GazdaságSzerző: vg 7 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Lehetetlen bárkire is rábizonyítani az MI használatát.
Sokan nemet mondanának a mesterséges intelligenciával készült könyvekre – elméletben. Egy friss amerikai kutatásból azonban kiderül, hogy a laikusok nemhogy nem ismerték fel a gépi tartalmat, hanem magasabbra is értékelték azt az ember által létrehozott szövegnél. Bár a szakértők könnyebben észrevehetik a gépi írás jellegzetességeit, az MI-detektorok annyira megbízhatatlanul működhetnek, hogy pusztán ez alapján szinte lehetetlen bárkire is rábizonyítani az MI használatát – és ez még csak a jéghegy csúcsa.
Magyarországon jelenleg nincs a könyvek borítójára vonatkozó kötelező MI-jelölés. Az unió előírásai pedig elsősorban a deepfake-ekre és bizonyos közérdekű tartalmakra vonatkoznak, a könyvkiadásra nem. Mosolygó-Marján Erzsébet a HM Könyvek ügyvezetője szerint emiatt az olvasó gyakran nem tudhatja, hogy emberi alkotásért fizetett-e.
A mesterséges intelligencia természetesen már évtizedekkel korábban létezett, a ChatGPT 2022-es megjelenése azonban tömegessé tette a hosszabb szövegek generálását.
A HM Könyvek tulajdonosa szerint ezért nem a kész könyvet kellene utólag egy programmal „átvilágítani”, hanem az alkotási folyamatot kellene dokumentálni. A kézirat korábbi változatai, a jegyzetek és a szerkesztővel folytatott levelezés együtt már megmutathatják, hogyan született a mű.
Amikor eszközként használjuk az MI-t, az más, de amikor már csak jóváhagyunk és odaírjuk a nevünket, az elfogadhatatlan
– fogalmazta meg a határvonalat.
Egy szinonima megkeresése, a helyesírás ellenőrzése vagy a háttérkutatás még nem teszi gépi alkotássá a könyvet. Ha viszont az MI építi fel a történetet, megírja a fejezeteket, a szerző pedig csak néhány mondatot módosít, akkor már nem segítségről, hanem érdemi gépi közreműködésről beszélünk.
Egy hagyományosan készülő könyvön az író mellett szerkesztő, korrektor, grafikus, tördelő, esetenként illusztrátor és műfordító dolgozik. Egy MI-re építő vállalkozás ezzel szemben – bár nem feltétlenül ugyanabban a minőségben – de egyetlen előfizetéssel kiválthatja akár több szakember munkáját is, és sokkal gyorsabban ontja magából az új címeket. Ha a gépi közreműködést nem kell feltüntetni, az emberi munkát megfizető kiadók könnyen versenyhátrányba kerülhetnek.
Mások sokkal több könyvet, rövidebb idő alatt tudnak megjelentetni. Egy szerkesztő, korrektor, grafikus és tördelő munkája több pénzbe kerül, és időben is hosszabb folyamat, mint egy MI-előfizetés
– mondta a kiadóvezető.
Elsőként a borítótervezők és az illusztrátorok veszíthetnek megbízásokat, de már a korrektúrát, a fordítást és a szerkesztést is egyre többen bízzák gépre.
Az MI valóban képes megtalálni az ismétléseket és a következetlenségeket, a magyar nyelv árnyalatait vagy az egyedi írói hangot azonban továbbra sem kezeli megbízhatóan.
Kérdés, hogy vajon marad-e ember, aki ellenőrzi és vállalja a felelősséget a végeredményért.
Az MI egy már most is egy túlkínálattal küzdő magyar könyvpiacra robban be. A kiadóvezető által ismertetett adatok szerint 2022-ben még csaknem 44 millió könyvpéldány jelent meg Magyarországon, két évvel később azonban már csupán 35,3 millió.
Ez közel húszszázalékos visszaesés, vagyis mindössze két év alatt nagyjából minden ötödik példány eltűnt a piacról.
A megjelenő címek száma ennél jóval kisebb mértékben csökkent: 17 776-ról 15 866-ra, vagyis majdnem ugyanannyi könyv verseng az olvasók figyelméért, de egy-egy kötetből egyre kevesebb példány kerül a boltokba. A bevételek növekedése sem feltétlenül jelent fellendülést, hiszen közben a papír, a nyomtatás és a szállítás drágulása miatt a könyvárak is jelentősen megemelkedtek.
A nemzetközi piacon már látszik, mit okozhat, ha erre a szűkülő keresletre rázúdulnak az olcsón gyártható MI-könyvek.
Egy több mint 14 ezer, Amazonon forgalmazott e-könyvet vizsgáló amerikai kutatás szerint 2023 és 2026 között az eladást produkáló címek száma több mint tizenkilencszeresére emelkedett, miközben a negyedéves bevétel csaknem kilencszeresére nőtt.
Vagyis a kínálat több mint kétszer olyan gyorsan bővült, mint a rajta elosztható pénz.
A kutatók szerint az érdemi mennyiségű gépi szöveget tartalmazó könyvek bár a vizsgált kínálat ötödét tették ki, az eladásokból azonban csak mintegy 12 százalékkal részesedtek. Az MI tehát nem feltétlenül jobb vagy keresettebb könyveket hoz létre, egyszerűen olyan mennyiségben árasztja el a piacot, hogy az emberi szerzők műveit is kiszoríthatja az olvasók látóteréből.
A jelölés hiánya nemcsak szakmai, hanem fogyasztóvédelmi probléma is. Két azonos árú könyv közül az egyiken hónapokig dolgozik egy teljes szakmai csapat, míg a másik szövegét, fordítását és borítóját néhány nap alatt legenerálják. A vásárló erről mégsem feltétlenül kap információt. A HM Könyvek ezért nem az MI-könyvek betiltását, hanem világos címkézést szeretne lehetővé tenni, egy petíció formájában.
A boltban lehet löncshúst és 93 százalékos hústartalmú felvágottat is kapni. Nem tiltani akarunk semmit, hanem választási lehetőséget adni. A könyvön is legyen feltüntetve, hogy emberi vagy gépi alkotás.
–fogalmazott a kiadó vezetője.
Az világosan látszik a tendenciákból, hogy üzletileg egyáltalán nem éri meg bevallani az MI használatát. Aki feltünteti, bizalmatlanságot és gyengébb keresletet kockáztathat; aki hallgat róla, olcsóbban versenyezhet az emberi munkára építő kiadókkal – azonban a mesterséges intelligencia nem minden esetben ellenség. Kutatásra, adatgyűjtésre, adminisztrációra vagy marketinganyagok előkészítésére a legtöbb kiadó használja. A döntő különbség az, hogy az ember irányítja-e a gépet, vagy már csak a saját nevét adja a kész eredményhez.
Az olvasók gyakran nem ismerik fel a gépi szöveget, mégis a megkérdezettek többre értékelnek egy olyan művet, amiről tudják, hogy ember írta. Ez arra utal, hogy a jövő könyvpiacán az emberi eredet önmagában is értékké, sőt prémiumtermékké válhat.
Ehhez azonban a vásárlónak tudnia kell, mit tart a kezében.
Napi