Tudják, mi az a beruházási többletköltség-kompenzáció? Ha nem, akkor Vitézy Dávidnak van egy jó híre, a beruházási és közlekedési miniszter ugyanis erről tett közzé posztot vasárnap, miután a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón röviden már beszélt róla. A lényeg, hogy az állam 2023 végén egy szerződésmódosítással átvállalta az orosz–ukrán háború okozta építőipari áremelkedés és a kamatok emelkedése miatti többletterhek jelentős részét a koncessziós cégtől, vagyis az MKIF-től, ami önmagában legalább ötezer milliárd forinttal növelte meg a szerződés időtartama alatt kifizetendő összeget.

Méghozzá úgy, hogy a koncessziós szerződést egyébként a háború kitörése után írták alá, azaz Vitézy szerint az lett volna a logikus, ha az ebből fakadó költségeket és kockázatokat a vállalkozó viselte volna az állam, vagyis az adófizetők helyett.

Vitézy posztja szerint a magyar állam alig másfél évvel a szerződés megkötése után, 2023 decemberében, egy Rogán Antal által aláírt szerződésmódosítással vállalta át a többletterhek jelentős részét, miközben addig egyetlen négyzetméter új autópálya sem épült. Mindennek egy veszélyhelyzeti kormányrendelet ágyazott meg, amely kimondta: a háború elhúzódó gazdasági hatásai 2022 második felétől jelentkeztek, azok előre nem voltak láthatóak, és kellő gondossággal eljárva sem lehetett őket előre látni. Erre hivatkozva teremtettek lehetőséget szerződések módosítására is.

A kormány az elmúlt években előszeretettel használta az orosz–ukrán konfliktust mindenféle kormányrendeletek megindoklásához, erre hivatkozva döntöttek arról is, hogy a bor után a pálinkából is adómentes céges ajándékot csináljon a kormány, szóval nagyon széles volt azon dolgok köre, amire rá lehetett húzni az ukrajnai helyzet miatt bevezetett veszélyhelyzetet. Az autópálya-koncesszió szerződésének módosítását is ez a rendelet tette lehetővé, ezt végül arra hivatkozva lépték meg, hogy az MKIF-nek jelentősen nőttek többek között a kamatterhei és a költségei.

Vitézy szerint ugyanakkor ezzel több probléma is van. Egyrészt egy koncessziónak éppen az lenne a lényege, hogy ezeket a kockázatokat a szerződött partner viselje, ez a konstrukció viszont szerinte úgy lett kialakítva, hogy a nyereség a Mészáros–Szíjj duó vállalatánál maradjon, miközben a kockázatok jelentős részét az állam viseli. Másrészt pedig a koncessziós szerződést majdnem három hónappal a háború kitörése után írták alá, vagyis egy valódi koncessziós szerződés értelme pont az lett volna, hogy ezeket az ismert költségeket és kockázatokat a vállalkozó viselje az adófizetők helyett.

„Ez a szerződés azonban nem így működött: ha bármi veszélyeztette Mészáros és Szíjj profitját, az állam azonnal lépett, és a kockázatokat magára vállalta. Eddig: a Tisza-kormány a szerződés átvizsgálása után egyértelműen bizonyítottnak látja, hogy ez a szerződés túlárazott és jogszerűtlen, ezért kezdeményeztük annak megszüntetését” – írta Vitézy. A Mészáros-féle koncessziós cég az elmúlt hetekben azért került a figyelem középpontjába, mert Vitézy augusztus közepén bejelentette, az előző kormány döntését visszavonva mégsem adja az MKIF-nek az M6-os autópálya üzemeltetését.

Magyar Péter a döntés után kiposztolta, hogy „felkészül a 35 éves autópálya-koncesszió”, ami komoly üzengetést indított be a Fidesz és a Tisza-kormány között, pénteken pedig Magyar és Vitézy bejelentették: a kormány döntést hozott arról, hogy elindítja a koncesszió megszüntetését. Vitézy Dávid itt is elmondta, a kormány több szempontból jogszerűtlennek tartja a szerződést, és szerinte indokuk is lenne, hogy egyoldalúan elálljanak tőle, de mivel ez sok évig tartó jogvitához is vezethetne, tárgyalásokat kezdeményeznek a vállalattal, hogy közös megegyezéssel, a lehető leghamarabb felszámolhassák a koncessziót. Erről bővebben itt írtunk.