Nagyjából évi 500 milliárd forintot kellene fordítani a magyar közúthálózatra, hogy azt megfelelő színvonalon lehessen tartani, jelenleg azonban nincs erre keret, mert minden pénzt elszív a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziós szerződés – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Kontrollnak adott interjújában.

A beszélgetésben kitárgyalrák a koncesszió felmondását, a témáról korábban itt és itt írtunk részletesen. A miniszter azt mondta, a mostani kormány által tisztességtelennek ítélt szerződések miatti büntetőfeljelentések azokat is érinthetik, akik az állam oldaláról aláírták (Rogán Antalhoz tartozott az előző kormányban az összes koncesszió), de azokat is, akik a magánoldalról vettek részt benne, tehát az MKIF-nél található felelősöket. Szerinte összefonódások is voltak a két fél között, például volt olyan ügyvéd, aki mindkét félnek dolgozott.

Vitézy szerint jelenleg nincsen forrása a magyar államnak arra, hogy érdemben költsön a főúthálózatra, mert az összes pénzt, amit utakra lehetne fordítani, elszív az MKIF, és ez már az elmúlt pár évben is így volt, ezért is vannak rossz állapotban az útjaink. A miniszter nem szívesen versenyezne költségvetési forrásokért olyan ágazatokkal, mint például az egészségügy, ezért úgy gondolja pénzhez juttatni a saját területét, hogy kiszáll az állam a koncesszióból, így felszabadulhat a kb. 23 ezer milliárdos szerződésnek az a része, ami túlárazottnak tekinthető. Jelenleg egyébként a szomszédos országok mindannyian jóval többet áldoznak az útjaik fenntartására, mint mi, a felét költjük annak, mint a románok, és a harmadát annak, amit a szlovénok egy kilométerre vetítve.

Az évi 500 milliárdos céltól nagyon messze vagyunk, idén 20 milliárd forintot lehetett betervezni erre a célra, de akár évi 200 milliárdnak is látványos eredménye lenne már, mondta Vitézy, aki szerint nemcsak a pénzt, de a szakmai alapok is elfogytak az ágazatban az előző kormány alatt. Példaként azt hozta, hogy nem szakmai prioritásokat állítottak fel, hanem a választókerületi elnökök lobbija határozta meg, milyen munkákat végeznek el.

Az uniós pénzek hazahozásáról azt mondta, minden rendben halad, a helyreállítási alapnál fő nehézséget a korábbi, még a Fidesz-kormány által megkezdett projektek elfogadtatása jelenti, itt az EU egyesével kér be papírokat, és vannak olyanok, ahol találnak hiányosságokat. A pénzek tényleges utalása decemberben jöhet majd a Bizottságtól, ezt még két lépés előzi meg, októberben helyszíni ellenőrzések jönnek, és novemberben még jelzik, milyen aggályos dolgokat találtak, amiket akkor még meg lehet magyarázni.

A kötött pályás közlekedési fejlesztésekről elmondta, akkor lesz elégedett, ha a 2030-as választás idején már számos látványos építkezés fog zajlani az országban a beígért újjáépítésekből. De ilyen rövid idő alatt kész valószínűleg nem sok minden lesz addigra, mivel egy közbeszerzést lebonyolítani is nagyjából egy év, ráadásul rengeteg új szakembert is fel kell venniük.

Vitézy Dávid azt mondta, jelenleg nem tervez 2029-ben elindulni a főpolgármesteri címért, ezt a ciklust végigcsinálná miniszterként. Karácsony Gergely főpolgármester szerinte felszabadult, amikor ő eljött a budapesti politikából, és megszűnt a „két dudás egy csárdában”-szituáció, és most már tudnak majd hatékonyan együttműködni a fővárosi ügyekben. Miniszterelnöki ambíciói nincsenek, mondta, ott szeretne dolgozni, ahol a legtöbbet hozzá tud tenni az állam működéshez.