Míg a Föld éghajlata egyre inkább kibillen egyensúlyából, Donald Trump, az Egyesült Államok klímaváltozást és annak emberi eredetét a tudományos konszenzussal szemben tagadó elnöke folytatja a fosszilis energiahordozókat előtérbe helyező, a megújuló forrásokat büntető politikáját.

A klímavédelmi és levegőtisztasági intézkedések felszámolását célzó átfogó törekvései sorában tett legutóbbi lépése

lényegében megszünteti a tengerentúli erőművek üvegházgáz-kibocsátására vonatkozó korlátozásokat.

A tengerentúli források, így a CNN beszámolója szerint a Trump-kormányzat véglegesítette azoknak a szabályoknak a hatályon kívül helyezését, amelyek limitálják a szén- és gáztüzelésű erőművek által kibocsátott, a felmelegedést okozó szennyező anyagok emisszióját. Trumpra jellemző módon az erre vonatkozó bejelentést hétfőn tették meg a G20-csoport energiaügyi minisztereinek houstoni (Texas) találkozóján.

Az Obama- és a Biden-kormányzat több mint 15 éven át folytatott háborút a szénipar ellen, hogy tönkretegye a megbízható és megfizethető energiaellátást; a Trump-kormányzat azért lépett színre, hogy megvédje az amerikai energiaellátást, és biztosítsa, hogy továbbra is megfizethető áron juthassanak elektromos energiához

– mondta Lee Zeldin, a kormányzati Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vezetője.

A hatóság szerint a környezetvédelmi szervezetek által erősen kifogásolt lépés 310 milliárd dolláros megtakarítást eredményez, csökkenti a villamos energia árát, és „szabadjára engedi” Amerika energiaiparát – beleértve a szén- és földgázszektort is.

Az új intézkedés azokat, a Joe Biden elnöksége alatt 2024-ben hozott szabványokat írja felül, amelyek előírták a szén- és új gázüzeművek üzemeltetőinek, hogy 90%-kal mérsékeljék emissziójukat 2032-ig.

Energy Investment Forum 2026

Az energiaszektor csúcsvezetői egy helyen: stratégiai válaszok versenyképességről, beruházásokról, szabályozásról és az energetikai jövőjéről.

Információ és jelentkezés

Az egyik legjelentősebb tengerentúli klímavédelmi szabályozás becslések szerint 75%-kal csökkentette volna az Egyesült Államok villamosenergia-ágazatának szén-dioxid-kibocsátását a 2005-ös csúcshoz képest,

és a szabályozás bejelentésekor az EPA annak idején azt prognosztizálta, hogy csak 2035-ben 1200 korai halálesetet előzne meg, és 2047-ig 120 milliárd dollár egészségügyi előnnyel járna.

Bár az EPA szerint az erőművi emissziónak nincs érdemi hatása a globális klímaváltozásra, az Egyesült Államokban a közlekedés után az erőművek jelentik a második legnagyobb üvegházgáz-forrást, és az ország klímaszennyezésének közel 25%-áért, a globális kibocsátásnak pedig mintegy 3%-ért felelősek.

A 2024-es előírások hatályon kívül helyezése mellett az EPA saját hatáskörének korlátozását is javasolja az erőművek karbonkibocsátásának szabályozása terén, és ha ez utóbbi lépés sikerrel jár, az a jövőbeli kormányzatok kezét is megkötheti. Az erőművi emissziós korlátozások mostani visszavonása nem érinti ugyanakkor az olyan légszennyező anyagok, mint például a higany és az ólom kibocsátását korlátozó szabályokat, bár ezeken már korábban lazított a Trump-adminisztráció.

Donald Trump kormányának hozzáállását jól jellemzi, hogy az elnök a klímaváltozást - a mesterséges intelligencia veszélyeire rámutató figyelmeztetésekhez hasonlóan - „átverésnek”, a tiszta energiát pedig „csalásnak” nevezi.

Az EPA februárban érvénytelenítette a még 2009-ben, Barack Obama elnöksége alatt elfogadott, saját maga által tett úgynevezett "veszélyeztetettségi megállapítást" (endangerment finding), amely a szén-dioxidot, a metánt és négy másik üvegházhatású gázt a közegészségre és a közjólétre veszélyes anyagok közé sorolta. Ez a megállapítás szolgált alapul az EPA azon hatásköréhez, hogy korlátozza az ipar klímakárosító kibocsátását.

Ezzel párhuzamosan a hatóság hatályon kívül helyezte a járművek üvegházgáz-kibocsátását szabályozó előírásokat is, amelyeket még a Biden-kormányzat idején fogadták el azzal a céllal, hogy az iparágat a hibrid és elektromos személy- és tehergépjárművek irányába tereljék. Szintén februárban a Trump-kormányzat azt is elrendelte, hogy számos koros széntüzelésű erőmű a tervezett bezárási időpontot követően is üzemben maradjon.

Trumpék tevékenységének hatására 2025-ben megtört az ereszkedő trend, és ismét nőtt az Egyesült Államok üvegházgáz-kibocsátása

- sőt, az ország szénfogyasztásának drasztikus növekedése messze a legjelentősebb tényező volt a globális szén-dioxid-kibocsátás tavalyi általános növekedésében is.

Bár az elnök és kormánya azt állítja, hogy a több szén olcsóbb áramot biztosít az amerikaiaknak, illetve például a gombamód szaporodó adatközpontoknak, ahogyan arra szakértők is felhívták a figyelmet, a szénalapú energiatermelés gyakran költségesebb, mint a földgáz és a megújuló energiaforrások használata.

Ezért Donald Trump erőfeszítései ellenére tovább gyorsul a szén visszaszorulása az Egyesült Államok energiamixéből, mivel az olcsóbb versenytársak – a földgáz, a nap- és a szélenergia – egyre nagyobb piaci részesedést hasítanak ki, miközben az öregedő szénerőművek kihasználtsága csökken. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az ország szénigénye 7%-kal csökkenhet 2026-ban, ellensúlyozva a 2025-ös átmeneti növekedést.

A jelenlegi washingtoni adminisztráció legutóbbi "klímapusztító" intézkedésére egyébként azt követően kerül sor, hogy az Egyesült Államokban a mérések 132 éves történetének legforróbb nyarát regisztrálták, amelyet erdőtüzek, árvizek és hőkupolák kísértek.

Tovább nőhet a világ szénfelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása

Az Egyesült Államok és Izrael által indított közel-keleti konfliktus, illetve a Hormuzi-szoros blokádja hatására jelentősen nőtt a kőolaj és földgáz piaci ára, számos országot a szénalapú villamosenergia-termelés fokozására sarkallva. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a globális szénkereslet 2026-ban 1,2 százalékkal nő, és a közel-keleti konfliktus következtében újabb történelmi csúcsot, 8,94 milliárd tonnát ér el.
Ez önmagában is rossz hír a klímaügy szempontjából, mivel az összes fosszilis energiaforrás közül a szén égetése során szabadul fel a legtöbb szén-dioxid, ami az országok többségében korlátozások és szűrők nélkül akadálytalanul jut a légkörbe (nem beszélve a kapcsolódó, szintén jelentős egyéb károsanyag-kibocsátásról).

A 2026-ra vonatkozó globális előrejelzések és a friss adatok szerint a kibocsátás növekedési üteme ugyan lassult, de a globális szint továbbra is rekordmagasság közelében stagnál vagy enyhén emelkedik. A tiszta technológiák terjedése ugyan fékezi a növekedést, de a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet miatt a tetőzés még nem következett be egyértelműen.

Így az elemzések és modellezések alapján a Párizsi Klímaegyezményben kijelölt 1,5 Celsius-fokos felmelegedési limit már a következő években sem lesz tartható, hanem legjobb esetben is valószínűbb az 1,8-2 fok feletti globális átlaghőmérséklet-emelkedés, a CO2-kibocsátás tetőzése pedig inkább 2030 és 2035 között várható.

Címlapkép forrása: Bill Estep via Getty Images