GazdaságSzerző: vg 5 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Egyre szűkebb Emmanuel Macron mozgástere, nyakára nő a jobboldal.
Franciaország nem csökkenti általánosan az üzemanyagokra rakódó adókat annak ellenére sem, hogy a benzin és a gázolaj ára rekordmagasságba emelkedett, miközben az ország egyre több pontján már ellátási problémák is jelentkeznek. Emmanuel Macron kormánya szerint egy széles körű adócsökkentés olyan súlyos terhet jelentene a költségvetésnek, amelyet később más adók emelésével kellene visszaszedni. David Amiel költségvetési miniszter a La Tribune Dimanche-nak adott interjújában, az üzemanyagválság témakörében egyértelművé tette: a kabinet nem készül általános üzemanyagadó-csökkentésre.
„Az általános adócsökkentések olyan sokba kerülnek, hogy később elkerülhetetlenül általános adóemelésekhez vezetnének” – fogalmazott a miniszter a Bloomberg által idézett interjúban.
A döntés azért különösen érzékeny, mert Franciaországban egyszerre alakult ki ár- és ellátási válság. Mint arról a Világgazdaság korábban beszámolt, szeptember 18-án már a francia benzinkutak 11 százalékánál hiányzott teljesen a benzin vagy a gázolaj. Grand Est régióban a kutak 16 százalékát, Centre-Val de Loire-ban és Occitanie-ban 14 százalékát érintették az ellátási problémák.
Közben az árak is történelmi magasságba kerültek. A gázolaj átlagára literenként 2,378 euróra emelkedett, mindössze két centtel maradva el az áprilisi rekordtól. Az SP95-E10 benzin literje 2,160 euróba, az SP95-é 2,240 euróba, az SP98-é pedig 2,250 euróba került.
A francia kormány pénzügyi mozgástere közben gyorsan szűkül. Párizs a 2027-es költségvetésben mintegy 54 milliárd eurós, jelenlegi árfolyamon közel 19,6 ezermilliárd forintos megtakarítást tervez, miközben a költségvetési hiány továbbra is jóval az uniós referenciaérték fölött van. A kabinet célja, hogy a deficit jövőre a GDP 5 százaléka környékére mérséklődjön.
A pénzügyi helyzetet tovább nehezítette, hogy a Scope Ratings pénteken rontotta Franciaország hitelminősítését a költségvetési kilátások tartós romlására hivatkozva.
A kormány ezért nem általános árcsökkentéssel, hanem célzott támogatásokkal próbál beavatkozni. A kabinet az év végéig meghosszabbította az emelkedő üzemanyagárak által leginkább érintett ágazatok, köztük a halászok támogatását.
Erre azért is szükség volt, mert a magas üzemanyagárak már utcai tiltakozásokat váltottak ki. Halászok több kikötőt, valamint a dél-franciaországi Frontignan üzemanyag-lerakatát is blokád alá vonták. A francia szakszervezetek szeptember közepén több ágazatra kiterjedő munkabeszüntetéseket szerveztek, amelyek során energetikai létesítmények működését is korlátozták.
Marine Le Pen az üzemanyagokra rakódó áfa jelentős csökkentését sürgeti. A Világgazdaság korábbi összefoglalója szerint az üzemanyag, a fűtőolaj és a gáz áfáját 20 százalékról 5,5 százalékra vinné le. A francia energiaügyi miniszter korábbi becslése szerint ez mintegy 15 milliárd euróba, vagyis körülbelül 5,45 ezermilliárd forintba kerülne a költségvetésnek.
Amiel most ennél is élesebben utasította el a javaslatot. A költségvetési miniszter szerint Le Pen terve többe kerülne, mint a teljes francia igazságügyi minisztérium éves költségvetése.
„A válasz: nem” – jelentette ki.
A kormány álláspontja mögött az a számítás áll, hogy a minden autósra kiterjedő adócsökkentés rendkívül drága lenne, miközben a segítség jelentős része olyan háztartásokhoz is eljutna, amelyeknek nincs feltétlenül szükségük rá. Párizs ezért inkább a sokat autózó munkavállalók és a magas üzemanyagköltségeknek kitett ágazatok célzott támogatását részesítené előnyben.
Franciaország ezzel eltér több más európai ország válságkezelésétől. Németország szövetségi és tartományi kormányai 2,5 milliárd eurós – mintegy 909 milliárd forintos – csomagról állapodtak meg, amely októbertől három hónapos üzemanyagadó-csökkentést és az árak ideiglenes korlátozásának tervét is tartalmazza. Mindezt nyilván a választási eredmények befolyásolásának reménye is vezette, ám úgy tűnik az intézkedés későn érkezett.
A francia vezetés ehelyett az ellátás biztosítását is nemzetközi szinten próbálja kezelni. Macron pénteken bejelentette, hogy G7-csúcstalálkozót kezdeményez az energiaválságról, amelyen a stratégiai olaj- és üzemanyagkészletek felszabadítása is napirendre kerülhet.
A tét egyre nagyobb:
Európában a közel-keleti konfliktus és az olajellátás zavarai miatt a dízel ára éves összevetésben már közel 40 százalékkal emelkedett,
miközben a kontinens földgáztárolói is jóval gyengébben állnak az ilyenkor megszokottnál.
Franciaországban így az üzemanyagválság, vagyos a rekordközeli árak, a benzinkutakon kialakuló hiány, a költségvetési megszorítások és a társadalmi elégedetlenség egyszerre szűkítik Macron kormányának mozgásterét, miközben egyre több felhívás jelenik meg a közösségi médiában a 2018-ban indult sárgamellényes tiltakozások újjáélesztésére.
Napi