BulvárSzerző: index 7 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
George Lucas súlyos autóbalesete után lett Hollywood megkerülhetetlen zsenije.
Kaliforniában az I-15-ös autópályáról letérve nem kell sokáig nyomni a gázt, s főleg nem erősen, mert Amerikában a rendőrök éberek és felettébb szigorúak. Szikár, rideg minden errefelé, ugyanakkor hiányzik a világ vezető ipari hatalma nagyvárosaiban érzékelhető technológiai túlfűtöttség. A sárgásszürkés por száll, rátelepszik mindenre, igazság szerint olyan, mint a pernye. Még az egyik legkülönlegesebb látványosságra, Amerika legnagyobb, borosüvegekből készült házára is ráül, mögötte kitárulkozik a vad történelem. Másfél évszázaddal ezelőtt itt működött a kontinens legnagyobb ezüstbányáinak egyike.
A Calico-hegységben járok, ami a kaliforniai Mojave-sivatagban emelkedik, természeti szépségével azonban nem feltétlen nyeri meg a ma látogatójának szívét. 1881-ben alapították az akkor virágzó bányákat, az ezüst regionális központja volt – aztán az érc elfogyott, a település pedig visszasüllyedt a feledésbe és a szürkés hamuba.
Már 1951-ben járunk, amikor a vidámparkokat üzemeltető Walter Knott üzletet lát a dologban, és megveszi az egész városkát! Menő vidámparkot csinál belőle – majd visszaadja Kaliforniának. Pályázik arra, hogy hivatalos „állami szellemváros” címet kapjon, de a kaliforniai politikusok végül úgy döntenek, a nevadai Bodie-t az „aranyláz”, míg Calicót az „ezüstláz” szellemvárosaként ismerik el.
Az élménypark azonban ma is remekül működik, a régiség- és színházikellék-bemutatóra korabeli szerelésben érkeznek a résztvevők, a repertoárhoz pedig hozzátartoznak a fegyverek is: puskák, gépfegyverek, revolverek, pisztolyok, kinek mije van! Mennydörgés hallatszik, a közeli hegyeken alig van fa – visszhangzanak a lövések rendesen.
Ma már főleg kaszkadőrshow-kat látni, de számomra a legérdekesebb mégis az, hogy régi kosztümöket kínálnak eladásra filmes stáboknak.
A múltba képzeli itt magát az ember, de a jelenben van, mert korabeli ruháinkat mai filmeseknek akarjuk eladni. Külön kis üzemünk van, belevetjük magunkat az elsárgult divatlapokba, s újra legyártunk mindent. A baj, hogy nyomottak az árak, a producerek lassan mindent megoldanak a számítógépekkel
– mondja Jay Stackson, a varroda vezetője.
Kicsit odébb, a filmes világbirodalomban már semmit nem érezni a Mojave-sivataghoz közeli kisváros hangulatából. Los Angelesben a show-t a filmkedvelő a stúdiók látványparkjaiban kaphatja meg, de jön az új látványosság is!
George Lucas, a Csillagok háborúja megálmodója ugyanis a művészvilág örökkévalóságába is beírja nevét azzal, hogy teljesen egyedi múzeumot nyit meg szeptember 22-én. Feleségével együtt egymilliárd dollárért, kizárólag a magánvagyonából építtette fel az „Elbeszélő művészet múzeumát”. A 100 ezer négyzetméteres galériával, 30 teremmel és két mozival a látványvilág különleges dimenzióját kínálja, miközben elmossa a határt a „magas művészet” és a popkultúra, a hagyományos múzeumok világa és a filmművészet dinamikus képi világa között. Több mint 1300 műalkotás lesz látható – békésen megfér egymás mellett Frida Kahlo, Jack Kurby, Banksy vagy Leila hercegnő Carrie Fischer-szobra a Csillagok háborújából.
De miként is emelkedett a leggazdagabb filmesek közé Lucas, aki a művészetek iránti fogékonysága mellett a társadalmi kérdések iránt is szinte példátlan elkötelezettséget mutat alapítványával? Hogyan válik adott esetben az emberi teljesítőképesség generátorává a pénz, az okos üzleti döntés, s vajon mindig a luxus puszta halmozásába torkollik-e a folyamat? Ezt vizsgálom már hosszú évek óta, legyen szó A Luxus szentélyei című, az Inda Press kiadásában nemrég megjelent könyvemről vagy éppen az Indexen rendszeresen megjelenő cikkeimről és az immár 10 éves HighLife tévéműsoromról az RTL-en.
A mai történetem nem filmstúdiókban kezdődött, hanem műtőasztalon. George Lucas ugyanis fiatalként megszállott autóversenyző volt, élete fő céljának tekintette, hogy a beton lovagja legyen. Ehelyett azonban jedilovagokat álmodott meg és így lett dollármilliárdos.
Ha nincs szerencséje, nincs Csillagok háborúja sem.
Egy Autobianchi Bianchinát vezetett a kaliforniai Modestóban levő diófarmjukra, amikor belerohant egy másik kocsi. Lucas autója ötször fordult meg, s hatalmas erővel csapódott egy diófának. Csakhogy Lucas versenyzéshez kialakított öve a bukás közben elszakadt, ezért ő kirepült az autóból. Normális esetben ez még veszélyesebbé tette volna a balesetet, nála azonban valószínűleg éppen ez mentette meg az életét, mert az autó ezután hatalmas erővel a fának vágódott. Lucas tüdeje ugyan súlyosan megsérült, hosszabb időt töltött kórházban, de egy későbbi visszaemlékezésében azt mondta:
Nem egyszerűen balesetet szenvedtem. Olyan karambolom volt, amelyben minden logika szerint meg kellett volna halnom.
A szerencse adta tehát a filmművészetnek Lucast, mert lemondott a versenyzésről, egyre komolyabban kezdett foglalkozni fényképezéssel és a mozgóképpel, majd végül a University of Southern California filmes képzésére került.
Amikor azt vizsgáljuk, hogyan teremtett hatalmas magánbirodalmat a rendező, kérlelhetetlensége és üzleti érzéke nyilvánvalóvá válik. Első filmje 1971-ben (THX1138 a címe) rémálomszerű világot tárt elénk, a Warner Bros stúdió nem is engedte úgy vászonra, ahogyan azt Lucas szerette volna. Erre megalapította saját cégét, a Lucasfilmet – megkapta a függetlenséget, kinyithatta saját aranybányáját. Korán kiderült, rettentően ésszerűen tud dolgozni, keveset költ, de sokat szed be, mert remek ötleteivel átformálja a mozi képi világát. 1973-ban az American Graffitit például alig 1 millió dollárból forgatta, de a film végül 120 millió dollárt hozott!
Aztán eljött a fordulat. Amikor Lucas a Star Wars elkészítéséről tárgyalt a 20th Century Foxszal, nem elsősorban a rendezői fizetés maximalizálására törekedett. Inkább olyan jogokat kért, amelyeket a stúdió akkor még nem tartott különösebben értékesnek: a folytatásokhoz, valamint a filmekben feltűnt tárgyak eladásához, a zenéhez és a kiadói termékekhez kapcsolódó jogosultságok feletti ellenőrzést akart.
Ez lett Hollywood történetének egyik legjövedelmezőbb üzleti döntése.
Ettől kezdve a valódi aranybánya nem pusztán a mozijegy volt, mert játékfigurák, könyvek, pólók, videojátékok és később számtalan más licenctermék jelent meg, s ontotta a pénzt. A Darth Vader-figurák, fénykardok, pólók, videojátékok, képregények és később a LEGO-készletek olyan üzletet teremtettek, amelynek jelentőségét a hetvenes évek hollywoodi stúdióvezetői alaposan alábecsülték.
Az amerikai gazdasági sajtó már a múlt évezred utolsó időszakában úgy vélte, hogy az eredeti Star Wars-trilógiához kapcsolódó termékforgalmazás, a merchandise elérte a 4,5 milliárd dollárt. Lucas tehát nem egyszerűen sikeres filmrendező lett, hanem olyan modellt hozott létre, amelyben a film lényegében egy sokkal nagyobb üzlet generátora csupán. Aztán 19-re lapot húzott, és a Birodalom visszavág-ot már ő maga finanszírozta, s ehhez az első film nyereségét használta fel. Lucas bátor döntésével nyert előbb félmilliárd, majd 1983-ban A Jedi visszatérrel újabb 480 millió dollárt. Eközben a Lucasfilm, az Industrial Light & Magic, a Skywalker Sound és más vállalkozásai révén ráadásul nemcsak saját filmjeiből profitált, az ILM a világ egyik meghatározó vizuális effekt-vállalatává vált, a Skywalker Sound pedig a filmes hangtechnika egyik legfontosabb műhelyévé.
Az újabb Jedi-lovagos filmek ontották a pénzt, de 2012-ben jött minden idők egyik legnagyobb hollywoodi üzlete: Lucas eladta a Lucasfilmet a Disneynek. A tranzakció értéke 4 milliárd volt. Lucas így hozott össze a mai napig 5,3 milliárd dollárt, amiből jótékonysági munkásságát is fedezi.
Csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelyben a világ leggazdagabbjai vállalják, vagyonuk legalább felét még életükben oktatásra és művészek támogatására ajánlják fel.
A szeptember 22-i múzeumavatásról azonban aligha maradhat le az egykori diáktárs, akivel Lucas a vásznon is sikert sikerre halmozott – mégis más úton haladt. Ő százalékot kért a sikerből, s ma már 8 milliárd dollárja van. De ez már egy másik történet – a szórakoztatóipar hátterét, az egyik főszereplő, Steven Spielberg útját a luxus felé jövő héten mutatjuk meg.
(Borítókép: George Lucas öröksége lépten-nyomon fellelhető Kaliforniában. Fotó: Oltványi Tamás/Index)
Napi