GazdaságSzerző: portfolio 7 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
A fejlett világban a befektetők most keményen megkérik a pénzük árát a kormányoktól. Az állampapírhozamok Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Japánban egyaránt emelkedtek. Szeptember 14-én a tízéves amerikai államkötvények hozama 5% fölé kúszott, amire két évtizede nem volt példa. A gazdag országok tízéves állampapírjainak medián hozama 4% fölött jár – ez több mint 15 éves csúcs, és mintegy ötszöröse a 2015–2021 közötti átlagnak (lásd 1. ábra).
Minden héten új cikkek a The Economist-ból
Ami még aggasztóbb: a finanszírozási költségek úgy lőnek ki, hogy közben az államadósságok minden korábbinál magasabbak. A fejlett gazdaságok bruttó államadóssága a GDP arányában eléri a 110%-ot, szemben a 2000-es évek eleji nagyjából 70%-kal. Az Egyesült Államokban ez az arány ezalatt több mint megduplázódott, Nagy-Britanniában pedig csaknem megháromszorozódott.
A nadrágszíj meghúzására alig van hajlandóság: az USA idén a GDP mintegy 6%-ára, Franciaország pedig több mint 5%-ára rúgó hiánnyal számolhat.
A 2010-es évek túlnyomó részében a politikusok könnyedén legyinthettek az adósságfékekre figyelmeztető hangokra a történelmi mélyponton lévő kamatoknak köszönhetően. Most viszont fordul a kocka. Szeptember 16-án a Federal Reserve negyed százalékponttal emelte az irányadó kamatot, egy héttel az Európai Központi Bank (EKB) hasonló lépése után. A kötvénypiac pedig egyértelmű üzenetet küld: véget ért az olcsó állami finanszírozás korszaka. A nagy adósok most szembesülnek majd azzal, milyen fájdalmas is tud lenni egy gigantikus adóssághegy, ha a kamatokat többé nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Napi