Vasárnap délután három órára hirdettek demonstrációt a budapesti Andrássy útra, a Terror Háza Múzeum elé. A megmozdulást Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László kezdeményezte, miután Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter megszüntette Schmidt Mária főigazgatói megbízatását, és bejelentette az intézmény ideiglenes bezárását.

Tarr Zoltán szeptember 15-én közölte, hogy Schmidt Mária megbízatása megszűnik, a Terror Háza pedig addig nem látogatható, amíg a kiállítás tartalmi átvilágítása és a működéshez kapcsolódó jogok tisztázása le nem zárul. A minisztérium később úgy indokolta a lépést, hogy az új fenntartói struktúrában szükség van az intézmény szakmai és működési gyakorlatának teljes körű áttekintésére, és állítása szerint nem célja a múzeum ellehetetlenítése.

A demonstráció közvetlen kiváltó oka így Schmidt Mária leváltása és a múzeum bezárása volt. Schmidt Mária korábban azt állította, hogy felmentéséről a közösségi médiából értesült, indoklást pedig nem kapott.

A helyzet ugyanakkor már a tüntetés előtt változott. A kormány a tűntetés hírére jelezte, hogy a Terror Háza csak rövid ideig marad zárva, és a múzeum a következő héten ismét megnyithat. Schmidt Mária ezt követően már az ingyenes újranyitás körülményeit is bírálta.

A tiltakozók azonban ennek ellenére, vagy éppen ezért megtartották a demonstrációt, amelynek politikai jelentősége így már nem csupán a múzeum nyitvatartásáról szólt. A konfliktus hátterében a Terror Háza működtetésének átalakítása is ott van. Szeptember 1-jétől megszűnt a múzeumot korábban működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, feladatait pedig a Kulturális Vagyonkezelő Kft. vette át. Schmidt Mária már ekkor korszakhatárként beszélt az intézmény életében bekövetkezett változásról.

A tüntetés szervezőinek eredeti felhívása élesen politikai hangvételű volt. A szervezők azt állították, hogy a Terror Háza nem egyszerűen egy múzeum, hanem a magyar történelmi emlékezet egyik fontos intézménye, és szeptember 20-ára hívták az Andrássy útra támogatóikat.

A demonstráció ezzel egy nagyobb politikai konfliktus részévé vált. A Terror Háza ügye egyszerre szól az intézmény vezetéséről, a fenntartói rendszer átalakításáról és arról, hogy ki és milyen szemléletben formálhatja a magyarországi diktatúrák történetének állami emlékezetpolitikáját.

Az HírTv beszámolója szeirnt, Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője beszédében történelmi párhuzamot vont a kommunista diktatúra, a 2006-os események és a jelenlegi kormány között. A Tisza-kormányt „újkommunistának” nevezte, és azt mondta, hogy a demonstrálók nem engedik „beszennyezni” az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóját. Az Index szerint, a tüntetők egy része válaszul azt skandálta: „Nem hagyjuk!”

Szentesi Zöldi László publicista arról beszélt, hogy szerinte a jelenlegi kormány összeomlása elkerülhetetlen, és azt állította, hogy a jobboldal háttérben zajló újjászervezése már megkezdődött. A demonstráció végén maga Schmidt Mária is színpadra lépett. A leváltott főigazgató azt mondta, a Terror Háza egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyarok nem tudnak szabadság nélkül élni. A kormánynak azt üzente: a választási győzelem szerinte csak ideiglenes felhatalmazást jelent, nem pedig korlátlan jogot az ország intézményeinek átalakítására. Schmidt felszólította a kabinetet, hogy hagyja békén a Terror Házát, és ha a kormánynak nem tetszik a jelenlegi kiállítás, hozzon létre saját múzeumot.

A történet várhatóan októberben is folytatódik. A jobboldali szervezők már a mostani demonstráció előtt jelezték, hogy október 23-án ismét a Terror Háza lehet az egyik központi politikai helyszín. Az intézmény körüli vita így az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának politikai megemlékezéseit is meghatározhatja.