GazdaságSzerző: economx 8 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Újabb népszavazási kezdeményezés érkezett a Nemzeti Választási Bizottsághoz: ezúttal arról szavaztatnák meg a magyarokat, hogy épülhessen-e szélerőmű a településük közelében. A kérdés éppen akkor került elő, amikor a Magyar Péter vezette kormány jelentősen növelné a hazai szélenergia-kapacitást. Az idei népszavazási ötletek között ugyanakkor akad királyság, mesterséges intelligencia, közvetlen elnökválasztás és egy egészen sajátosan megfogalmazott Fidesz–KDNP-s kezdeményezés is.
Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon új szélerőmű vagy szélerőműpark csak akkor legyen létesíthető, ha a tervezett létesítmény helye szerinti településen, valamint a tervezett létesítmény helyétől számított 10 kilométeren belül fekvő településeken helyi népszavazás támogatja a létesítést?
Ezt a kérdést javasolja országos népszavazásra Sashegyi Anna magánszemély.
A kezdeményezésnek azért van különös aktualitása, mert a Magyar Péter vezette kormány a szélenergia jelentős felfuttatására készül az uniós RRF-források terhére. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legalább 700 MW új szélerőművi kapacitásra ír ki pályázatot, a következő négy évben pedig összesen további 4000 MW-tal bővítenék a rendszert. A pályázóknak legalább 15 MW szélerőművi teljesítményt és minimum 15 MVA hálózati betáplálási igényt kell vállalniuk.
A közbeszéd a szélparkok építését leginkább energetikai kérdésként kezeli, miközben ennek nagyon is kézzelfogható lakossági vetülete van. A lakott területek szempontjából a kulcsszabály jelenleg a 700 méteres védőtávolság.
A hatályos előírás szerint beépítésre szánt területen, valamint annak határától számított 700 méteren belül nem helyezhető el szélerőmű vagy szélerőműpark. Fontos pontosítás, hogy ezt a 700 métert nem általában a település közigazgatási határától, pontosabban a beépítésre szánt terület határától kell számítani. Bizonyos, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknak helyet adó ipari területek kivételt jelenthetnek.
A kormány emellett 25 járást könnyített térségként jelölt ki, ahol rövidebb engedélyezési határidőkkel gyorsítaná a beruházásokat. Ez nem jelenti azt, hogy ezeken a területeken bárhol szabadon felállíthatók szélturbinák. A biztonsági, természetvédelmi, tájvédelmi és honvédelmi korlátozások továbbra is érvényesek, így például Natura 2000 területeken, kiemelt tájvédelmi és világörökségi helyszíneken, valamint egyes katonai területeken nem alkalmazhatók a könnyítések.
Sashegyi Anna népszavazási kezdeményezése ehhez képest jóval erősebb helyi kontrollt vezetne be: nem csak az érintett település, a tervezett létesítmény 10 kilométeres környezetében fekvő települések támogatását is helyi népszavazáshoz kötné - amellyel gyakorlatilag kizárná a telepítéseket.
A kezdeményezést szeptember 18-án nyújtották be, így azt a Nemzeti Választási Bizottság egyelőre nem véleményezte. Kíváncsian várjuk, átjut-e a hitelesítésen.
A legfrissebb döntésekből ugyanakkor az is kiderült, hogy az NVB négy, mesterséges intelligenciával kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítését is megtagadta. Ezeket Stelli-Kis Sándor magánszemély nyújtotta be júliusban, és mindegyik az MI politikai kampányokban, jogalkotásban vagy közösségi médiában történő alkalmazását szabályozta volna.
Az idei népszavazási kezdeményezések listája eddig így fest:
2026. február 24.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?”
Benyújtó: Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete
2026. február 26.
„Egyetért-e azzal, hogy a Fidesz-KDNP, NER terrorszervezetek, és azok tagjai – mint a magyar nép közellenségei, butító, jogfosztó, kifosztó tevékenységük miatt méltatlanná váltak a magyar választó polgárok bármilyen szintű képviseletére – ezért soha nem indulhassanak európai parlamenti, magyar országgyűlési, valamint önkormányzati választásokon?”
Benyújtó: Miczán József
2026. április 17.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt annak érdekében, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok közvetlenül válasszák meg?”
Benyújtók: Tóth László és Bubenkó Csaba
2026. június 8.
„Egy Alkotmány módosítás kapcsán egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország államformája királyság (Alkotmányos Monarchia) legyen?”
Benyújtó: Kránitz László Viktor
2026. június 17.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés április 12-ét a Demokrácia Napjává nyilvánítsa?”
Benyújtó: Budija Szilvia
2026. június 23.
Két kezdeményezés is érkezett az örökbefogadás szabályainak módosításáról, mindkettő a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezését érintette, amely főszabály szerint házastársakhoz köti az örökbefogadást.
Benyújtó: Rózsa András
2026. július 21–22.
Négy külön kérdés érkezett a mesterséges intelligenciával előállított politikai tartalmak jelöléséről, az MI választási kampányokban, jogalkotásban és közösségi médiában történő alkalmazásáról, illetve az esetleges visszaélések tilalmáról.
Benyújtó: Stelli-Kis Sándor
2026. szeptember 18.
A szélerőművek létesítését az érintett és a 10 kilométeres körzetben fekvő településeken megtartandó helyi népszavazások támogatásához kötné.
Benyújtó: Sashegyi Anna
A személyes kedvencem – természetesen – a királyságról szóló kérdés.
Az NVB szerint hiába szeretne valaki koronát látni a köztársaság helyén, ezt egy egyszerű országos népszavazással nem lehet elintézni. Az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország köztársaság, az Alaptörvény módosításáról pedig nem tartható országos népszavazás.
Egy sikeres referendum ebben az esetben olyan alkotmánymódosításra kötelezné az Országgyűlést, amelyet a népszavazási szabályok kifejezetten kizárnak.
A királyság visszaállítása ettől még jogilag nem valamiféle elképzelhetetlen romantikus fantasy. Az államforma megváltoztatása az alkotmányozó hatalomhoz tartozik. Az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a kormány, egy országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjesztheti elő, elfogadásához pedig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Vagyis a választópolgárok közvetlenül nem szavazhatják vissza a királyságot, az Országgyűlés alkotmányozó többsége elvileg hozzányúlhat az államformát rögzítő szabályhoz.
Az NVB-nek ráadásul a kérdés megfogalmazásával is akadt problémája. A „királyság” államforma, az „alkotmányos monarchia” a határozat érvelése szerint kormányforma, így a zárójeles pontosítás inkább összezavarta a kérdést. A Bizottság szerint nem volt egyértelmű, pontosan miről kellene dönteni, illetve milyen következménye lenne egy igen szavazatnak.
Röviden: Magyarországból népszavazással nem lesz királyság, és ebben a konkrét kezdeményezésben még azt sem sikerült kellő pontossággal meghatározni, milyen királyságot szeretnének.
Meg aztán királyt is kellene találni.
Napi