GazdaságSzerző: vg 6 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Friss jelentés: halálos veszély a munkahelyen: ezekben a szakmákban történhet a legkönnyebben súlyos baleset.
Továbbra sem veszélytelen kenyérkereset az építőipari munka, a gépkezelés vagy az ipari termelés Magyarországon. A munkavédelmi hatóság 2026 első fél évéről készített jelentése szerint a vizsgált munkahelyeken rendkívül magas arányban találtak szabálytalanságokat. A hatóság 3779 munkáltatót ellenőrzött, és 74,54 százalékuknál állapított meg valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. A 130 ezer ellenőrzött dolgozó 61,28 százalékát érintette valamilyen szabálytalanság, 17 079 embert pedig súlyos hiányosságok mellett foglalkoztattak. Ezen hiányosságok vezetnek később a munkabalesetekhez.
Az ellenőrzések eleve azokra az ágazatokra koncentráltak, ahol a dolgozók egészségének és biztonságának veszélyeztetése gyakoribb, illetve súlyosabb. Ide sorolja a hatóság többek között a mezőgazdaságot, a feldolgozó- és gépipart, valamint az építőipart. Utóbbi ágazatban 985, a feldolgozóiparban 809, a gépiparban 443, a mezőgazdaságban pedig 158 munkáltatót ellenőriztek.
A jelentésből különösen erősen kirajzolódik az építőipar kockázata: 2026 első felében ebben az ágazatban találta a hatóság a legtöbb súlyos jogsértést. A problémák döntő része a magasból történő lezuhanás elleni védelem hiányából fakadt:
Ez alapján különösen veszélyeztetettek a tetőfedők, ácsok, állványokon dolgozó építőmunkások, bontást végzők és mélyépítésben foglalkoztatottak. A hatóság szerint a be- és leesési veszély miatt elrendelt intézkedések túlnyomó többségére építkezéseken volt szükség: emeleti szinteken, tetőszerkezeteken, állványokon, illetve munkaárkok és munkagödrök mellett.
Az omlás ritkább veszélyforrás, de következménye különösen súlyos. Dúcolatlan árkokban, munkagödrökben és bontásoknál a dolgozó betemetése a hatóság szerint nagy valószínűséggel halálos kimenetelű balesetet okozhat.
A másik veszélyes terület a feldolgozó- és gépipar. Itt elsősorban azok vannak komoly kockázatnak kitéve, akik forgó, mozgó gépek mellett dolgoznak vagy azokat kezelik.
A hatóság rendszeresen talált hiányzó védőburkolatokat és biztonsági berendezéseket, illetve olyan gépeket, amelyeknél a védelmet kiiktatták. Egy súlyos munkabaleset vizsgálatakor például az derült ki, hogy az érintett munkaeszközt évek óta kiiktatott biztonsági berendezéssel használták. A gépek biztonságtechnikai hiányosságai a kiemelt munkabiztonsági intézkedések több mint 30 százalékát adták. Veszélyt jelenthetnek a hozzáférhető forgó alkatrészek, a hiányzó vészleállító kapcsolók, illetve az olyan berendezések is, amelyek áramszünet után váratlanul újraindulhatnak.
A villamos berendezésekkel dolgozóknál szintén nagy a kockázat. A kiemelt munkabiztonsági intézkedések 40,29 százaléka érintésvédelmi hiányosságokhoz kapcsolódott. A hatóság nyitott kapcsolószekrényekkel, hozzáférhető feszültség alatt álló részekkel, sérült kábelekkel és nem megfelelő csatlakozókkal is találkozott.
Külön veszélyt jelent a feszültség alatt vagy annak közelében végzett munka, ezért a villanyszerelők, ipari karbantartók és elektromos gépekkel dolgozók esetében akár egyetlen szabály megszegése is életveszélyes helyzetet idézhet elő.
A veszély nem korlátozódik egyetlen ágazatra: a jelentés szerint villamos érintésvédelmi hiányosságokat valamennyi vizsgált ágazatban találtak, és ezek sokszor közvetlenül veszélyeztették a dolgozók életét vagy testi épségét.
A daruk, targoncák, rakodógépek és más emelőberendezések kezelői szintén a kockázatos munkakörök közé sorolhatók. Gyakori probléma volt, hogy dolgozók megfelelő gépkezelői jogosítvány nélkül végeztek munkát, de előfordult alkalmatlan géppel történő személyemelés és szabálytalan teheremelés is.
Az emelőgépek üzemeltetésével kapcsolatos szabálytalanságok a kiemelt munkavédelmi intézkedések 12,3 százalékát adták. A problémák között szerepelt az időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elmaradása, valamint a megfelelő jogosultság vagy munkaköri alkalmassági vélemény nélküli gépkezelés.
Az első fél évben 80 súlyos munkabaleseti eseményt jelentettek a hatóságnak. Ezek közül 33 halálos, 31 életveszélyes, 12 súlyos csonkolásos, négy pedig más súlyos baleset volt. A legtöbb esetet a zuhanás és a csonkolás jelentette, de gyakori volt az ütés, az égés, a ráesés és a közúti baleset is.
Ezek még nem végleges adatok: számos vizsgálat folyamatban van, ezért a balesetek későbbi minősítése változhat. A dokumentum alapján tehát nem készíthető egzakt, foglalkozásonkénti veszélyességi rangsor, de a munkakörülményekből egyértelműen kirajzolódik a leginkább veszélyeztetett kör: a magasban dolgozó építőmunkások, a forgó gépek kezelői, a villamos berendezéseken dolgozó szakemberek, valamint az emelő- és rakodógépek kezelői tartoznak azok közé, akiknél egy munkavédelmi szabály megsértése különösen könnyen vezethet súlyos vagy akár halálos balesethez.
Napi