BulvárSzerző: blikk 7 órával ezelőtt 7 percnyi olvasás
Még szeptember 13-án, vasárnap reggel történt az a szerencsés kimenetelű, ám annál tanulságosabb incidens Zebegényben, amely során egy két és fél éves kisfiút kézen harapott egy kikötött kutya. Az eset kapcsán az édesapát értük el, aki elmesélte a Blikknek, hogyan történt a baleset, a jogi hátteret és a tanulságokat pedig dr. Kajó Cecília állatvédelmi szakjogász segítségével jártuk körül.
A családi séta során Zebegény forgalmas központjában, az önkormányzat épülete előtti padoknál figyeltek fel az ebre, ahol éppen sokan tartózkodtak. A békésnek tűnő, barna, lógófülű kutya a padhoz volt kikötve, amíg a tulajdonosa bement vásárolni a szomszédos üzletbe. Az állat ápolt volt, és az édesapa elmondása szerint nem akartak felelőtlenek lenni: először ő nyújtotta oda a kezét, hogy a kutya megszagolhassa. Mivel az eb nyugodtan reagált, a kisfiú is megsimogatta. Az első simogatást még jól fogadta az állat, a másodiknál azonban váratlanul odakapott, és egy nagyjából fél centiméteres sebet ejtett a gyermek kezén.
A helyszínen az időközben megérkező, 50–70 év körüli hölgynek elmondták a történteket. A gazda megnyugtatta őket, hogy a kutyának minden oltása megvan, ám a hirtelen jött ijedtségben elfelejtettek elérhetőséget cserélni.
Szerencsére a gyermeksebészeten szakszerűen és kedvesen ellátták a sebet, a kisfiú már kötést sem hord, és a traumát is elkerülte – a kutyák iránti szeretete változatlan maradt. Az orvosi protokoll viszont szigorú: kutyaharapás esetén kötelező a hatósági bejelentés. Ha a szülők nem tudják bemutatni a kutya érvényes oltási könyvét, a kisfiúnak kötelező jelleggel végig kell csinálnia egy fájdalmas, több alkalomból álló veszettség elleni oltássorozatot.
Ez is érdekelhetiVasárnap reggel Zebegény központjában egy 2,5 éves kisfiút harapott meg egy kutya, miközben a gyerek és édesapja az élelmiszerbolt közelében sétáltak. Az állat gazdája ugyan segítőkésznek mutatkozott, és biztosította a családot arról, hogy az eb oltásai rendben vannak, de az oltási könyv hiánya miatt a hatósági eljárás nem indítható el.
Az édesapa kifejezetten sajnálja a történteket a kutya tulajdonosának szemszögéből is:
– Ha személyesen, szemtől szemben állnék a hölggyel, csak annyit kérnék tőle, hogy hadd kapjuk meg a kutyus oltási könyvét. Nagyon sajnálom az egészet, nemcsak magunk miatt, hanem miatta is. Biztos ő sem ilyen élményt szeretett volna arra a napra. Nagyon szeretnénk megkímélni a kisfiunkat a felesleges oltássorozattól – mondta el az édesapa.
A szülők a Facebookon is közzétették a történetüket, és továbbra is kérik, hogy aki felismeri a leírás alapján a barna, lógófülű kutyát és 50–70 év körüli, őszes-fekete, rövid hajú gazdáját – aki valószínűleg turistaként járt Zebegényben –, az segítsen a kapcsolatfelvételben, hogy a kisfiú elkerülhesse a beavatkozásokat.
Az esettel kapcsolatban megkerestük dr. Kajó Cecíliát, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület munkatársát, aki rámutatott arra, hogy jogilag külön kell választani a különböző területeket:
– Szét kell szálazni az ügyet, mert a különböző jogágak eltérő megoldásokat tartalmaznak. Amennyiben a kutya nincs veszélyes ebé minősítve, úgy közterületen nem kötelező a szájkosár használata. A póráz alkalmazása önmagában megfelel a jogszabályi előírásoknak, az viszont, hogy a gazda felügyelet nélkül hagyta az állatot, amíg bement a boltba, már szabálysértésnek minősül. A veszélyeztetés kutyával elnevezésű szabálysértés mellett az állatvédelmi törvény is kimondja, hogy a közterületen tartózkodó eb felett folyamatos, megfelelő felügyeletet kell gyakorolni. Emiatt a gazdát akár bírsággal is sújthatja a jegyző vagy a rendőrség – fejtette ki a szakember.
Dr. Kajó Cecília arra is felhívta a figyelmet, hogy miért nem elég a szóbeli ígéret egy ilyen incidensnél, és miért elengedhetetlen a pontos adatcsere:
– A bemondásra beígért oltás sajnos édeskevés. Ha a humán ellátóorvosnak nincs a kezében egy oltási könyv másolata vagy a PetVetData rendszerből lehúzott igazolás, akkor a jogszabályi kötelessége elrendelni az oltássorozatot. Hiszen mi van, ha a gazda csak mondott valamit, a kutya meg mégis veszett? A veszettség halálos betegség, az egészségügy nem kockáztathat. Ezért lett volna minimális kötelessége a gazdának, hogy megadja a nevét, címét, telefonszámát és az oltási igazolást – emelte ki az állatvédelmi jogász.
A szakértő ugyanakkor a szülői felelősségre és a jogban ismert károsulti közrehatásra is kitért:
– A Polgári Törvénykönyv szerint az állattartó felel az állata által okozott kárért – legyen az orvosi költség, tönkrement ruha vagy kiesett munkaidő. Ugyanakkor egy esetleges polgári perben a bíróság jelentősen csökkentené a gazdától követelhető összeget a szülői hibatényező miatt. Hatalmas hiba odavinni a kisgyereket egy kikötött, idegen kutyához. Teljesen mindegy, milyen kicsi, milyen aranyos vagy hogy mennyire tűnik nyugodtnak, a kikötött állapot szorongást vált ki a kutyából. Ez egy kétélű dolog: kutyatartóként soha ne hagyjuk kikötve az állatot felügyelet nélkül, szülőként pedig messziről kerüljük el az ilyen helyzeteket, és csak a jelenlévő gazda kifejezett engedélyével engedjük simogatni a kutyát! – tette hozzá dr. Kajó Cecília.