Nem sok minden szólt a forint mellett ezen a héten. A Fed kamatot emelt, az energiaárak magasan maradtak, az amerikai hozamok emelkedtek, a nemzetközi piaci környezet pedig inkább a dollárnak kedvezett. A magyar deviza mégis állta a nyomást. A hetet 365–367 forint körüli euróárfolyam mellett kezdte, péntekre azonban 363 közelébe erősödött. Ez azért figyelemreméltó, mert a hét jelentős részében éppen azok a nemzetközi folyamatok domináltak, amelyek rendszerint nem kedveznek a forinthoz hasonló régiós devizáknak. A hét végére mégis a forint került kedvezőbb helyzetbe – miközben a felszín alatt több fontos piaci folyamat is irányt váltott.

A Fed és az energiaárak is a forint ellen dolgoztak, mégis állta a sarat

Egy hete 363,9 forinton zárt az euró, és egy héttel később sem kerültünk messze ettől a szinttől. A látszólagos nyugalom mögött azonban volt mozgás, a forint árfolyamát elsősorban az energiaárak és az amerikai jegybank, a Fed szerda esti kamatdöntése rángatta. A hét elején az emelkedő energiaárak gyengítették a magyar devizát, az euró árfolyama 367 forint fölött is járt. Az amerikai kötvénypiacon pedig egyre magasabb hozamokat láthattunk, a 10 éves államkötvény hozama kedden a 2007 óta nem látott 5 százalék feletti szintet is elérte.

Szerda estére a forint visszakapaszkodott 364 közelébe. Ekkor érkezett a Fed döntése, ahogy arra Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a felhívta, az amerikai jegybank 2023 óta először szigorított monetáris politikáján. A dollár erősödött az euróval szemben, a forint ismét gyengülni kezdett. Pedig a döntés aligha érte meglepetésként a piacot, amely valószínűséggel előre beárazta a lépést. Teljes bizonyosság azonban nem volt. Az új Fed-elnök, Kevin Warsh monetáris irányvonala még nem rajzolódott ki világosan, miközben Donald Trump amerikai elnök éppen az ellenkező irányt, kamatcsökkentést várt volna.

A hét legfontosabb eseménye kétségtelenül a Fed szerdai kamatdöntése volt. Az amerikai jegybank a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 3,75–4 százalékra emelte az irányadó kamatsávot. Kevin Warsh Fed-elnök továbbra is határozott inflációellenes üzeneteket fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a döntéshozók számára az inflációs trendek és a geopolitikai kockázatok a meghatározók. A friss előrejelzések emellett arra utaltak, hogy a korábban gondoltnál magasabb kamatszint maradhat fenn a következő években

– magyarázta az Indexnek Rodic Ádám, a MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője, aki hozzátette, „ezen túlmenően az is erős üzenet lehetett, hogy lényegében nem volt vita a döntéshozók között, mindenki a kamatemelésre voksolt. Nem meglepő módon a dollár azonnal erősödött, az euróval szemben egészen 1,1465-ig kapaszkodott.”

Péntek reggel aztán ismét fordult a helyzet. Az energiaárak mérséklődésével a forint 362 közelébe erősödött, délutánra azonban valamennyit visszakorrigált ebből. A hét végére már a kedvezőbb globális hangulat, az olajár korrekciója és az enyhülő hozamnyomás diktálta az irányt. Ez végül elég volt ahhoz, hogy a forint erősebben zárja a hetet annál, mint amit a hét első felének mozgásai még előrevetítettek. A hét egészében így az euróval szemben nem történt nagy elmozdulás.

A dollárhoz képest viszont már más a kép: az amerikai deviza euróval szembeni erősödése miatt a forint több mint 1 százalékot veszített a dollárral szemben. A lengyel zlotyhoz képest ugyanakkor erősödni tudott. Az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője szerint a forint ezúttal ellenállóbbnak bizonyult, mint amit a nemzetközi környezet indokolt volna. Bár a Fed döntése után a dollár lendületet kapott, a hazai deviza csak mérsékelt gyengülést mutatott. Ez arra utalt, hogy a korábbi hetek forintgyengülése után a piac egy része már olcsónak tekinthette a magyar fizetőeszközt.

Kedden jön a legfontosabb döntés

A következő napokban továbbra is érdemes lesz figyelni a közel-keleti fejleményeket és az energiaárakat, a forint szempontjából azonban ezúttal itthon jöhet a hét legfontosabb eseménye. Kedden alapkamatról dönt a jegybank. Ez a döntés a korábbiaknál több bizonytalanságot tartogat. Az elmúlt hónapokban a jegybank jó előre jelezte, mire készül, majd ennek megfelelően is lépett. Szeptemberre viszont más forgatókönyvet ígért, azt közölte, hogy az új Inflációs Jelentés fényében döntenek.

A piac mégsem maradt teljesen kapaszkodó nélkül. Nemrég a Bloomberg értesülése szerint ezúttal nem lesz kamatemelés, miközben az inflációs célt 2,5 százalékra csökkenthetik. Az ilyen jelzés alkalmas lehetett arra is, hogy megtámassza a forintot, és egyben tesztelje, hogyan reagál a piac. Márpedig az, hogy a forintnak egyáltalán szüksége lehetett támaszra, önmagában is fontos jelzés. Regős Gábor szerint az alacsony infláció ugyan teret adhatna a kamatcsökkentésnek, a külső környezet most óvatosságra int. Az iráni helyzet romlásával jelentősen emelkedtek a világpiaci energiaárak, ezen belül különösen a földgáz drágulása jelent kockázatot.

A forint ezt eddig viszonylag jól viselte, de a gyengülést nem kerülte el. A magasabb energiaárak egyszerre hordozzák a gyengébb forint és a magasabb infláció kockázatát. Emiatt most inkább a kivárás tűnik valószínűnek, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra számít, a jegybank egyelőre nem lazít tovább. Legalább ilyen fontos lesz azonban, milyen üzenetet tesz a döntés mellé, mennyire lesz szigorú a kommunikáció, és ad-e bármilyen támpontot a következő hónapokra. A kamatdöntés mellett pénteken két hazai adatközlésre lesz érdemes figyelni. Érkeznek az augusztusi munkaerőpiaci számok, valamint a második negyedéves folyó fizetési mérleg adatai.

A legfontosabb esemény mindenképpen a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülése, ahol kamattartásra számítunk. Közlik a friss inflációs jelentés keretszámait, melytől korábban függővé tette a jegybank a további kamatpályát. Az utolsó kamatdöntő ülés óta jelentősen romlott a geopolitikai helyzet, és magasabbra kerültek a világpiaci energiaárak, mely óvatosságra intheti a jegybankot. Emellett jó esély van rá, hogy bejelentik az inflációs célszint 50 bázispontos csökkentését, ezzel 2,5 százalékra csökkenne

– ezt pedig már Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője mondta lapunknak, aki azt is hozzátette, az euró-forint árfolyamában továbbra is a 360–370-es, míg a dollár-forint esetében a 308-320-as tartományt látja bejárhatónak. Regős Gábor így összegezte a várakozását: „a héten viszonylag stabil forintárfolyamra számítok, bár az MNB keddi kamatdöntése hozhat valamekkora erősödést vagy gyengülést. Az elmúlt héthez hasonlóan most is 359 és 371 közé várom a forintot.”

Háborús sokk az energiapiacon

Nagyot mozgott az olaj ára a héten, de végül szinte ugyanoda tért vissza, ahonnan elindult. A Brent az előző hetet 104,3 dolláron zárta, hétfőn azonban már 109 dollár fölött is kereskedtek vele. Az ugrás mögött ismét a közel-keleti háború állt. Regőd Gábor kiemelte, hogy a Szaúd-Arábia elleni iráni támadás után le kellett állítani az ország egyik kulcsfontosságú kőolajvezetékét, ezért Rijád kénytelen volt lemondani európai szállításainak egy részét. Közben Líbiában is megbénult több olajmező a támadások miatt. A 109 dollár feletti Brent már magas szintnek számított a háború kezdete óta, rekordot azonban nem jelentett.

A hét második felére enyhült a nyomás. Szaúd-Arábia részben újraindította a szállításokat, bár a teljes helyreállítást csak hat hét múlva várják. Valamennyi olaj a Hormuzi-szoroson is átjutott: kisebb hajókkal vitték át a rakományt, majd nagyobb hajókba fejtették át. Az árakat az is lefelé húzta, hogy Rijád Kína közbenjárását kérte a szaúdi energetikai infrastruktúrát támadó húszi lázadók megfékezésére. Péntek délutánra így a Brent ismét 104 dollár környékére ereszkedett. Vagyis egy támadásokkal, kieső szállításokkal és 109 dollár fölé ugró árfolyammal tarkított hét végén az olaj lényegében ugyanott állt, ahol egy héttel korábban.

A földgáz hasonló képet mutat. A holland tőzsdei ár az előző heti megawattóránkénti 79,7 euróról előbb 84 euró fölé emelkedett, majd 76 euró alá is benézett, péntekre pedig ismét a hét eleji szint közelébe került. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megnyugodott volna a gázpiac. A jelenlegi ár még mindig nagyjából háromszorosa a háború előttinek, és 2022 decembere óta nem látott magasságban jár. Az európai gáztározók alacsony töltöttsége, az LNG-szállítmányokért folyó erős verseny és a piaci spekuláció egyaránt felfelé hajtja az árakat.

A Budapesti Értéktőzsde vezető indexe közben jóval csendesebb hetet zárt. A BUX összességében alig mozdult el az egy héttel korábbi szintjéről. Az index nyugalma mögött azonban eltérő részvénypiaci teljesítmények húzódtak meg – ráadásul éppen fordítva, mint egy héttel korábban. Az OTP és a Mol gyengült, míg a Richter és a Magyar Telekom erősödött.

A zuhanás jelentős része azonban csak technikai hatás. A héten történt meg a kuponvágás, ettől kezdve a papírokkal már osztalék nélkül kereskedtek. Ez önmagában 300 forinttal vitte lejjebb az árfolyamot. Ha ezt a hatást kiszűrjük, a Mol sem esett: kisebb emelkedést mutatott volna. A BUX index számításánál ezt a technikai hatást már korrigálják, így ott nincs szükség további kiigazításra.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Papajcsik Péter / Index)