GazdaságSzerző: Jandó Zoltán 2026. 07. 23. 5 percnyi olvasás
Bár Magyar Péter azt mondta, hogy nem veszik át Balásy Gyula vállalatait, most mégis átvilágítják a cégeket, és kedvező eredmény esetén vagyonuk az államhoz kerülhet.
Több forrásból is úgy értesültünk, hogy nagyon szoros határidővel zajlik Balásy Gyula cégeinek jogi és pénzügyi átvilágítása, ami ha kedvező képet fest a vállalatokról, akkor az állam – Magyar Péter korábbi bejelentésével ellentétben – mégis átveheti őket. Az nem egyértelmű, hogy a kormányzat miért gondolta meg magát, de vélhetően azért, mert felismerték, hogy a cégekben tényleg elég jelentős vagyon van. Időközben arról is gondoskodtak, hogy a csoport legalább addig ne váljon fizetésképtelenné, amíg el nem dől a sorsa: ha teljesen nem oldották is fel a bankszámlák zárolását, de lehetővé tették, hogy az érintett cégek a számláikat ki tudják fizetni.
„Született egy olyan döntés, hogy mi nem vesszük át ezeket a cégeket. Bármennyire is volt megható és könnyfakasztó Balásy Gyulának ez az interjúja a Kontrollon, mi úgy döntöttünk, hogy majd a hatóságok elvégzik a munkájukat.” Ezt válaszolta Magyar Péter miniszterelnök az RTL kérdésére szűk másfél hónappal ezelőtt.
Úgy tűnt, hogy ezzel a kormány részéről le is zárul az a történet, amely talán a legjobban szemléltette a választás utáni hetekben a NER villámgyors megroppanását.
Ekkor már jó ideje Balásy Gyula nevétől volt hangos a magyar sajtó. A vállaltan fideszes milliárdos 2018 után lényegében monopolizálta az állami hirdetési és rendezvényszervezési piacot, több tízmilliárdos extraprofithoz – vagy ha pontosabb kifejezést szeretnénk használni, járadékhoz – jutva ezzel.
Korábban többször írtunk arról, az előző kormányzat hogyan alakított ki olyan rendszert, amelyben minden ilyen jellegű állami megrendelés lényegében automatikusan Balásy vállalataihoz került. Ezek a cégek aztán – túlárazásokkal hatalmas sápot lehúzva a megbízásokról – jelentős részben továbbpasszolták a munkát alvállalkozóknak. Tökéletesen működő pénzgyár volt, amely csak az első nyolc évben nagyjából 50 milliárdos extraprofitot termelt tulajdonosának.
A Fidesz által elbukott választást követően azonban a cégek nagyon hamar a hatóságok célkeresztjébe kerültek.
Magyar Péter még miniszterelnöki kinevezése előtt beszélt arról, hogy a NER egyes szereplői külföldi vagyonkimentésre készülnek. Az erről szóló videóban pedig Balásy Gyula cégcsoportjának neve is elhangzott. Nem sokkal később a feltételezett NER-es vagyonmenekítéssel kapcsolatban indított nyomozás során a vállalatok számláit zárolták is.
Balásy Gyula úgy próbálta kezelni a helyzetet, hogy május elején egy emlékezetes interjúban felajánlotta az érintett cégeket, illetve más vagyonelemeket is az államnak. Bár azt sokáig nem lehetett tudni, hogy a felajánlás mit takar, Magyar Péter visszautasítása után a 24.hu kiderítette, hogy Balásy az állami megrendeléseken felhizlalt vállalatok mellett három magántőkealapban meglévő befektetéseit és az Euronews tévécsatorna megvásárlásához kapcsolódó részesedését is átadta volna.
A felajánlás után az erről szóló dokumentumok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) kerültek. Akkor úgy értesültünk, hogy a szervezet elég szűk határidőt kapott egy állásfoglalás kialakítására, ami elvileg meg is történt. Úgy tudjuk, ebben azt írták, hogy ha átveszi is az állam a vagyonelemeket, a tranzakciót akkor is átvilágításnak kell megelőznie, így az hónapokig húzódhat.
Ennek fényében volt különösen meglepő a kormányfő hirtelen bejelentése, amit még az ügyre rálátók, sőt az azon dolgozók is furcsálltak. Persze a döntés az akkor fókuszban lévő vállalatok esetében nem volt védhetetlen. Alapvetően ugyanis olyan cégekről van szó, amelyek értékének nagy részét a működésük, illetve az annak során megtermelt profit adta. Márpedig tudni lehetett, hogy a NER bukásával a Balásy-birodalom állami megbízásokra már nem számíthat. Így jövőbeli jövedelemtermelő képességük alapján nem is lehetett felértékelni a cégeket. Ráadásul az alkalmazottak átvételével még egy külön terhet is magára vállalt volna a kormány. Ha csak ezeket nézzük, akkor tényleg nem tűnik nagy üzletnek a dolog.
Valójában azonban a kezdetektől tudni lehetett, hogy
ha a működésből már nem is fog nyereséget termelni a csoport, a korábban megtermelt profit egy része még benne van, ez pedig szintén tízmilliárdos nagyságrendű lehet.
Balásy Gyula a már említett interjúban úgy fogalmazott, hogy az érintett társaságok „még a legóvatosabb becsléssel is 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek”. Erről a cégek akkor elérhető 2024-es adatai alapján azt írtuk, hogy az összeg barokkos túlzásnak tűnik. Azóta azonban a vállalatok közzétették 2025-ös beszámolójukat is, ezekből pedig látszik, hogy ha túlzás is az érték, azért nem barokkos.
A birodalom alapját adó, felajánlott négy cég tavaly együttesen több mint 26 milliárd forint nyereséget termelt, ráadásul már a korábbi évekből is maradt bennük profit. A vállalatokban összesen 115 milliárd forintnyi eszköz van, aminek közel felét hitelekből és kölcsönökből finanszírozták ugyan, de a cégek együttes nettó eszközértéke így 55–60 milliárd forint között lehet. A vagyon egy jelentős része ráadásul kifejezetten könnyen hozzáférhető, hiszen
a cégek bankszámláin és pénztáraiban 2025 végén több mint 26 milliárd forint volt.
Ez azért elég nagy összeg ahhoz, hogy csak úgy eltolja magától az állam. Vélhetően ennek felismerése hozta meg a miniszterelnök bejelentése után a fordulatot. Mindenesetre úgy tudjuk, hogy Magyar Péter mondatai után viszonylag gyorsan bejelentkezett a vagyonkezelő Balásy csoportjánál, hogy mégis megkezdenék azt a bizonyos átvilágítást.
Június végén, július elején meg is kezdődött a folyamat, amelynek célja, hogy feltárja, ténylegesen mennyi vagyona van jelenleg a cégeknek, illetve jogilag és pénzügyileg mennyire stabil lábakon állnak. A határidő ismereteink szerint 30 nap. Több forrásból is úgy hallottuk, hogy a munkára két Big 4 céget, az EY-t és a Deloitte-ot kérték fel*
Információinkat a Balásy-csoporton belülről is megerősítették. Az átvilágítás megkezdéséről Balásy Gyula maga tájékoztatta a munkatársakat egy köremailben. Úgy hallottuk, hogy a cégeknél nagyon szoros határidőkkel dolgoznak. A munkatársakhoz folyamatosan érkeznek az adatbekérések és különböző kérdések az átvilágítást végző szakértőktől, és ezekre nagyon gyors válaszokat várnak. Ahogy egy forrásunk fogalmazott, a csoportnál
„éjjel-nappal dolgoznak” az ezzel megbízott kollégák.
A témában megkerestük a kormányzatot is. Mivel információink szerint májusban még a Pénzügyminisztérium foglalkozott az üggyel, így kérdéseinket a tárcának küldtük el. Onnan azonban azt a választ kaptuk, hogy „a kérdésekben a Miniszterelnökség tud iránymutatást adni”. Ezzel lényegében megerősítették, hogy valóban zajlik egy ilyen folyamat. Megkeresésünket hétvégén a Miniszterelnökségnek is továbbítottuk, innen azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat. Egyebek mellett arra lettünk volna kíváncsiak, hogy júniusban miért döntött a kormányzat a felajánlás visszautasítása mellett, mi változott azóta, és hogy az átvilágítás jelenlegi állása szerint mekkora vagyon átvételéről lehet szó.
Az átvételi szándékot mutatja, hogy időközben sikerült biztosítani azt is, hogy a csoport legalább az átvilágítás lezajlásáig talpon maradjon. A cégek számláinak már említett zárolása ugyanis nagyon nehéz helyzetbe sodorta a vállalatokat. Hiába volt elvileg elég pénzük kifizetni tartozásaikat, mivel a zárolás miatt nem tudtak utalni, lényegében hetekre fizetésképtelenné váltak. Az adóhatóság már májusban végrehajtást indított a csoport több cége ellen, a Lounge Event Kft.-vel szemben pedig a közelmúltban egy piaci szereplő is megtette ezt. Balásy Gyula már Magyar Péter elutasítása után arról beszélt, hogy így a vállalatai nagyon hamar felszámolás alá kerülhetnek.
A fizetési problémákat rövid távon úgy sikerült kezelni, hogy a cégek számláit nem oldották ugyan teljesen fel, de azt megengedték, hogy a zárolás időpontja óta befolyt összegekből gazdálkodjanak.
Magyarul az április vége előtt a számlán lévő pénzhez továbbra sem fér hozzá a csoport, az azóta befolyt bevételekből viszont kifizethetik hitelezőiket és alvállalkozóikat. Úgy tudjuk, ez stabilizálta a likviditási helyzetet, így rövid távon sikerült elkerülni, hogy további eljárások induljanak a vállalatokkal szemben.
Hosszabb távon azonban a vállalatok előtt nagy jövő valószínűleg akkor sem áll, ha végül az államhoz kerülnek. A csoportnál nem számítanak arra, hogy az állam az eddigi formában működtetné tovább a cégeket. Munkájuk – az átvilágítás támogatásán túl – valójában már most sincs, hiszen eddig szinte kizárólag állami megbízásokból éltek, márpedig az ezeket a megrendeléseket biztosító szerződéseiket néhány hete véglegesen felbontották. Az alkalmazottakat – akik még nem mentek el – egyelőre rendesen fizetik, de állítólag arra biztatják őket, hogy keressenek állást.
Napi