százalékos arányból nem derül ki pontosan, mi motiválja a magyarokat:
A kérdés azt mérte, hogy valaki támogatja-e az eurót, nem pedig azt, hogy a forinttal elégedetlen, alacsonyabb inflációt vár, utazáskor szeretne egyszerűbben fizetni, vagy általánosságban nagyobb pénzügyi stabilitást szeretne.”
A 2025-ös kutatásban a magyarok 53 százaléka úgy vélte, hogy az euró segítene stabilan tartani az árakat, miközben 37 százalék éppen az áremelkedéstől tartott. A magas támogatottságban szerepet játszhat a 2022–2023-as infláció emléke, a forint korábbi gyengülése, valamint az is, hogy sokan az eurót a Nyugathoz tartozás és a felzárkózás jelképének tekintik.
A kutatási igazgató szerint ugyanakkor a közös valutától nem lehet automatikusan gazdasági felzárkózást várni. Mint mondta:
A közös fizetőeszköz katalizátorszerepet tölthet be akkor, ha növekedés- és fejlődéspárti a gazdaságpolitika. Önmagában azonban nem hoz magasabb béreket, termelékenységet vagy éppen nagyobb vásárlóerőt.”
Pásztor Szabolcs szerint az euró legkézzelfoghatóbb előnye a forint és a közös valuta közötti árfolyamkockázat megszűnése lenne. A bevezetésével:
Az előnyök ára az önálló monetáris és árfolyam-politika feladása lenne. A kamatokról az Európai Központi Bank döntene az egész euróövezet helyzete alapján, így annak politikája nem feltétlenül igazodna minden esetben a magyar gazdaság igényeihez.
Napi