A tüntetés Nagy Feró fellépésével kezdődött, aki a Beatrice 1991-es XX. század című dalát adta elő. Ezután a színpadon egymást követték a Tisza-kormányt támadó felszólalások, ezekre a közönség többször is „Viktor, Viktor” skandálással reagált.

A demonstráció egyik fő szervezője, Bayer Zsolt publicista a beszédében azt mondta, a 20. század diktatúráinak tanulságait szerinte a 21. század új ideológiái is levonták. Ehhez már nem szükségesek „hullahegyek”, elég az emberek különböző identitásainak – például a vallási, nemzeti vagy nemi identitásnak – az eltörlése. Úgy vélte, ezzel létrehozható egy olyan tömeg, amellyel azt lehet tenni, amit az ideológia képviselői akarnak. Bayer szerint ennek a jelenségnek, "szörnyideológiának" külön helyet kellene kapnia a Terror Házában.

A publicista a múzeum körüli változásokat a „brüsszeliták”, a globalisták és a szerinte a „korszellemmel csaholók” támadásaként írta le. Azt mondta, a Terror Háza éppen azért zavarhatja őket, mert a két 20. századi totalitárius rendszer bűneit mutatja be. „Amikor visszaszerezzük a mi Terror Házánkat, akkor megint Schmidt Mária lesz a főigazgató és Orbán Viktor fogja mondani az új avatóbeszédet” - jelentette ki végül Bayer Zsolt.

A tüntetésen mások is hasonló forgatókönyvet vázoltak, többen is arról beszéltek, hogy a Tisza-kormány még a mostani parlamenti ciklus lejárta előtt megbukik. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint eljön az idő, amikor „elkergetjük a zsarnokot”, Szentesi Zöldi László publicista pedig azt mondta, a Tisza-kormány összeomlása szerinte elkerülhetetlen, és hamarabb bekövetkezhet, mint sokan gondolnák. Menczer Tamás volt parlamenti képviselő a Fidesz korábbi kormányzásának eredményeit sorolta, majd arról beszélt, hogy a párt levonta az áprilisi vereség tanulságait. Huth Gergely, a Mediaworks által nemrég megszüntetett Pesti Srácok főszerkesztője közben a jelenlegi kormány tagjait a Rákosi-korszak politikusaihoz hasonlította.

A Terror Háza volt főigazgatója, Schmidt Mária a rendezvényen azt mondta, a Terror Háza legfontosabb üzenete, hogy a magyarok szabadság nélkül nem tudnak élni, és ezért nagy áldozatokra is képesek. A Terror Házát az igazság letéteményesének nevezte, és annak bizonyítékának, hogy nem győzhetnek rajtunk a diktatúrák. Azok pedig, akik a megnyitás óta állandóan át akarják alakítani a múzeumot, szerinte a tettesekkel vállalnak közösséget az áldozatok és a hősök helyett. A volt főigazgató arra kérte a kormányt, hogy hagyja békén az intézményt. Úgy fogalmazott: ha másfajta múzeumot akarnak, csináljanak maguknak egyet.

„Választást nyertek, ami ideiglenes felhatalmazást jelent, és nem örökbérletet az ország átalakítására” - jelentette ki végül Schimdt Mária, hozzátéve: „a Terror Háza múzeum 24 éve bizonyítja, hogy szálka az új kommunisták szemében. Ha elpusztítják, hamar legendává válik, olyan szimbólummá, amivel nem bírnak majd."

Schmidt Mária megbízatása szeptember 15-én szűnt meg. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter akkor azt jelentette be, hogy a múzeumot átvilágítják, ezért ideiglenesen bezárják. Egy nappal később azonban már arról írt, hogy a Terror Háza újranyit, és a kiállítás szakmai felülvizsgálata mellett továbbra is látogatható marad. A felülvizsgálatban az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének munkatársai és független szakértők vesznek részt.