ÉletmódSzerző: origo 5 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A hálószoba környezete többet számíthat, mint gondolnánk.
Az éjszakai fény és a szív egészsége közötti összefüggést vizsgáló kutatás 2026 szeptemberében jelent meg a European Heart Journal című szaklapban.
A kutatók a UK Biobank adatait használták fel. A vizsgálat egyik részében 11 071 ember egy héten keresztül a csuklóján viselt olyan érzékelőt, amely folyamatosan mérte a személyt érő fény mennyiségét.
A szakemberek éjszakai pihenési időszakként azt az öt órát határozták meg, amikor az adott résztvevő a legkevesebbet mozgott. Ezután azt vizsgálták, hogy ebben az időszakban mennyi ideig érte három luxnál erősebb fény.
Mintegy három évvel később MRI-vizsgálattal elemezték a résztvevők szívét. Egyebek mellett a szívüregek méretét, a szívfal vastagságát és a szívizom összehúzódását vizsgálták.
A kutatás szerint minél nagyobb volt az éjszakai fényterhelés, annál kifejezettebbek voltak bizonyos, a szív szerkezetét és működését érintő eltérések.
A legnagyobb fényterhelésnek kitett résztvevőknél azokhoz képest, akiknél nem mértek ilyen éjszakai fényterhelést:
A jobb kamrában és a bal pitvarban is találtak eltéréseket. A kutatók szerint ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy az érintett emberek szívbetegek voltak. A megfigyelt eltérések ugyanakkor a szív szerkezeti átalakulásával állhatnak összefüggésben.
A kutatók egy külön elemzésben 73 286 résztvevő egészségi állapotát követték nyomon akár tíz éven keresztül. Az eredmények alapján a legnagyobb éjszakai fényterhelésnek kitett csoportban több szív- és érrendszeri probléma kockázata is magasabb volt.
A megfelelő éjszakai fényterhelés nélküli csoporthoz képest:
Fontos, hogy ezek relatív kockázatnövekedést jelentenek. A 24 százalékkal magasabb szívrohamkockázat például nem azt jelenti, hogy a résztvevők 24 százaléka szívrohamot kapott.
Az emberi szervezet természetes nappal–éjszaka ritmust, úgynevezett cirkadián ritmust követ. Ez többek között az alvást, a vérnyomást, a hormontermelést, az anyagcserét és a szívritmust is befolyásolja.
A sötétség jelzi a szervezetnek, hogy elérkezett az éjszakai pihenés ideje, és elősegíti a melatonin termelődését. Az esti és éjszakai világítás ezzel szemben megzavarhatja ezt a természetes folyamatot.
A kutatásban az alvás hossza is fontos tényezőnek bizonyult. A vizsgált szívelváltozásoktól függően az összefüggés 24–49 százaléka statisztikailag kapcsolatba hozható volt a rövidebb alvási idővel. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a kevesebb alvás okozta a szívben megfigyelt eltéréseket.
Napi